szerelmed fogdában tart

18. Fogáspont

Boldogan keltem. Átlagos reggel volt. Éppen amikor haladtam le a lépcsőn a szememmel elcsíptem Lacit.

Itt az esély Liza! Kérdezd meg!

A hátára ugrottam, ő ledig nevetve tartott nehogy leessek. Megcsókoltam a nyakát és belefúrtam a fejem.

-mi ez a boldogság életem?- ha lehet mégjobban felvidultam a becenévtől, és leszálltam róla, majr megöleltem mostmár előlröl.

-csak tudod szeretnék-nyújtottam el a végét.

-szeretnél? - kérdezte hatalmas mosollyal és közelebb hajolt hozzám.

-szeretnék harcot tanulni veled - néztem rá bociszemekkel.

Déja vu...

A mosoly egy perc alatt lehervadt az arcáról, és helyét átvette a meglepődöttség.

-még mit nem! A végén megsérülsz! - érvelt a legalapabb indokkal.

-azért akarok harcolni tanulni, hogy máskor ne sérüljek meg. - néztem rá kissé dühösen, amit érsze is vett, és melölelt.

-nem akarom, hogy megsérülj. Sem edzésen, sem máshol. Te vagy a legfontosabb számomra Liza, nem tudom mi lenne, ha eltörne valamid!

Szavai megmelengették a szívem, és szorosabban öleltem. Annyira imádom az illatát. Eső és menta keverék. Elhesegettem a tervemet, miszerint meggyőzöm, és bementem a nappaliba filmet nézni.
Később ő is csatlakozott. Estig filmeket néztünk, és összebujva aludtunk be.