Majd Én Felvidítalak...

803 44 30
                                    

- Kész vagy már?
- Igen. - a fürdőszoba ajtójába kapaszkodva állt mellettem, majd segítettem neki vissza menni az ágyhoz.
- Én is elmegyek zuhanyozni, mindjárt jövök.

Elmentem én is zuhanyozni, azon agyalva, mit tehetnek Sasuke érdekében. Gyorsan le fürödtem, fel öltöztem és már mentem is Sasukehez.

Időközben ő le feküdt az ágyba, de csak a falat bámulta. Le ültem az ágy szélére, ahogy eddig tettem és őt nézve mélyedtem a gondolataimba.

- Nem szeretnéd el mondani mi történt? - a kérdésemet, csak egy félelemmel teli tekintettel díjazta -Nem muszáj ha nem akarod, csak gondoltam kicsit meg könnyebbülnél...

Fel ült, majd a takarót kezdte el nézni.
- Hát... Amikor a bulin el váltunk akkor meg állt egy fekete kocsi a ház előtt... És Kabuto szólt ki nekem, hogy szálljak be... Én persze nem akartam, de a két embere le kötözött... Aztán mikor el vitt ahhoz a házhoz, akkor meg erőszakolt... És ráadásul minden nap meg akart volna, nem is egyszer.

Figyelmesen hallgattam végig mi történt, Sasukenek pedig elég nehezen jöttek ki szavak a száján. Nem tudom milyen mély nyomot hagyhatott benne ez az egész, de én szeretnék neki segíteni és segíteni is fogok!
- Ő volt az egyik aki... Nos, régen is meg erőszakolt? - Sasuke csak a tenyerébe temette az arcát és bólintott egy aprót.

- Nem akartam, hogy felidéződjenek a rossz emlékek, csak... - éreztem rajta a sok felszabadult emléket amik már rég marták a lelkét.

Le ültem hozzá közelebb, hogy meg ölelhessem. Még mielőtt karjaimba zárhattam volna, ő meg előzött és a vállamba temette arcát. Szorosan ölelt magához és nem tervezett egy hamar el engedni.

- Menjünk aludni... - lassan elengedett és lefeküdt az ágyamban. Én álltam volna fel, hogy élő keressek magamnak egy párnát és egy pokrócot, de Sasuke vissza rántott.

- Nem... Maradsz itt? - kicsit zavarban volt és még el is pirult.
- Mit akarsz, hogy feküdjek be melléd? - egyik szemöldökömet fel vonva kérdeztem, mire ő csak bólintott egy aprót.

Egy sóhajjal kisérelve, be bújtam mellé. Elég fura volt, hogy ilyen közel voltunk egymáshoz, mivel még sosem volt senkim.
- Itt vagyok, de ha nem haragszol én inkább el fordulok. - meg is fordultam így a megszokott kis rumlis szobám tárult elém.

Pár percen keresztül csak bámultam ki a fejemből, majd éreztem, hogy két kar fonódik a derekam köré. Sasuke hátulról ölelt át és ebben a pózban aludtunk el mindketten.

* * *

Az éjjeli szekrényen heverő telefonom csörgése keltett fel. Egy ásítást elengedve nyúltam a rezgő készülékért. A telefonban Shikamaru hangja hallatszott.
- Naruto, fent vagy? - szólt bele egyből a telefonba.
- Itt vagyok nyugi. Miért hívsz ilyen korán?
- Már többször is hívtalak és mert fél tíz van. - a szokásos nyugodt hangján beszélt a vonal másik végén.
- Már is...?
- Igen, de tudnál segíteni?
- Persze.
- Temarinak vinnék virágot, de nem tudom milyet vegyek. - hallottam egy kis kétségbe esést, mert ha már többször is hívott, akkor mióta lehetett ott a virágok között...?
- És ezért hívtál fel? - Shikamaru is biztos hallhatta a hangomon, mennyire nem érdekel most ez az egész.
- Igen. Te ha lány lennél milyen virágnak örülnél?
- Mit tudom én?! Vegyél neki vörös rózsát! - csak mondtam a legtipikusabb virágot amit kaphat egy lány és mert ez jutott most az eszembe.
- És a sárga nem jó? Az olcsóbb.
- Vedd meg amelyiket akarod, csak hadj aludni! - már tényleg csak le akartam rázni, majd még mondott egy okét és el köszönt.

Mire le tettem a telefont éreztem, hogy Sasuke fészkelődni kezd mellettem.

* * *

Arról a napról le játszódott még pár jelenet, de... Talán pár nappal később járhattam, mikor egy kórházban voltam és a műtőbe rohantak velem. Hallottam, ahogy az orvosok beszélgettek, de már nem nagyon voltam az eszméletemnél így nem értettem mit mondtak, majd egyszer csak el sötétült a kép és még talán hallottam is azt a jellegzetes sípolást, ami jelzi ha le áll valaki szíve....

Az utcán találtam | sasunaru ff. ✔︎Where stories live. Discover now