Az utcán találtam | sasunaru ff. ✔︎

Újra Boldogan

Naruto szemszög:

Reggel a nap sugarai keltettek, meg a fertőtlenítő szag:( Nem az én kis rumlis szobámban ébredtem, hanem egy fehér szobában, mintha kórházban lennék. Lassan felültem és csak utólag vettem észre, hogy Sasuke is itt ül az ágyam mellett.
- Jó reggelt. - megdörzsöltem fáradtan a szemeim, majd Sasuke arcán egy eddig még sosem látott hatalmas mosolyt láttam.
- Minek örülsz? - Sasuke továbbra is mosolyogva csóválta a fejét, majd közelebb hajolt és egy apró csókot lehelt az ajkaimra.

- Ez mi volt...? - ha máskor nem is, most biztos úgy nézhettem ki mint egy hülye, és ezt a mellettem ülő is alátámasztotta a kuncogásával.
- Tegnap megsérültél és kórházba kellett jönnünk. - a mosoly eltűnt az arcáról és a szokásos Uchiha arckifejezésével nézett.
- Azt vágom, de... Mi volt ez az előbb?!

- Nem emlékszel? - csak megráztam a fejem a kérdésére, mire ő elmesélte mi történt eddig köztünk.

- Szóval, a szomszéd ránk nyitott miközben csókolóztunk és akkor jöttünk össze. - a mellettem ülő bólogatott, majd felállt.
- Szólok az egyik nővérnek, hogy fel keltél. - azzal kiment a szobából, ezzel egyedül hagyva engem. Kicsit vissza gondoltam mik is történtek tegnap.

Tehát akkor most az apám él? De lehet nem ő volt. Bár elég sok mindent tudott rólam... De Ero-sennin mikor mesélt róla mindig is jószívűnek mondta és sosem érdekelte a pénz, meg, hogy imádott minket. De akkor miért...?

Idő közben vissza tért Sasuke, egy nővérrel, aki csak ide jött és elkezdett vizsgálni. Elég morcosnak tűnt, így inkább nem szóltam semmit, csak hagytam, hogy tegye a dolgát. Mikor végre leszállt rólam, Sasukehez fordult és csak annyit mondott, hogy ,,haza mehet".

Miután végre haza indultunk, nagyon jól esett a friss levegő, főleg a fertőtlenítő szag után. Kicsit sem sietve sétáltunk haza felé, és úgy gondoltam itt az alkalom kérdezősködni.
- Sasuke? - csak a szokásos ,,Hm?"-el válaszolt.
- Aki megtámadott... Az az apám volt? - félve kérdeztem, mire sóhajtott egyet és én már tudtam, hogy ezután jön a hosszú magyarázata.

- Tudod, a főnököm, aki még azelőtt dolgoztatott mielőtt találkoztunk, mindig is imádta manipulálni az embereket... Egy egoista fasz volt na! És ezért képes volt bármit megtenni és gondolom ez lett a te szüleiddel is. Annyit tudok, hogy Kushina halálaval Minatot vádolják, viszont nem ő ölte meg. Persze lehet rá fogni, és ezért gondolom magát is hibáztatja. De ennél többet én sem tudok, ezt is csak hallottam. - végig a földre nézett miközben mondta, én viszont kerestem a tekintetét, még ha semmit sem értem el vele.

- De hogyan irányította őket? Mármint, hogy apám sosem tett volna ilyet a családjával. - Sasuke gyorsan össze szedte a gondolatait, hogy tudja folytatni a mondandóját és így is tett.
- A legtöbbjüket be drogozza, a nehéz ,,eseteknél" viszont valami mást alkalmaz,úgyhogy apád egy külön eset lehetett, mert az biztos, hogy egy jó ideje nem volt magánál. - el is értük közben a házunkat, majd mielőtt elő vehettem volna a kulcsom, hirtelen Jiraiya tárta ki az ajtót, behúzott, majd finoman bebaszta maga mögött, ezzel Sasuket kizárva.

- Ez meg mégis mi volt?! - megölelt, és miután eltolt magától egyből mondani is kezdte a magáét.
- Mindjárt beengedem a barátod, de előtte meg kell beszélnünk egy-két dolgot. - hatalmas szemekkel nézett rám és semmi felé érzelmet nem tudtam leolvasni az arcáról. Többek közt azért, mert ebben sosem voltam jó.

