If we had five more minutes...

15.rész

Audrey szemszögéből...

7 óra után egyre több ember özönlött be a szobámba. Pansy mindenkit üdvözölt, én viszont alig ismertem valakit, és, akiket igen azokat is csak látásból.
-Szia Audrey! - integetett a szőke hajú lány, akit reggelinél ismertem meg.
-Emma! Szia - köszöntem neki vidáman, mert végre örültem, hogy valaki ismerőst is látok.
-Nagyon szép vagy - mondta szinte kiabálva, mert az embertömeg miatt szonte semmit nem lehetett hallani.
-Te is. - mosolyogtam rá.
-Nem tudod...Jacob jön e? -kérdezte kissé félve.
-Jacob? Ohm..nem tudom, igen azt hiszem igen jön, miért kérdezed? -mondtam neki hadarva. Miért érdekli jön-e Jacob? Ennyire fontos neki? Miért zavar, hogy érdekli-e? Nem is bírom Jacobot -gondolkodtam, miközben a szőkeség válaszára vártam.
-Jaa, semmi mindegy -motyogta és kissé elpirult, majd az italok felé indult. Furcsán néztem utána, aztán az ajtó felé fordultam, amin Aurora és Maya lépett be. A fehér hajú lány félénken nézett körbe a szobába, majd megakadt valakin a tekintete. Követtem az irányt, amerre nézett és megláttam Noaht, aki épp egy kólás üveget bontott ki, azután Pansy felé nyújtotta.
-Hello, Grey -állt elém Jacob ezzel meggátolva engem abban, hogy tovább figyeljem a történéseket.
-Szia -mosolyogtam rá.
-Hozzak valami italt? - kérdezte tekintetével pedig az asztalt kereste ahova az üvegek voltak kirakva. Épp válaszolni akartam, mikor Emma lépett mellénk.
-Sziasztok! -mosolygott ránk, pontosabban Jacobra. -nem is tudtam, hogy te is jössz. - nevetett a lány, majd egyik szőke tincsét kezdte piszkálni.
-Hát...itt vagyok.
-Nem szeretnél inni valamit? -kérdezte Jacobtól Emma, úgy téve, mintha itt sem lennék.
-De igen pont kérdeztem Greytől, hogy nem iszik-e?
-Grey? - értetlenkedett Emma.
-Bocs Audrey. -nevetett Jacob.
-Szóval így is tudsz hívni? - kérdeztem gúnyósan, mire Jacob csak egy "haha" arccal reagált.
-Aaa szóval egy becenév..-mondta maga elé nézve Emma mi pedig Jacobbal furcsán néztünk egymásra. - szóval akkor jössz?
-Ohm persze, te is jössz? - pillantott felém a fiú, én pedig Emmára néztem, aki intett a fejével, hogy maradjak.
-Nem. Köszi, megvagyok. - motyogtam.
-Hát akkor...csak utánad - mutatott maga elé Jacob, közben pedig a melette álló lányra nézett, aki mosolyogva elindult az italok felé. Jacob még utoljára rám pillantott, mire lehajtottam a fejem, aztán a mosdó fele vettem az irányt otthagyva ezzel a fiút, aki ezek után Emmát követve a szoba másik végébe indult.