Párizsi út /Kylian Mbappé/✔️

11.rész

~Kylian szemszöge~

Mai reggelen simogatásra keltem, az ágy végében Liza ült és engem nézett.
-Hát te?- kérdeztem
-Gondoltam eljövök, nem tudok aludni
-Gyere- karoltam át a vállát és magamhoz húztam
-Mikor kezdődik az edzésed?- kérdezte
-Nyolc- válaszoltam- Tíz körül száll le anyáék gépe
-Kint leszek- mosolygott. Kicsit pihentünk, majd össze készültem.

-Jövök majd- csókoltam meg
-Jó edzést- köszönt el

~Liza szemszöge~

Reggel Kylit ébresztettem, meg is lepődött, hogy ott voltam. 
-Jóreggelt- simogattam
-Hát te?- nézett rám álmosan
Kicsit izgulok a szüleivel való találkozás miatt. Mi van ha majd nem kedvelnek? Ha nem vagyok szimpatikus? Mindegy, magabiztosan a sofőrrel együtt elindultunk a reptér felé.
-Liza!- köszöntött Kyli anyukája. Nagyon kedves és mosolygós nő, nagyon is jól tartja magát- Fayza Lamari- mutatkozott be
-Elizabett Nagy- nyújtottam kezem
-Sok jót hallottunk már rólad, és még szebb vagy mint képeken. Ne érts félre ott is, de csak úgy ragyogsz- dícsért meg
-Köszönöm szépen, akkor Kylian sokat mesélhetett rólam- nevettem el kicsit magam
-De még mennyit! Wilfried Mbappé- nyújtotta a kezét az apja- A fiamnak nagyon jó ízlése van- kedveskedett ő is
-Ethan Mbappé- jött oda az öccse is. Kéznyújtás helyett ő az ölelést választotta. Beültünk a kocsiba majd a hotel felé vezető utat végig beszélgettük. Elmeséltem hogyan ismerkedtünk meg, mit keresek Párizsba stb.
-Meglepődtem, hogy a fiam lányról beszél- kezdte Fayza- Eddig egy lányról sem beszélt. Nem volt normális kapcsolata és kicsapongó életet élt- avatott be, amin meg is lepődtem- Talán miattad tud változni
-Nekem erről Kylian nem beszélt, de próbálok rá jó hatással lenni- mosolyogtam
-Már most is jó hatással vagy, nem nagyon láttam ilyen boldognak mint mostanában veled- mosolyodott el a kis Mbappé
Odaértünk a hotelbe, majd elfoglalták a helyüket.
-Segítesz kipakolni?- jött oda Ethan
-Persze gyere- ragadtam meg a bőröndjét- Egyedül leszel ebbe a nagy szobába?
-Aha, bátyám intézte- mosolygott- nézd!- szedett elő egy Ps-t az egyik táskából- Ezt is elhoztam
-Jól kijöttök a bátyáddal?- kíváncsiskodtam
-Szoktunk veszekedni, mindig felidegesítem- nevetett- De mindig számíthatok rá. Neked van tesód?
-Nem, nincs. Anyukámmal élek
-Most már a tesómmal- mondta aranyosan
-Nem élünk együtt- hervasztottam le a mosolyt a szájáról- De kitudja mi lesz ha visszamegyünk Párizsba
-Kylian nagyon indulatos tud lenni. Mikor még velünk lakott sokszor veszekedtünk vagy verekedtünk
-Azért engem csak nem ver meg- nevettem fel, majd csörgött a telefonom.
-Szia szivem- szólt bele Kylian- Megjöttek?
-Szia! Éppen Ethannak segítek kipakolni- meséltem neki
-Mért, nem tudja megoldani egyedül?- nevetett flegmán- Lassan megyek én is, még fél óra
-Okés, szia- nyomtam ki. Kicsit megsértődtem, mert még a légyre is féltékeny. Most komolyan, a saját öccsétől félt? 
-Tesóm volt?- kérdezte a fiú
-Aha, lassan jön ő is
-Hiányzik otthonról mindenkinek. Anya sokszor hívta, hogy költözzön vissza de az edzései miatt nem megoldható
-Elhiszem, de te is most a PSG-hez igazolsz nem?
-De, így könnyebben is találkozunk- gyűlt egy kis vidámság az arcára
Fél óra elteltével a barátom lépett be Ethan ajtaján.
-Báttyus!- rohant Kylian elé
-Csá öcsi- ölelte meg- Szia- lépett hozzám egy puszira. Nem vittük túlzásba, de Ethan így is undorodó képet vágott😂
-Mivan?- nézett rá Kyli
-Semmi- nevette el magát- Jössz egy körre?- mutatott a ps irányába
-Te ide is elhoztad?- forgatott szemet- Megyünk ebédelni

Egy egész hangulatos ebédlőbe foglalt a focista helyet, ahonnan egész Budapestet beláttuk.
-Nagyon szép ez a város- mosolygott Fayza
-Este még szebb- kacsintott rám Kyli, a randinkra utalva
-Hogy megy a bajnokság fiam?- érdeklődött Wilfried
-Mehetne jobban is- lett kicsit szomorú- Nem összeszedett a csapat
-Összevesztél valakivel?-faggatta
-Nem- vont vállat, de láttam, hogy hazudik. Na Kylian, erre még visszatértünk.
Kicsit elterelődött a téma a PSG-re, Ethan eligazolására, illetve rám. Kérdeztek párat, ilyen szokásosat, miket tanulok és a jövőmről. 
-Liza nem szeret a jövőjéről beszélni- mosolygott rám Kylian
-Igazából szeretném befejezni az egyetemen azt a fél évem, majd külföldre költözni- mondtam ügyet sem vetve Mbappé hozzászólására
-Külföldön belül merre?- mosolygott rám az apuka
-Hát pontosan még nem tudom, Párizs nagyon megfogott
-Főleg én- mondta kisfiús nevetéssel a szerelmem, mire csak megforgattam a szemem
-Megyünk a meccsre?- türelmetlenkedett a kis Mbappé
-Megyünk- állt fel Fayza

