If we had five more minutes...

19.rész

Hajnalban, mikor felébredtem hirtelen nem tudtam hol vagyok. Ki esett a tegnap este és csak aztán láttam, hogy Jacob ágyában vagyok. A szobában csönd volt. Noah a másik ágyon Jacob pedig melettem aludt. Halkan kimásztam az ágyból, majd kinyitottam az ajtót és elhagytam a helyiséget. A saját szobámba besietve gyorsan be feküdtem az ágyamba, remélve, hogy Pansy nem veszi észre eltűnésem. Hirtelen egy lámpa kapcsolódott fel a másik agy felől.
-Pansy!! - kiáltottam fel ijedtségemben.
-Mitt csináltál a szomszéd szobávannnn -kezdett kérdezősködni a szobatársam.
-Én most alszok Pansy.-forgattam meg a szemem, majd magamra húztam a takarót.
-Tessék?? Nem! Biztos, hogy nem alszol. Tegnap ott hagytad a bulimat, és Jacobék szobájába töltötted az estét, szóval mindent hallani akarok. -ugrott be hirtelen az ágyamba a lány. Kócos fekete haját füle mögé tűrte és kíváncsi arccal várta a válaszom. Úgy tettem mint aki elaludt, így Pansy kénytelen volt visszamenni a saját ágyába és várni reggelig az információkkal.
Próbáltam visszaaludni, de a gondolatok csak úgy kavarogtak a fejembe. Ott aludtam Jacob ágyába. Jacob ágyába aludtam. Miért aludtam ott? Nem tudtam volna visszasétalni ide? Miért bonyolítom folyton a dolgokat. - gondoltam, majd belefúrtam a párnába a fejem.
-Hahha! Tudtam, hogy ébren vagy.
-Pansyy! Hagyj -kéreltem a szobatársam.
-Hmm, jó egy kérdésre válaszolj.
-Jólvan.
-Tetszik neked Jacob?? -kérdezte Pansy, szinte suttogva, mire felé fordultam. -Tetszik-e nekem Jacob? Őszintén? Fogalmam sincs...