13. Rész

79 6 0
                                    

*San szemszöge*

Amint elengedett az a picsa nem kellett megvárjam még Woo azt nem mondta, hogy szaladjak, úgy sprinteltem végig a folyosón le a lépcsőn ahogy csak a lábam bírta. Leérve nagy meglepetésemre láttam, hogy gondolom a csaj két alkalmazottja már megkötözve fekszik a földön. Amint megláttam MinGit oda futottam és a körülményeket nézve nem a nyakába ugrottam, csak szorosan magamhoz öleltem belefúrva fejem mellkasába.

-Most már minden rendben van. - Húzott magához még közelebb mire egy két kósza könnycseppem útnak indult. Egy darabig még így álltunk még eszembe nem jutottak a többiek. Elválva MinGitől végig vizslattam a szobát a látottaktól csak még jobban megnyugodtam. A többiek is jól vannak hála a jó égnek mindegyikük megúszta egy kisebb sérüléssel csak JongHo és YunHo feküdt ájultan a kanapéra fektetve. Eközben SeongHwa ez alatt a pár perc leforgása alatt hívta a rendőrséget mindem fontosabb részletet elmondva, akik azt mondták, hogy 5 perc és itt vannak, mivel épp a körzetünkben járőrözik egy kocsi. Mindegyikünk megnyugvással teli arccal várta a rendőrség kiérkeztét végül is mi baj lehetne a picsát Hongie Woo és Yeo tartotta sakkba két pisztoly egy ütő arányában. A hústornyok megvannak kötözve a rendőrség is hamar itt van mi baj történhetne? Az már tényleg filmbe illő pillanat lenne. Olyan három perc elteltével viszont Yeo ordítására és az azt követő lövés hangjára azonban mindenkinek megfagyott a vér az ereiben. Az eszméletlen állapotban lévőkön kívül, mindenki beszaladt abba a szobába ahol a többiek voltak.

- MI TÖRTÉNT? - Kérdeztük majdnem egyszerre. A szobában lévők csak kétségbeesetten az ablakra mutattak, majd WooYoung elhadarta, hogy a leányzó meglépett az ablakon keresztül még mielőtt meglőhette volna, hogy cselekvő képtelenné tegye. Mondata végére érve már csak arra lettünk figyelmesek, MinGi sietve az ablak felé tart.

-MINGI NE! - Kiáltottam utána szerelmemnek, de nem válaszolt.

- Most már pontot teszek a végére, hogy többé ne akarjon elvenni tőlem. - Ezzel a mondatával kiugrott az ablakból támadónk után eredve. Alig bírtam felfogni még sírni se tudtam a döbbentségtől, hiszen ez az egész másodpercek leforgása alatt történt. Egy perccel később már hallottuk távolból a rendőr kocsi szirénájának hangját, de még ilyenkor se tudtunk fellélegezni. Hiszen mi van akkor, ha a főnöknél van még egy pisztoly vagy egy bármilyen szúró fegyver és MinGi nincs biztonságban. Meg, ha MinGi nem érte utol akkor meg szabadon fog bóklászni ez az őrült nő még mindig. Bár az utóbbi esetnek még mindig sokkalta jobban örülnék. Nem tudom mennyi idő telhetett el azóta, hogy szerelmem elment az idegesség hatására elveztettem ítélőképességem és idő érzékem is egyaránt. Körbenézve a szobában mindannyian csak az ablakot és az az mögött álló külvilágot szemléltük könnyes kisírt szemekkel. Én mondom nem fogom túlélni, hogy ha életem szerelmének MinGinek valami nagyobb bántódása esik vagy ami még rosszabb.... SAN NE... NE IS GONDOLJ RÁ, ILYEN NEM TÖRTÉNHET MEG VELÜNK! - Szidtam le gondolatomat, abból felébredve vettem észre a távolban villogó rendőr kocsit mely pár másodperccel később már a dorm előtt parkolt le. Felkapva a fejem rohantam le a lépcsőn, a többiek is persze utánam siettek. Szinte kirontottam a bejárati ajtón majdnem kitörve azt. Elkerekedet vörösre kisírt szemeimmel néztem megkönnyebbülve MinGire aki a járőr kocsiból kiszállva lépdelt oda hozzám. Megfogva két kezem melyeket enyhén megszorított csak annyit súgott ajkaimra.

