Örökké Együtt... (Slenderman×Reader)

Mentő akció

A városban sétáltunk és próbáltunk az emberek közelében maradni.
-Szóval...tényleg emlékszel mindenre?-hoztam fel újra ezt a kérdést.
-Ahhamm.-bólogatott a lány.
-Slendy-re is emlékszel? Ugye még ugyan azt érzed iránta?-álltunk meg egy éjjel-nappali boltnál.
-Hát...persze-karolt szorosabban belém.
-Ez nem hangzott nagyon biztosnak- mentünk be a kisboltba.

-Hát pedig én nagyon is biztos vagyok az érzéseimben.-emelte feljebb a hangját.
-Oké,oké,oké.-mentegetözve emeltem feljebb a két kezemet.-neked is jó lesz a kávé?-kérdeztem meg.-Lehet egész este fenn kell lennünk.
-Persze.-mosolygott.
Magunkhoz vettünk kettö fánkot, kifizettük, és már mentünk is ki.

-Szóval.... akkor most merre?-kérdezte.
-Szerintem....arra.-mutattam egy elég forgalmas utcára.

-Valyon a többiek, már haza értek?-nézett szomorúan a szemembe.

Jane szemszöge

-Szerintem eltévedtünk-szólalt meg elöször Toby.
-Na nem mondod?! Szerinted én nem vettem észre??-idegeskedtem.
-Allig lehet valamit látni a sötétben. Nincs nálad esetleg egy zseblámpa vagy egy telefon?-kérdezte.
-Szerinted ha lenne nem vettem volna már elö?!- najó le kell higgadnom. Mondjuk, nem is értem mitöl félünk ennyire. Ez egy fegyvertelen hulla.
Elöhuztam a késemet és elindultam egy random irányba.
-Hé hé, hova mész?- állított meg a tikkes (Toby).
Nem válaszolva meg fogtam a kezét és elkezdtem futni.
El bujtunk egy bokor mögött és hallgatózni kezdtünk.

-Most nem értem mivan..-szólalt meg a nagy csendben Toby.
-Te sose érted.-néztem a fák közé.-Hallod ezt?
-Még is mi-......-be fogtam a száját.
A kúszás hang egyre közelebbröl hallatszott.
-De honnan jön?-tette fel a kérdést a tikkes.
-Ho...Hogy honnon jön?-tettem fel magamnak újra ezt a kérdést.
A kúszás el hallgatott.
-Jajj ne...-motyogtam. Eddig csak elöl leskelödtünk, de hátra egyszer sem néztünk.
-Ki kell ugranunk a bokorból.-fogtam meg toby kezét. Bólintott és egyszerre akartunk, csak hogy nekem bele akadt a szoknyám a bokorba...
-Francba...-meg fordultam a késemet elö rántva.-Nincs itt.....de akkor hol...- Tobyra vissza pillantottam.-Eltünt. Nem hiszem el ez a barom nem tudja magát meg védeni.!?Minek van ennek baltája?!- kezdtem pánikolni.

-Toby hol vagy? Toby!!- ordibáltam az erdöben.

Ben szemszöge

-Már látom a házat!- mutattam oda és már szaladtunk is az ajtó elé.
Kopogtunk és Slender nyitott ajtót.
-Nem úgy volt hogy csak holnap fogtok haza jönni?-kérdezte.
-Egy kisebb...akadájba ütköztünk.-néztem be a házba.-Szóval még senki sem ért haza?-kérdeztem.
-Nem még senki nem érkezett meg, vagy is, de.-gondolkozott el a pofátlan.-Laughing Jack, de rajta kívül senki.
-Ne ne ne...mi van ha elkapta öket?-súgtam oda Jack-nek.
-Szóval....az a férfi nagyobb veszedelmet jelent rátok mint hittem.-szólalt meg Slendy.

-Vissza kell mennünk.-szaladtunk el onnan E.Jack-el, mielött bármit is mondhatott volna a polip (Slendy).

Masky szemszöge

-Hallod ezt?- kérdezte.
-Ez nem Toby?- hallottuk meg a nyöszörgését az egyik bokor mögül.
-Mi a fenét keresel itt?-guggolt le Hoodie.-El intézett egy halott?-kezdett el nevetni.
-Jane... segítenetek kell neki...ő ott van még.-Hoodie-val össze néztünk.
-Te vidd haza Toby-t, én meg megyek, meg keresem Jane-t.-utasítottam.-Ha haza értél Toby-val, már ne gyere utánam addigra már messze járok.- a mondat után be szaladtam az erdö sürüjébe.

(T/n) szemszöge

- A ház az erdő sürüjében helyezkedik el, tutira valahol a közelben vár ránk.-gondolkoztam hangosan.
-Igen, én is ugyan ezen tanakodtam.-nézett körül Jeff.
-Szoooval, akkor most hogyan tovább?-álltunk meg és néztem a szemébe.
-A városon keresztül meg kerültük az erdöt. Igy eljuthatunk arra a pontra, ahonnan tudom az útvonalat a kastély felé. Látod ott van!- mutatott az út széléhez.
Igen, már látom a fü kivan taposva, mondjuk lehetnének egy kicsit óvatosabbak is, de ez most lényegtelen.

A ki taposott füvön mentünk végig. Jeff egyfolytában hátra pillantgatott.
-Hallod ezt?-állított meg.
-Ez nem a kúszás hangja, inkább valaki fut.-néztem az egyre közeledö árnyékra.
Jeff zsebéböl kirántottam a kését és védekezöen magam elé emeltem.
-Ki vagy?-üvöltöttem.
Az alak le lassított és ki sétált a hold fényre, ami meg világította az arcát.
-Ben!- szaladtam oda, és ugrottam a nyakába.-Úgy örülök hogy itt vagytok, most már nem kéne szét válnunk, inkább keressük meg a többieket aztán puculjunk haza.-hadartam le.
-Toby és Hoodie elvileg már otthon vannak, egyedül Jane nincs meg, Masky is őt keresi talán majd össze futunk vele. Igaz, elönyösebb lenne ha szét válnánk, de abban is van valami amit (T/n) mondott.-fújta ki a levegöt Ben.-Senkit sem hagyhatunk hátra.
Megyünk érted Jane.