8.rész

921 22 5
                                    

-Zsaklin! Jaj de hiányoztál- futottam oda a lányhoz, akit lassan egy heten nem láttam
-Lizaaa- nyújtotta el a nevem, majd a nyakamba ugrott
-Sok minden megbeszélni valónk van- mondtam boldogan
-Csak nem Mr. helyes?- nevetett fel. Linnek szokása volt mindenkinek hülye becenevet adni, ez alól Mbappé sem menekült.
-Hát... ma együtt ebédelünk
-Na ne! Úristen....- jött izgalomba- Bejössz neki tuti
Ahogy beértünk a kávézóba el is kezdtük a rituálénkat, annyira hiányzott ez. Egy kávé mellett elmeséltük egymásnak kivel mi történt. Linny a szüleiről mesélt, sokat kirándultak és sokat pihent. Én nem voltam annyira bő szavú, szóval nem osztottam meg neki sok mindent. Nyolcat ütött az óra, ez azt jelentette, hogy kezdődik a munka. Délig folyamatosan fel-alá járkáltunk, a mai délelőtt nagyon húzós volt. Szerencsére hoztam egy váltóruhát, majd az öltöző felé véve az irányt gyorsan rendbe tettem magam. A szettem egy magasított derekú fekete farmerből és egy hozzá passzoló fehér szűk hosszujjúból állt. Kabátnak a bézs színű bőrkabátomat választottam. Feltettem egy barnás, núdos színű rúzst, majd megigazítottam a szempilláimat.
-Jó leszek így?- fordultam Linnyhez
-Parfait!- kiáltotta el magát franciául, ami annyit jelent, hogy tökéletes
-Akkor rendi! Egy óra és itt vagyok
-Tartom a frontot, érezd jól magad- ölelt meg- Amúgy, bejön?- kérdezte csillogó szemekkel
-Nem rossz- vontam vállat
-Akkor ezt egy igennek veszem- kacsintott
Ahogy kiléptem a bejáraton megpillantottam Kylit egy piros Ferrariból. Hát ez őrület... még egy kocsi.
-Szia! Csinos vagy- lépett elém, hogy kinyissa az ajtót
-Szia! Te is jól nézel ki- egy piros nadrágot és egy piros zakót viselt, fehér pólóval- Megint új kocsi?
-Kocsihoz öltöztem- nevette el magát.- Amúgy igen, ma reggel vettem át. Tetszik?
-Nagyon- vallottam be
-Jó kis kocsi, ha szeretnéd vezetheted valamikor. Már ha tudsz...
-Persze, hogy tudok- akadtam ki
-Jó na... nem minden nő tud- emelte fel védekezően a kezét
-Indulunk?- méltatlankodtam
-Máris- indította el a piros szépséget
Egy nagyon szép kis étteremhez vezetett Kyli. Egy belső helyre foglalt helyet, ügyelve arra, hogy ne legyünk középpontba.
-Mit hozhatok?- lépett oda egy pincér lány
-Egy mentes víz lesz és Spagetti- válaszolt a focista
-Nekem egy limonádé és szintén Spagetti- válaszoltam- Látod ő is mosolygott- mutattam a lány után
-Ő nem izgat engem- vont vállat
Kihozták az ételünket, majd elkezdtünk enni.
-Szóval több dologról is szeretnék veled beszélni- nézett a szemembe- Az első, hogy nem-e lenne kedved velem jönni Magyarországra?
-Dolgozok- néztem rá szomorúan
-Csak öt nap, jövő hét hétfőn indulnánk- győzködött
-És engem hogy viszel el?
-Magán géppel megyünk ha jössz, ha nem akkor a csapattal megyek
-Ja hogy neked az is van- mondtam gúnyosan
-Na, nem ez a lényeg... Jössz vagy nem?
-Hogy oldom meg? Nem tudok ennyi időre elmenni... Lin nem bír el ennyi vendéget egyedül... Nem okozhatok a főnökömnek csalódást
-Mondd azt, hogy családi ügy... Végül is az- kacsintott rám
-Megoldom- néztem rá magabiztosan- Elmegyek veled
-Nekem ott kell maradnom még, de majd megoldom a biztonságos hazajutásod
-Köszönöm- mosolyogtam, majd beleszürcsöltem a limonádémba- Mi a másik?
-Az még várhat
-Meddig?- kíváncsiskodtam
-Magyarországig
-Te most viccelsz?- néztem rá sértődötten
-Ebbe nincs semmi vicc- mosolygott kisfiúsan
-Mondd el- erősködtem
-Egy hetet kibírsz
-Kíváncsi vagyok- sóhajtottam
-Aki kíváncsi hamar megöregszik- kacsintott rám- Mostanában csak estefele tudunk találkozni- váltott témát- Sok edzésem lesz
-Nekem is sok dolgom lesz
-Ugyan mi? Takarítasz vagy futsz?- nevette el magát
-Valakinek azt is kell. Ha már itt tartunk nem én futkosok nap mint nap egy labda után- villantottam meg egy bosszús mosolyt
-Én utánad futok- majd mosolygott egy nagyot
-Futhatsz is
-Megengeded?
-Meg- nevettem el magam
Miután megebédeltünk, visszavitt a munkahelyemre.
-Majd hívlak- húzott közel magához- Vigyázz magadra
-Te is! Szia!
Ahogy beértem a kis helységbe a barátnőm viharzott felém.
-Na mi volt? Mesélj!- utasított
-Átöltözök és mesélek
Pár perc után Linny megtudott mindent a mai ebédről, hát mit ne mondjak nagyon izgatott volt.
-Liz, ez fantasztikus- ölelgetett meg- Nyilván elmész, ne aggódj megoldjuk- nyugtatgatott
-Remélem Maria megérti
-Engem elengedett téged is elfog, na de gyere van két új vendég- nyújtotta felém a kis fekete kötényemet
Kettő óra után a barátnőmmel elmentünk szétnézni Párizs bevásárló központjába. Vettünk pár dolgot, én ruhákat, Lin pedig a nagymamájának ajándékot. Miután hazaértem mostam egyet és főztem.

