Nagy nehezen eljutottam ide is, ne haragudj, hogy ilyen sokat kellett várnod a kérdésedre, remélem tetszik!
Köszönöm a türelmet _hun_fangirl_A te iskolád nem egy hétköznapi intézmény volt. Úgy is mondhatnánk minden olyan megtalálható volt ott amit ember el nem tudott képzelni. Az emberek által szörnyek nevezett lények tanultak ott, te is ezt az oldalt erősítetted. Családod kezdetek óta szidja a vérszívókat és óva intenek attól, hogy bármikor is haza állíts eggyel. Te is egyet értesz velük addig amíg be nem lép egy új diák az iskolád kapuin.
- T/n randiznál egy vámpírral? - kérdezi gúnyosan egyik osztálytársad mikor is feléd fordult az üveg. Nagyot nyelve sandítasz a téged kíváncsian figyelő srácra.
- Attól függ eltud e hívni randira úgy, hogy el is menjek - sóhajtasz. Válaszodra mindenki csak sipítozik és örjöng.
- Ezt vehetitek egy kihívásnak véreim - hype-olja fel a kissé sem szomjas társaságot ami már - már folytogató számodra. Miután vége lett a játéknak és mindenki a táncparkettet vette célba úgy érezted szívsz egy kis friss levegőt.
Kiérve az udvarra egy a fa alatt lévő padot veszed célba. Pár perc elteltével egy kisebb huzat társaságában huppan le melléd Hwang Hyunjin személyesen és ha ez nem lenne elég még a dzsekiét is rád adta. Pár perc hallgatás után végül ő törte meg a csendet.
- Hogy is volt az a vámpír randis dolog? - erre a kérdésre végképp nem számítottál, főleg nem tőle. - Ha jól emlékszem kisebb kihívás téged randira vinni - gondolkodik hangosan majd hírtelen feléd fordul - T/n randiz velem - mosolyog rád aminek nem tudsz ellenállni, de valami azt súgja nem stimmel így nemlegesen rázod a fejed majd haza indulsz.
Egész úton haza fele úgy érzed nem vagy egyedül így hazáig rohansz. Ma telihold volt így a fénynél is gyorsabban értél haza. Lihegve lépted át az ajtót majd zártad be magad után a fallapot.
Reggel anyud keltett fel azzal, hogy téged keres egy nagyon helyes srác. Nem kellett többször szólni neked egyből kipattantál majd rohantál elkészülődni. Mikor leértél Hyunjin beszélgetett apuddal aki látszólag megkedvelte a srácot.
- Nem is mondtad, hogy egy ilyen helyes vérfarkas a barátod - terített meg anyud mosolyogva. Lassan vizhangzott anyud mondata, vérfarkas. Egyszerűen nem tudtad felfogni, hogy lehetne már az előtted levő vérfarkas.
- Hyunjin, beszélhetnénk? - fogod meg karjánál és szobád felé húzod. - Elmondanád mégis mi folyik itt? Mit jelentsen, hogy vérfarkas, hm? - teszed karba kezeidet várva magyarázatát.
- Igazából lényegtelen mert így veled lehetek - húz magához, de ez így is aggaszt.
- Hyunjin - nézzel rá szigorúan még mindig válaszát várva.
- Szeretlek T/n ennyi a lényeg, ezt pedig majd ráérek elmesélni akkor mikor a szüleid megkedveltek - zárta le a témát majd nyomot egy puszit az orrodra és faképnél hagyott.
Azóta már megvan az érettségitek és az összeköltözést tervezitek, viszont még mindig nem mondta el, hogy mi is történt akkor ami aggaszt, de mindig kimagyarázza miért nem mondja el épp akkor. Egyszer biztos elmondja, egyszer.
Vámpír vs Vérfarkas Hyunjin
YOU ARE READING
Kpop Imagines [KÉRÉSEK NYITVA]
FanfictionSzokáshoz híven itt is lehet kérni. 2. #SVT 2021. 04. 28. 🎉