- Megmondtam, hogy vége lesz. - Majd megcsókolt hosszasan. Köszönöm adtam hálát istennek gondolataimban. Nem tudom, hogy ezt hogyan fogom majd tudni MinGinek megköszönni, de szerintem kezdem egy házassággal. Erre a gondolatomra halványan belemosolyogtam a csókba. Ezt követően a rendőrök elmondták, hogy bár MinGi felelőtlenül mégis hősiesen viselkedett. Azt is elmondták, hogy a lány vagyis JiWoo egy már régóta közkeresett maffia személy, eddig sose sikerült elkapniuk, sőt mi több még csak a nyomára se bukkantak. A rendőrök kihívták a mentősöket majd elvitték a két segédjét is JiWoonak, még annyit mondtak, hogy később fognak itt helyszínelést folytatni meg, hogy be kell mennünk a bíróságra, de egyenlőre pihenjünk meg és hát azért ők is szeretnék minél hamarabb biztonságosabb helyre vinni ezt a nőt. A mentősök ellátták sérüléseinket, nem kellet senkit se kórházba szállítani ezért nem volt nagyon sok dolguk, könnyedén ellátva sebeinket és az eszméletleneket hagytak itt minket. Úgy tíz perccel később JongHo és YunHo is felébredtek ők se szereztek fejsérülést, most már azt hiszem tényleg kimondhatom, hogy vége.

Nekik is elmondtuk a történteket, MinGi is kapott egy pár leszidást mindannyiunktól, legfőképp tőlem. Elmondhatjuk azt is, hogy ma mindenki hősiesen viselkedett nah, persze mindannyian örülünk annak, hogy egy bandába kerültünk és egy család lettünk. Egymással kört alkotva kezeinket magasba lendítve kiáltottuk el magunkat

-Eight makes one team!

*YeoSang szemszöge*

El sem hiszem, hogy végre vége.

De főleg azt nem hiszem el, hogy képes voltam valakit meglőni.

És még csak most jön a neheze. Tárgyalások, kihallgatások, még több tárgyalás...így is teljesen kimerültek vagyunk. És még az Atiny-k. Istenem, remélem nem lesz belőle olyan nagy dráma.

Ahogy végignéztem a fiúkon, látva azt, hogy mind megnyugodtak, nekem is sikerült követnem a példájukat.

Azt mondták értesíteni fognak minket, hogy mikor lesznek az előbb említett ügyek. Miután ennek vége, remélem soha többet nem kell majd erről beszélnünk.

Biztos lesz egy kis idő, mire rendesen feldolgozzuk, ezek után nem ártana felkeresnünk egy pszichológust, sokat segítene.

El is felejtettem. HongJoong. Most, hogy ennek vége van, ideje lesz megbeszélnem vele mindent. De legfőképp azt a csókot...nem hagyom annyiban, talán van esély arra, hogy legyen köztünk valami.

Ahogy elhangzott a csapatkiáltásunk, MinGi szaladt is a konyhába a hűtőhöz, majd egy üveg pezsgővel kezében tért vissza. Poharat persze nem hozott, amit Hwa korrigált.

Miután megünnepeltük, egy kis beszélgetés után mindenki elvonult a szobájába, és már nyugodt szívvel vehettük be ágyainkat.


-----------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztooook!

Megint hoztuk a formánkat, hetekkel később, az éjszaka (majdnem) közepén érkeztünk meg az új résszel.

De ugye még szerettek minket? XD <3

Már sajnos csak egy rész van hátra, de nem kell megijedni, mert ez után jön a Stray Kids fici! :3

Puszi a pocitokra, és nagy ölelés!

-JiNu, BoRa

»𝗠𝗲𝗴𝘇𝘀𝗮𝗿𝗼𝗹𝘃𝗮«  ❴𝗔𝘁𝗲𝗲𝘇 𝗳𝗳❵Where stories live. Discover now