Örökké Együtt... (Slenderman×Reader)

Valentin nap

!!!Egy kicsit pervezebb tartalom!!!

-(T/n)...(T/n)- szólongatott egy lágy hang.-(T/n), kelj fel...
-Csak még 5 percet...- forgolódtam az ágyban.
-(T/n)....- ismételte a nevemet.-Kinyitottam a szemem, de kellett egy kis idő mire hozzá szokott a fényhez.
-Valami baj van?-keltem fel hirtelen, mikor meg láttam előttem Slendyt......szemüvegben.
-Ja, semmi olyan nem történt csaaak...-húzta elő, azt a kezét amit egész végig a háta mögött tartott.- Boldog valentin napot.- Adta át a nagy virágcsokrot és a szivecske alakú bonbonokat.
-Jajj, de aranyos vaaagy.-öleltem meg.- Amugy eskü ebben a szemüvegben is nagyon cuki vagy.-jegyeztem meg, de ő csak furcsán "pillantott" vissza rám.
-Szemüveg?-először nem értette aztán a fejéhez kapott.-Oh,...bocsi ezt elfelejtettem le venni...-kapta le magáról.
-OoO, majdnem el felejtettem, nekem is van egy meglepim.-szaladtam oda az egyik fiókomhoz. Ki húztam és előszedtem egy kis csomagot.
-Ez csak egy kis apróság.-nyújtottam át neki.-és tudom, hogy ez egy nagyon béna kis ajándék...-bontotta ki.- ha...ha nem tetszik....-kezdtem, de félbe szakított.
-(T/n)-nevetett.-nyugodj meg...nagyon tetszik-nézte a kettönkröl készült képet-köszönöm....-suttogta.
Láttam rajta, hogy boldog, de mint ha szomorúság ült volna ki az arcán. Én vagyok (gondolom) az első ember aki valentinkor (és máskor is) itt van mellette. Istenkém....Slenderman oly sokáig magányos lehetett. Ő is vágyott a szerelemre, csak ezt nem ismerte be magának. Ha újra eltűnnék, vagy esetleg meghalnék, nagyon nehezen dologozná fel.

-Tudooood, nekem van még egy valamim számodra.-álltam fel az ágyról, és sétáltam oda a szekrényemhez.-Tudod, Valentin napra mindenki le foglal magának és a barátnőjének egy asztalt különféle vendéglőkben.-magyaráztam, közben kezdtem ki gombolni a pizsama felsőm.-És arra gondoltam, miért ne mennénk mi is...-vettem le.
-(T/n)....-takarta el "szemeit" és remegett meg a hangja.-U...ugye tudod, hogy....-nyelt egyet, és a felső testemre mutatott.
-Valami baj van vele?-mosolyogtam rá, közben vettem elő egy melltartót.
-N...nem nem semmi olyan csak...-vörösödött ki teljesen.
-Oh értem~...-mosolyogtam pervezül.-Ezt becsatolnád?-fordultam neki háttal.
-Persze...-kapcsolta össze.
-Na szóval ott tartottam-sétáltam vissza a szekrényemhez.-,hogy mi is elmehetnénk valahova enni, de úgy, hogy ne kelljen emberi külsőre váltanod. -vettem ki közben egy egyberészes fekete szűk szoknyát és hozzá egy harisnyát.-Aztán eszembe jutott, hogy innen nem messze, van egy robot kiszolgáló étterem. Nagyon menő. Csak a rendelést veszi fel ember, de az ételt robot hozza ki, és a fizettetést is az végzi el. -vettem fel egy fehér dzsekit az egybe részes szoknyához.-Szóval foglaltam egy, két személyes asztalt estére az erkélyen. Az úgy megfelel?-húztam fel egy fehér csizmát végül.
-Igen...-bólogatott Slenderman full vörösen.
-Öhm, jól vagy? Vagy ez neked igy még túl gyor volt, hogy előtted öltöztem?-aggódtam.
-Nemnem, csak nem vagyok hozzá szokva a.......női testhez......amugy csinos vagy.-terelte a témát.
-Köszi.-válaszoltam. Közelebb sétáltam hozzá és nyomtam egy puszit az "ajkára".
-Este hányra megyünk?-lett boldogabb.
-6-7-re legyél már az ajtó elött.-akartam egy újabb puszit adni, de ő egy hosszabb csókba invitált.