A stadionba érve elfoglaltuk a VIP részleget.Izgultam, szerettem volna ha megnyernénk. A papa az egyik haverjával jött, aki valami jó helyet szervezett nekik.
-Szerinted ki nyer?- fordult felém Ethan
-Magyarok- húztam ki magam magabiztosan
-Ebbe nem lennék ilyen biztos- mondta nevetve Kyli
-Fogd be- néztem rá gonoszan, mire csak elmosolyodott

A meccs 3-3 lett, de a magyarok előnybe voltak.
-Mondtam, hogy nem rosszak a magyarok- fordultam a barátom felé
-Ha meglátnak minket beijednek- mondta nevetve
Szemeimmel az egyik gyerekkori barátomat kerestem, akiből mára profi futballista lett.
Andris- futottam hozzá, majd megöleltem
-Liza! Meg sem ismerlek!- mosolygott rám- Mi a helyzet?
-Párizsba dolgozok, most látogatóba vagyok. Fél évem van még az egyetemen. Veled?
-Fogorvos lesz akkor belőled- nézett rám büszkén- Foci, ez az életem
-Ügyesek voltatok nagyon- öleltem meg- Nekem most mennem kell. Sok szerencsét, még találkozunk- köszöntem el
-Várj... Itt van Dominik is, a kispadon- mutatott Szoboszlai irányába. Mire ezt kimondta lehervadt a mosoly az arcomról. Dominikkal kavartunk fél évig, de semmi jó nem sült ki belőle. Nem jöttünk össze, mert ő kint élt én meg itthon. Csak akkor találkoztunk, mikor hazajött így nem is nagyon működött. Pláne, hogy nagyon nem passzoltunk egymáshoz.
-Nem kavarunk már- mondtam
-Sajnálom, nem tudtam. Vigyázz magadra Liza- ölelt meg
Sarkon fordultam majd egy ideges tekintet fogadott. Látszott Kylianen, hogy nem tetszik neki, hogy Andrissal váltottam pár szót.
-Mehetünk?- kérdezte idegesen rágózva
-Aha, gyere- fogtam meg a kezét, de egy ideges pillantást vetett felém

Visszaértünk a hotelba, ahol egyből Kyli levetette az ágyba magát, én pedig mellé ültem.
-Ki volt az akivel beszéltél?- kérdezte egyből
-Gyerekkori barátom- mondtam- Kiskorom óta ismerem- erre csak bólintott, nem válaszolt
-Bízol bennem?- kérdeztem
-Persze, csak láttam jól elvoltatok
-Rég láttam... mindig is a barátom lesz, nem lesz több- simogattam meg az arcát
-Bocsi- puszilt meg
-Mért hazudtál a szüleidnek az étterembe? Tudom, hogy volt valami az egyik csapattársaddal, láttam rajtad- hadartam el neki
-Hát, nem akartam nagyobb balhét, amúgy is megoldottam- vont vállat, majd elmesélte mi történt
-Mért mentél neki Kylian?- huppantam fel az ágyról idegesen
-Elszállt az agyam- mondta szomorúan
-Mindenre ez a mentséged? Egyszer belehalnál, ha nem az indulataidra hagyatkoznál? Csak egy picit kéne fékezni magad- idegeskedtem
-Nyugi, most nem tudok ez ellen semmit már tenni- hívott oda magához
-Légyszíves fékezd az indulataid- néztem rá sértődötten
-Megpróbálom- nézett aranyosan, mire odaültem mellé- Játszik a bajnokságon a sztárfocistátok is?- nézett rám
-Az ki?
-Szoboszlai asszem- a név hallatán kicsit összeráncoltam a szemöldököm, de érzelmet nem váltott ki belőlem
-Ja hogy ő- néztem rá kicsit zavartan
-Őt is ismered, igaz?- nézett rám gúnyosan
-Hát... volt köztünk valami, de nem nevezném komolynak- vettem nagy levegőt, majd elmeséltem neki
-Focistákra buksz?- kérdezte
-Csak egyre- bújtam oda hozzá, mire magához szorított
Kicsit maradtam még Kylivel, majd elindultam haza.
-Holnapra mi a terv?- kérdeztem
-Edzés egész nap- sóhajtott nagyot- Este találkozunk
-Rendben akkor holnap este. Aludj, nem szeretném meglátni, hogy elérhető vagy- utasítottam
-Azt nézegeted mikor vagyok elérhető?- húzta kisfiús mosolyra a száját
-Nem, csak első helyen vagy, ott könnyen észre veszem- kacsintottam most én rá
-Túl sokat vagyunk együtt, átveszed a szokásaim
-Az nem baj- csókoltam meg, majd a kiléptem az ajtón.

Sziasztok! Ez a kövi rész, remélem tetszik. Suli miatt 2 naponta lesznek részek, de próbálok minél többször posztolni. Mindenkinek aki megy suliba, jó sulit és vigyázzatok magatokra,
Luxxx