Into your Mind [✓]

9. Fejezet

Kiszálltak az autóból és közelebb mentek a házhoz.
- Hová jöttünk? – kérdezte kíváncsian Caroline.
- Ez itt a szüleim háza. Itt nőttem fel. – mosolygott rájuk a lány.
Már a tornáchoz értek, mikor kilépett az ajtón egy férfi.
- Ms. Dumas! Micsoda öröm, éppen hívni akartam, jöjjön beljebb! – invitálta be az építész a nappaliba és a kezébe adott egy ládát. – Ezt itt találtuk a padló alatt, zárva van, sajnos kulcsot nem találtunk.
- Köszönöm, William! – mosolygott rá a lány.
Katelyn körbe vezette Carolinékat.
- Nem rég tudtam meg, hogy az én nevemen van a ház. Gondoltam kipofozom egy kicsit.
- És mi a terved vele?
- Hát vannak terveim, de ez még titok.
- Na és mi van Pandora szelencéjében? – bökött fejével Damon a láda felé.
- Nem tudom. Valahogy majd megpróbálom kinyitni.
A házon egyébként nem kellett sok mindent csinálni, William azt mondta 2 hét és kész lesznek vele.
Vissza indultak a Mikaelson birtokra, útközben Katelyn megállt a Rousseau's előtt.
- Remélem, van kedvetek meginni valamit. – fordult feléjük.

Bementek és leültek a bárpulthoz.
- Mit adhatok?
- 3 bourbont, köszi Josh – mosolygott a pultosra a lány.
Josh kitöltötte az italokat és odacsúsztatta eléjük.
- Leszel az esküvőn?
- Naná! Én leszek az egyik tanú – vigyorodott el a lány.
- Szuper, akkor együtt állunk az oltár elé. – kacsintott rá Josh és ott hagyta őket.
- Milyen esküvő lesz? – kérdezte Damon.
- Kol és Davina fognak összeházasodni.
- Ki az a Davina?
- Egy boszorkány. Nagyon jó barátom, nem egyszer mentette meg a seggemet – mosolyodott el a lány.
- Akkor most már elmeséled, hogy mi történt?
Katelyn nagyot sóhajtott és elmesélte az elmúlt 6 év történéseit, kezdve Tanyával.
- Hűha, akkor nem unatkoztatok.
- Hát nem...
Egy pár körön már túl voltak, mikor megszólalt Katelyn telefonja.
- Elijah? ... A Rousseau's-ban. ... Haza értetek? ... Rendben, megyünk. – letette a telefont. – Vissza értek, menjünk. – a pulton hagyott pár bankjegyet, majd intett Joshnak és elindultak haza.

Vissza érve elmosolyodott, amikor meglátta Elijaht és azonnal odament hozzá, puszit nyomott az arcára.
- Sikerült?
- Igen, megoldottuk. – simított végig a lány haján és csókot nyomott homlokára.

A következő hetek eseménytelenül teltek. Stefanék úgy döntöttek, hogy maradnak az esküvőig, Klausék elszállásolták addig őket. A ház is elkészült, nagyon szépen át lett alakítva. Damon és Katelyn között normalizálódtak a viszonyok. Klaus és Caroline úgy néz ki összejöttek, bár nem mondták ki, de mindenkinek egyértelmű volt. A lányokkal rendeztek egy leánybúcsút Davina számára a Rousseau's-ban és Kolnak is volt egy legénybúcsúja Marcel raktárépületében. Jó volt kitombolni magukat egy kicsit.

Eljött az esküvő napja. Katelyn egész reggel leste Kol kívánságait, kivasalta az ingét, nyakkendőt kötött.
- Kat, nem kellene amúgy ezt csinálnod, van-
- Tudom-tudom, van személyzet, kiakasztotok ezzel – forgatta meg a szemét. – én vagyok a tanúd, vagy nem?
- De.
- Na, akkor pofa be. – vigyorgott rá a lány. – hogy érzed magad? Izgulsz már? – kérdezte miközben megigazította a fiú haját.
- Hogyne izgulnék! Végre elveszem álmaim nőjét. – mosolyodott el, mire a lánynak is mosolyra húzódtak ajkai.
- Kol, gyere, ha nem akarsz lemaradni az esküvődről! – hallották meg Klaus hangját az ajtóból.
Katelyn még egy utolsót igazított a fiú nyakkendőjén és megragadta a vállait.
- Büszke vagyok rád, Kol Mikaelson! – mosolyodott el és megölelte.
- Köszönöm, hogy velem vagy! – mosolygott a fiú is és megsimította hátát. Elindultak a kertbe, az esküvőt ugyanis itt tartották a birtokon.
A pap már a helyén volt és a vendégek is a székeken ültek. Katelyn ment Kol előtt és megállt a pap előtt. Kol-t Freya kísérte az oltárhoz, mint legidősebb testvér és megállt Davina oldalán. Klaus és Elijah Katelyn mögött helyezkedett el. Josh megállt velük szemben. Megszólalt a menyasszony bevonuló zenéje. Rebekah jött előtte koszorúslányként, Davinát pedig Marcel kísérte az oltárhoz. Kézen csókolta és átadta Kolnak, akinek a szemeibe könnyek szöktek, ahogy a lány felemelte a fátylát.
- Gyönyörű vagy. – suttogta oda Kol. Davina válaszképpen csak fülig pirulva mosolygott rá.
A szertartás nem tartott sokáig, ám annál szebben vezette le a pap. A lakodalom pedig fergetegesre sikeredett, mindenki táncolt, jól érezték magukat.