- Jó, de gyorsan! Azt pedig, hogy hol voltam, majd később elmondom. - egy pillanatra elkezdett gondolkodni, hogy mi volt még amit kérdezni akart, majd gyorsan rá is jött.
- Akkor azt mondd, hogy mi van ezzel a Sasuke gyerekkel. - nem nagyon értettem a kérdést, így csak értetlenül tudtam nézni.
- Mégis mi lenne?

- A szomszéd azt mondta... - nem akartam az ő szájából hallani, így gyorsan megelőztem.
- Nem akarom hallani, mivel a kotnyeles szomszéd félre értette az egészet! - védekezve tartottam magam elé a kezeim, Ero-sennin pedig csak gyanakvóan méregetett.
- Pedig azt mondta, hogy látta ahogy...

- Elég... Nem akarok erről többet hallani. - fogtam és gyorsan kinyitottam az ajtót és végre beengedtem Sasuket. Ahogy levette a cipőjét, már húztam is be a szobámba.

- Engem nem zavar ha meleg vagy! Én akkor is szeretni foglak, Naruto! - Jiraiya még egy utolsót utánam kiáltott, majd ő is ment a dolgára.

- Ez mégis mi volt? - Sasuke kérdően nézett rám, én pedig egy sóhaj kíséretében elmondtam.
- Szóval rájött. - leült az ágy szélére, én pedig mellé.
- Igen, de már jól esne egy kis nyugalom. - persze... Ahogy hátra dőltem nyugodtan a puha ágyamon, már egyből megszólalt a telefon.

- Nem hiszem el, hogy nem hagyják az embert békén! - Sasuke elengedett egy mosolygást én pedig felvettem a telefont.

- Mi van? - szóltam bele ,,kedvesen" a készülékbe.
- De kedves vagy... Miért nem válaszoltál a hívásaimra? - Sakura volt az. Tudtam, hogy egyből ezzel fog letámadni, de erre az esetre is meg van a módszerem.
- MI?! NEM HALLAK... ROSSZ A VONAL! - ezután fogtam és ki nyomtam. Sasuke már nem bírta röhögés nélkül, és örültem is neki, hogy így láthatom.

- Ne röhögj! Ez egy tuti módszer ha le kell rázni valakit. - már én sem bírtam mosolygás nélkül, de végül megint megszólalt a telefon úgyhogy képtelen voltam felvenni.

- Most mi van?! - azt hittem megint Sakura az úgyhogy újfent ilyen kedvesen sikerült bele szólni a telefonba.
- Először is szia. - most nem Sakura akart zaklatni hanem Shikamaru.
- Csak annyit akartam kérdezni, hogy nem akarsz-e eljönni velünk holnap, elmennénk abba az új fagyizóba ami nem rég nyílt. - szokásos unott hangján szólalt meg. Gondolom neki nem sok kedve van hozzá.
- Ezt a lányok találták ki ugye? - Shikamaru csak egy ,,igen"-nel válaszolt én pedig gyorsan letudtam a beszélgetést. Megkérdeztem hol találkozunk és mikor, majd elköszöntem tőle.

Eközben észre sem vettem, hogy Sasuke a vállamra hajtotta a fejét, és aranyos fejjel nézi a képeket a falamon. Fél kézzel magamhoz öleltem, majd egy jó nagyot mosolyogtam rá. Közeledett volna, hogy megcsókoljon, de a drága apámnak pont most kellett be nyitni...

- Halljátok... Öhm - Sasuke gyorsan eltávolodott tőlem, amint kivágódott az ajtó - valami ilyesmit láthatott a szomszéd is? - perverzen vigyorgott az ajtóban állva, és csak egy szemforgatással díjaztam.

- Csak bögd már ki mit akarsz! - nem vagyok ma valami kedves az emberekkel én úgy érzem...
- Lehetnél kedvesebb is fiam! - megjátszott sértődöttséggel, csípőre tett kézzel magyarázott tovább.

- Nem lehetne, hogy most kimész? Szeretnék pihenni. - az igazat megvallva tényleg mindjárt elájulok, úgyhogy jó lenne gyorsan aludni egyet.

- Na és Sasuke?

- Marad.

- Maradok.

Ero-sennin végre kiment, és nyugalomba helyezhettem magam. Le feküdtem, Sasuke pedig a mellkasomra feküdt. Közben hallottam, hogy az Ero-sennin leskelődni próbál, úgyhogy egyszerűen csak hozzá vágtam egy párnát és be is csukta az ajtót.

Lehunytam a szemeimet, mire azonnal el is aludtam, Sasukevel együtt.

Sziasztok!✨
Ez lehet kicsit uncsi rész lett, de remélem azért tetszett😁köszi ha elolvastad, jövő héten hozom a kövi részt😋