Ha engem a körülmény útasít,
Én megtalálom a rejtett valót,
Habár a föld központja rejtené.
/William Shakespeare/
~~~
Egész eddigi életemben kerestem, és örökké keresni fogom az okot, miért dobtak el minket, miért nincs otthonunk, családunk, szerető szüleink, miért marad a világon megannyi tehetetlen gyermek árván, miért vagyunk kitaszítottak, miért néz le minket a társadalom. Nem mi választottuk, hogy megszülessünk, nem mi kértük ezt az élet nevű nehéz játszmát, mégis miénk a terhe, mi hordozzuk a vállunkon, mellettünk nem áll senki, hogy segítsen szembenézni vele. Mielőtt találkoztam Velük, azt hittem, nem létezik nagyobb gonoszság a Földön ennél, hogy a mi szenvedésünk a legkeményebb.
Rá kellett jönnöm, hogy az én fajtám - az ember - a bolygó, sőt, az Univerzum legkártékonyabb szemete. Önző érdekeink másra sem ösztönöznek minket, csak a pusztításra; akár egymás pusztítására is. Igazság szerint Ők is épp olyan kitaszítottak, mint mi, vagy a homoszexuálisok, a hajléktalanok, a betegek és mindenki, aki egy picit is különbözik a "normálistól". Ők valami új, és az újat, az ismeretlent félik és gyűlölik a legjobban a világon. Az emberek amint észrevették Őket, hirtelen megfeledkeztek rólunk. Már nem úgy mentem be egy boltba, hogy rendőrökkel fenyegettek, nem úgy sétáltam az utcán, hogy félreállnak a „rongyos kis utcalány" útjából. Minden száznyolcvan fokos fordulatot vett és a Hibridek lettek az elsőszámú közellenség.
Hirtelen jöttek, figyelmeztetés nélkül, mint a járvány. Furcsák voltak, gyönyörűek, gyorsak, ragyogóak. Mintha lett volna bennük valami vad, valami ösztönös. Sosem jártak egyedül. Ha nem látom, talán el sem hiszem, hogy az állataik alakot változtatnak. Az árvaház vén igazgatója szerint olyan alakot öltenek, amilyen a gazdájuk lelkiállapota, hogy védelmezhessék őket.
Mint mondtam, a választ azóta is keresem a kérdéseimre, de minden erőmmel azon leszek, hogy ráleljek az igazságra, legyen annak bármilyen ára, mert tudom, hogy valahol ott van köztük Ő is.
Jeongguk...
Megtalállak és visszaszerezlek, nem adom fel!
Ahhoz túl makacs vagyok.
YOU ARE READING
Outcast - Kitaszítva /Park Jimin/
FanfictionJeon Yena és bátyja árvaházban nevelkednek egészen addig, míg az alig hétéves kisfiú nyomtalanul eltűnik több másik pici gyermekkel együtt. Tizenkét évvel később furcsa emberek tűnnek fel országszerte; a szemük világít a sötétben, sebezhetetlenek é...