~Kylian szemszöge~

Mai ebéd nagyon jól sikerült, a vártnál is jobban fogadta a lány azt, amire napok óta készülök. Viszont a fő dolog amit szerettem volna, jobbnak tűnik Magyarországon közölni vele. Ez miatt kicsit izgulok, mert ő nem az a lány akikkel eddig voltam. Egyszer úgy érzem jól csinálom, de később tesz egy olyan megjegyzést amivel egyből eltántorít. Mai napon lesz egy vacsora a válogatottal, oda készülök most. Az edzőnk azt mondta elegánsan kell menni, de utálom az öltönyöket, ingeket. El is készültem hamar, a szokásosnál kicsit elegánsabban. Gyorsan beültem a kocsiba, viszonylag friss jogosítvánnyal, hiszen három hónapja van meg. Mindig is érdekeltek a kocsik, erről a garázsom is árulkodik, de valahogy sosem volt idő letenni a jogsit. Apa győzködésére, végül meglett elég hamar.
-Kylian- köszöntött az edzőm az étterem előtt- Hogy vagy?
-Köszönöm jól. Te?- öleltem át
-Én is... láttam egyre keményebben veszed a focit... csak így tovább- biztatott
Bementünk az étterembe, ahol már az összes csapattársam ott volt, ránk vártak.

Az este jól telt, sokat beszélgettünk, tanácsokkal is el lettünk látva. Jó kis összeszedett csapatról beszélünk, de ez kezd egy picit felborulni. Több konfliktus is szerepet játszik ebben, ami lehet meg fog látszódni a teljesítményünkön. Mindenki próbálja a legjobbat hozni, de ez nem csak ezen múlik. Éjfél felé mindenki hazafelé vette az irányt, szóval én is így tettem.
Aludni nem tudtam, túlságosan izgatott voltam a holnapi edzés miatt. Holnap, már az egész csapat együtt edz és összeáll minden. Viszonylag korán kell kelnem, de nem jön álom a szememre. Elővettem a telefonom, majd megnyitottam a hívásnaplót. Lizát akartam hívni, de lehet alszik, felébreszteni semmiképp nem szerettem volna. Megnéztem instán, hogy elérhető-e, nagy meglepetésemre ott volt a kis zöld pötty a neve mellett. Pár másodperc múlva tárcsáztam is, majd kissé rekedtes hangon beleszólt.
-Szia- ásítozott
-Felébresztettelek?
-Ja nem, csak kissé álmos vagyok
-Akkor nem zavarlak- mondtam kicsit szomorúan
-Nem, nem zavarsz. Miért hívtál?
-Csak... nem tudok aludni- nyögtem ki
-És mit szeretnél? Ez ellen mit tudok tenni?
-Csak szerettem volna hallani a hangod
-Hát most hallhatod- mosolygott gondolom
Kicsit még beszélgettünk a holnapi napunkról, majd elköszöntünk.
-Na Kyli aludj, mert korán kelsz- anyáskodott
-Belőled egyszer nagyon jó anyuka lesz- nevettem
-Honnan veszed?
-Gondoskodó vagy nagyon
-Nem tudom, hogy leszek-e az- mondta
-Mért ne lennél?
-Nem érzem magam anyuka típusnak, nem tudom, hogy jó anya lennék-e
-Most mondtam, hogy igen- győzködtem- Hidd el
-Elhiszem, na de aludjunk. Jóéjt, aludj jól
-Jóéjt, te is- köszöntem el
Picit még görgettem az instát, megnéztem az üzeneteimet is. Néha megszoktam nézni, de bevallom nem tudok lépést tartani a rajongóimmal. Naponta kapok ezer üzenetet amibe leírják, hogy mennyire felnéznek rám, mennyire szorítanak az Eb-n és hogy mennyire szeretnek. Ezek nekem, nagyon jól esnek és próbálok minél többször találkozni velük. Amint ezen gondolkoztam egyszer csak bealudtam.

Sziasztok! Itt van az új rész remélem tetszik. Akik kicsit szemfülesebbek voltak észre vehették az új borítót a fejezetek tetején. Próbálok minél igényesebb munkát kiadni és a lemaradásom behozni. Továbbra is egy vagy kétnaponta jövök az új részekkel. Kövi rész holnap vagy holnap után érkezik. Addig is vigyázzatok magatokra,
Luxxx

Párizsi út /Kylian Mbappé/✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora