A bábmester titka 2 - Az elveszett doboz

7. Megszoksz vagy megszöksz

Floch szemszöge:

Minden fura. Jobb és biztonságosabb itt, mint kint, de.. a tudat, hogy egy szörny házában vagyok.. Jean eddig a kedvencem. Ő segít, hogy ne féljek. Biztos jó barátok leszünk. Viszont az kedves volt Levitől, hogy magamra hagy fürdésnél és nem mászott rám teljesen. Még csak meg sem jelölt. Nem erölteti annyira, mint ahogy előadja. Bár gondolom nem is akarja túltolni. Van három Omegája és 4 kis porontya. Épp elég dolga lehet ilyen időkben. Szegény piciket nagyon sajnálom. A lehető legrosszabb korba születtek. Bár.. Félig mind szörnyek. De mégis csak gyerekek.. Hm.. milyen kellemes ez a víz most. Finom meleg. És ez a rózsaszírmos illatos dolog amit beleszort nekem Jean.. Nagyon tetszik~ Az biztos, hogy jól felkészültek a válságos időre. A szappanból, wc papírból egész rakat van itt bent és a raktár vagy spájz vagy nem tudom milyen szoba is tele volt ilyenekkel. Nagyon ételt nem is spájzoltak be. Gondolom a gyümölcsfák miatt. Mondjuk 1-2 dobozos müzlit, csokit és befőttet meg savanyúságot láttam. No meg ilyen, mint a rízs és száraztészta, de lisztet meg ilyeneket nem nagyon pakoltak el. Vagy csak máshova rakták. Minden esetre jó hely ez. Itt biztos lesz mit ennem.

- Hé Floch. Bemehetek hozzád? Eren vagyok.

- M-mi? Miért? Épp fürdök.

- Kérlek! Szeretnék veled beszélgetni.

- Bezártam az ajtót. Kiszállni meg nem akarok.

- Ne félj megoldom!

Hamar kattant az ajtó, majd Eren betipegett, ledobta a ruháit, mire Floch kishián férre nyelt. Eren nem szégyenlősködött a másik omega előtt és beült a kádba.

- Mi a baj szivem? Csak beszélgetni jöttem.

- D-de arról nem volt szó, hogy együtt is fürdünk!

- Floch. Te kintről jöttél. Milyen most kint?

- Kint? Ezt hogyan érted? Csak nem be vagytok ide zárva?

- Neeem. Dehogy. Csak a kitört helyzet óta nem voltunk a városban a picik miatt. Mivel veszélyes.

- Ahh igaz is. El is felejtettem. Tényleg. A törpék hány évesek?

- Egy. Mind ugyan akkor született, csak napok az eltérések.

- Ugh. Durva lehetett.

- Hát igen. Azért sok a pici, de nem bánja egyikünk sem. Nagyon aranyosak és édesek. Imádom őket, még akkor is, ha nem mind az enyém.

- Ez aranyos. Na, de a kérdésre válaszolva.. Alig egy kis ideje, hogy a társamat a szemem láttára ölték meg azok az izék. Tudták, hogy ő az erősebb. Így elöbb őt...

Floch egy nagyot nyelt, elérzékenyűlt, majd Eren nyakába hajtotta a fejét és pityeregni kezdett, miközben folyamatosan gyónta meg Erennek a bűneit.

- Úgyh sajnálhom! Éhn.. éhn megh ak.. akhartamh..védhenhii..

- Cssshh.. nyugalom! Semmi baj. Nem te tehetsz róla. Omega vagy. Tudod jól, hogy gyengék vagyunk..

- D-deh..

- Figyelj. Nyugalom! Már nem tehetsz semmit. Te helyesen cselekedtél. A menekülésed volt az egyetlen. Legalább az egyikőtöket sikerült megmentened, mert erős vagy, de azok a szörnyek erősek. Gondolom többen is voltak, mint ti. Te megtettél mindent. Nah gyere.

Eren Floch ölébe mászott, majd magához ölelte Floch fejét, aki pedig Eren keblei közé is bújt. Igaz nem voltak nagyok, de annál puhábbak. Lassan a sírás abbamaradt és felváltotta az ölelést egy halvány és kedves csók, amely most megmelengette Flock kicsi szívét.