A nap szokásosan telt, Nina udvarolt Jeffnek,  Laughing Jack nem hagyott békén, aztán Slenderman meg próbálta le szedni rólam Jack-et. Utána pedig Offos szállt rám. Ja, tudod, csak a szokásos.
De aztán el érkezett a nap vége amit boldogan vártam.
A szobámba járkáltam fel alá, közben mindenhol ruhák hevertek körülöttem.
-Én idióta mindenre oda figyelek, erre a legfontosabbat felejtem el. Most mit fogok fel venni?!-kopogtak.
Az ajtót résnyire nyitva Slendyre számítottam, de helyette Jane állt ott.
-Jajj de örülök neked Jane.-húztam be a szobába.
-Hát itt meg mi történt?-nézett körül csodálkozva a lány.
-Ruha problémám akadt, kérlek segíts.-könyörögtem.
-Ez csak természetes, hogy segítek. Először is, ne feketében gondolkodj, ez Valentin nap a szerelem ünnepe, nem pedig temetésre mész. Ilyenkor pirosast szokás húzni vagy valami világosas színt.-Vett elő egy fehér szoknyát egy piros szörmés pulcsival.
-Oooo, ez tényleg joo.-néztem magamat a tükörben.
-Igenigen, de most siess mert elfogsz késni.
-Tényleg!-néztem a falon lévő órára.-Köszi mindent.-öleltem meg és már szaladtam is le.

Slenderman az ajtó elött várt már rám.
-Szia-csuktam be magam mögött az ajtót.
-Szia, nagyon szép vagy-ezzel át nyújtott egy szál vörös rózsát.
-Köszi.-pirultam el. (Jó röviden le rendezték😆)

Sétálva indultunk el, ugyan is taxit nem foghattúnk a külseje végett. Az út nagy része csendben telt, semelyikünk sem tudott beszélgetést kezdeményezni.
Az étterem elé érve néztem be az üvegen.
-Úgy tűnik nincsenek sokan.- szemlélődtem.-Te menj csak hátra, gyorsan elrendezem azt.-mutattam be.
-Szép Estét! (Vezetéknév) névre jöttünk. Asztal foglalásunk van fél 8-ra. A barátom már hátra ment.-mutattam a kártyámat, hogy igazoljam magam.
-Rendben akkor hamarosan megy egy pincér fel venni a rendelésüket.
-Mi szeretnénk majd a pulthoz menni, ha az úgy nem lenne gond, tudja kettesben szeretnénk lenni és nem akarjuk ha bárki is meg zavarna minket.-néztem rá szúros szemekkel.
-Értem asszonyom, akkor várjuk majd rendelésüket.

Hátra sétálva az asztalnál ült Slendy, és az étlapot olvasgatta.
-Hhh.-huppantam le a székembe és fújtam ki a levegőt.-El intéztem, hogy a pincér se zavarhasson minket.-ültem feljebb.
-Figyelj Kedvesem, tudood nagyon sok mindent köszönhetek neked...
-Jajj ne kezd ezt megint, semmit nem kell nekem megköszönnöd.
-Nem, most akkor is, nekem kellett volna asztalt foglalnom mára , de a külsőm végett ezt nem tehettem meg. Te így is mindent meg teszel, hogy a legjobb legyen a mai nap. És a külsőm ellenére még is engem akarsz. És ezért nagyon hálás vagyok, mióta itt vagy nem vagyok egyedül és úgy érzem végre van valaki fontos személy az életemben.-fogta meg a kezem "mosolyogva"-Viszont....-váltott egyből vissza szomorúra.-Velem nem tudsz nyilvánosan sétálgatni az utcán, nemtudunk elmenni fagyizni, se vásárolgatni. Nemtudod facebookra vagy instára ki rakni kivel vagy együtt, és ha egyszer majd össze házasodunk azt se tudod meg osztani másokkal.-elmosolyodtam ez hallatán és folytattam helyette.
-Minek insta meg facebook, mikor megélhetek mindent élőben, miért fojtanám képekbe az egész életem. Míg mások csak olvasnak rólad a neten én itt vagyok és ki élvezem. Nem vagyok én valami celeb, és régebben sem posztoltam magamról sok képet. Ezért igazán nem kell aggódnód. A kijárásról pedig, szerintem tökre mindegy hogy az utcán esszük-e a fagyit vagy pedig az ágyban egy jó film mellett. És szerintem a csendes erdőben sokkal jobb sétálni mint a forgalmas utcán.-szorítottam meg gyengéden a kezét.
Mosolyogva fel álltam és az erkély üvegeket nyitottam ki, hogy jöjjön be egy kis friss levegő.
A kezemet nyújtottam felé amit meg fogott oda sétált hozzám, és át karolt.
-Szeretlek...-suttogta és egy hosszú csókba invitált.

BOLDOG VALENTIN NAPOT DRÁGASÁGAIM!!!
REMÉLEM SENKI NEM TÖLTI EGYEDÜL A VAKENTIN NAPOT.
Aki még is, annak itt vagyok én, én is egyedül leszek😥😥
Remélem azért tetszeni fog ez a rész, a vége egy kicsit nyálasra sikerült.....inkább az egész, de sebaj.XD A helyes írási hibákért bocsi.