Audrey szemszögéből
Kezemet az ölembe ejtve néztem a hatalmas ajtón belépő személyt. Hajába beletúrva helyet foglalt mellettem.
-Jó reggelt Grey-vigyorgott rám, amitől majdnem kiköptem a kávémat. - és többiek fordult lassan el tőlem a többiek irányába.
-Jó reggelt neked is-mormogtam az orrom alá. - Jacob.-tettem hozzá gúnyósan mosolyogva.
Jacob felém fordította fejét majd egy mosoly kíséretében elkezdett enni.
Miután végeztem a rántottámmal csöndesen álltam fel az asztaltól, mire mindenki rám pillantott.
-Csak.. Én megyek föl mivel hamarosan kezdődnek az órák-mosolyogtam mindenkire
Az eddig mellettem ülő fiú hirtelen fölpattant.
-Én is megyek.
-Milyen véletlen-húztam össze a szemem és a fiú reakcióját néztem.
-Ugye? Szerintem is-kezdett el vigyorogni majd elindult az ajtó felé de látva, hogy nem követem kérdően hátra fordul.
-Jövök-mondtam neki halkan, majd kiléptem a nagyteremből.
Halkan sétáltam a fiú mellett.
-Kimostam a pulóvered majd...szóval ha szeretnéd majd ha a szobához értünk kihozom neked. - törtem meg a csendet.
-Nem kell visszaadnod. Tartsd csak meg.-von vállat majd tovább sétál.
-Oké-válaszoltam neki.
A szobához odaérve a fiú felé fordultam.
-Akkor gondolom majd órán látjuk egymást. - néztem föl rá
-Remélem, Grey - húzta félmosolyra a száját, majd a szobájába belépve eltűnt és én ismét egyedül maradtam. Ahogy azt már megszoktam.
YOU ARE READING
If we had five more minutes...
RomanceCsak kavarogtak a gondolatok a fejembe és nem vettem észre, hogy egy másik szobából kilépett valaki én pedig neki ütköztem. -Jajj bocsánat-néztem föl-ne..nem vettelek észre. -Ennyire láthatatlan vagyok? - mosolygott -Nem dehogyis csak nem figyeltem...