Örökké Együtt... (Slenderman×Reader)

Nem emlékszem

Jeff szemszöge

-Akkor.......kezdhetjük.......-néztem, a földet bámuló lányra.

-De, elöször is. Valaki nem szomlyas?-kérdezte Toby.-Van itt alma lé.-nézegette a dobozt.
-Én elfogadok egy pohárral.-Nézett Tobyra (T/n).
Ki öntötte egy pohárba és nekem adta.
-Öhm...nem én kértem.-néztem rá.
-Add neki oda.-vigyorgott.
-Ja oké...

(T/n) szemszöge

Jeff közeledett felém az alma lével. Az igazat meg valva fogalmam sincs mit akarnak tölem.
Ahogy felém nyujtotta be villant egy jelenet.
Ö volt elöttem, a falhoz voltam szorulva, még védekezni is alig tudtam. Meg akart ütni mikor vissza tértem a jelenbe.
A kezeimet védekezöen magam elé emeltem.

-(T/n) mi a baj?-guggolt le elém Jeff.
-Te...te...voltál az...és bántottál.-néztem a szemébe.
Jeffnek ilyedté vált a tekintete, fel állt és egyre inkább távolodni kezdett.

Jeff szemszöge

Miért ez az emlék jutott elöször az eszébe?
-Jeff!-rázta meg a vállamat E.Jack.-Nyogodj meg! Látszik rajta hogy nem nagyon fél töled a látottak ellenére.-néztem a lányra aki szép lassan közeledett felém.
-Így igaz Jeff. Még ha ez igaz is, jó okod lehetett rá hogy meg üss.-mosolygott...

-(T/n)-nek,-nak, tehát úgy ugranak be az emlékei.-Váltottam témát.- Mindenki gondolkozzon el miylen emleket élt át (T/n)-el, és próbálja valahogyan.....hmmm.......eljátszani? Talán ez a meg felelö szó.-gondolkoztam el.-Mindenkinek lesz 1 órája (T/n)-val,-vel.

Toby kezdett, de sikertelen volt. Aztán folytatta E.Jack, Hoodie és Masky, de nem jártak sikerrel. Most én következtem utána pedig Ben.

A konyhában vetten elö a palacsintához valókat. Én az elsö fözös emléket akartam eszébe juttatni. Miközben szedtem elö valahonnan a bubis vizet mellém állt és csak nézett.
-Valami baj van?-néztem rá.
-Tényleg ennyire fontos vagyok?-kérdezte.
-Igen...mindannyiunknak, de leginkább Slendernek.
-Nem olyan ilyesztö ahogyan a tv-ben le irják?
-Nem, miért lenne az?-az emberek csak hazudozni tudnak, ezért utáljuk öket, külsőröl itélnek.
-Hát...nem is tudom....a magas külseje miatt, vagy a csápjai végett.-nézte a földet maga elött.-Bocs, végül is ti is csak emberek vagytok....
-Semmi baj, a külsönk szokatlan, meg értjük.
-Nem kéne vissza vinnetek?
-Nem vihetünk vissza ahhoz a férfihez.-nyultam fel a polcra a cukorért.
-Ja, nem oda, hanem Slenderman-hez. Ha az volt alapbol a terv, hogy meg találjatok. Akkor vissza kéne vinnetek, hogy tudja hogy mind annyian jól vagytok. Amugy is nem napnyugtára kellett volna vissza térni?-itt le fagytam. Nem említettem neki mennyire kellett volna vissza térni.

-Addig nem mehetünk haza míg eszedbe nem jut minden. Slender letörne.-nem mertem rá nézni, az ilyedség még látszodhatott rajtam.

"Mi folyik itt?"- Járt ez egyfolytában a fejemben.-"Valaki elmondhatta neki? Igen. Ez az egyetlen logikus magyarázat"

Végeztünk a palacsintákkal, és (T/n) még most sem emlékszik semmire.
-Francba!...Rajtad a sor Ben.-raktam a kezem a vállára.

( T/n) szemszöge

-Én csak egyet szeretnék kérdezni. Mit mondtam akkor mikor verekedtem Jeffel?-nézett mélyen a szemembe.

-Mikor...verekedtél?-az az éjszaka, Jeff és Ben verekedése, arrol a napról minden eszembe jutott, de....mit is mondott?

A....legjobb....barátom? -Ben?

-Igen?-nézett rám furcsán.

Magamhoz húztam és meg öleltem.
-Hiányoztál, kerti törpe.-röhögtem.
Nem láttam az arcát, de biztos csodálkozott.
Végig néztem a többieken, és mindenki ilyedt arcot vágott.
-Le fagytatok? Igaz egy napra emlékszek csak, de titeket nem tudlak el felejteni, föleg nem a pofátlant.-kuncogtam.
-(T/n)!!-ugrott a nyakamba Toby.-Annyira hiányoztál.-Sírta.- Csoportos ölelés!-húzott mindenkit magához Toby.
Egyedül Jeff állt a sarokban. Oda mentem hozzá.
-Az a nap ugrott be igaz?-nézte a talajt.
-Hmm...a szörnyü palacsintát sem tudom elfelejteni, mondjuk a mostani valamennyivel finomabb volt.-Röhögtem.
Jeff fel emelte a fejét, és mint ha fel csillant volna a szeme.
Ki tártam a kezemet.
-Egy ölelést?-néztem rá ördögien.
-Öhm inkább ki hagynám.
-Naaa csak egy ölelésröl beszélünk.-vigyorogtam.-Gyere ide.
-Ne ne ne.-fontam a karjaim közé.-Igen, ez biztos (T/n).-nevetett.

Jeff szemszöge

Úgy látszik ö tényleg (T/n), viszont egy valami nem hagy nyugodni. Honnan tudta mennyire kellett volna haza érnünk? Talán bele trafált? Nem, lehetetlen.

-Akkor haza megyünk?-kérdezte Ben.
-Most? Bármi meg támadhat minket oda kinnt. Mondjuk egy Zalgo-kuporodott össze Toby.
-Igaza van Toby-nak, veszélyes ilyenkor oda kinnt.-mentem közelebb a társasághoz.

Minek lett volna (T/n) egy férfinál? Hogy értette azt hogy most nála lakik? Talán a férje? Nem , ahhoz túl öreg volt a pasas. Vagy talán az apja... de ez nem biztos...körül kell néznem abban a házba.

El hívtam Maskyt egy percre.
-Figyelj csak, én valamit furcsállok ebben a lányba, körül kell néznem a lakásukban. Addig meg kérhetlek hogy falazz nekem?
-Persze menj csak.

-Hé srácok! Most írt nekem.......L.Jack.....hooooogy eltévedt az erdöben, ugy hogy érte megyek. Addig maradjatok itt.

-Oke menj csak.-intett Toby.
Be csuktam magam mögött az ajtót, és szaladni kezdtem.
Semmi kedvem most Zalgoval találkozni.
Az utcában sétálva, meg álltam az öreg asszony háza mellett és szaladtam tovább az utca végéig.
A házhoz oda érve a vér is meg fagyott bennem...