12.rész

877 18 2
                                    


2 nappal később
Tegnap csak délután tudtunk találkozni Kylivel. Elfoglalt volt nagyon mivel a mai napon játszik. Ez az utolsó napom itt, este nyolckor indul a gépem haza. Maradnék még, de vár már Párizs. Anyával sokat voltam, mai délelőtt is együtt vásároltunk. Ethanék elutaztak tegnap a Balatonra egy napra, ma érnek vissza. Tegnap bemutattam a barátomnak az egész várost, nagyon élvezte. A végén nyavalygott, hogy még mennyit kell sétálni, de szerencséjére nem volt már más program. Mai napra megkért, hogy legyek vele mert fontos  napja lesz. A példaképe ellen kell játszani, ami neki egy nagyon nagy kihívás és egyben érdem, hogy kiállhat az ellen, akire felnéz. 
-Szia kicsim- ölelt meg
-Hiányoztál- öleltem vissza-Mit csináljunk?
-Hmm... filmezünk?
-Legyen- vontam meg a vállam
Egy és fél óra után, a végtagjainkat nem érezve, felkeltünk az ágyból.
-Nem vagy éhes?- kérdezte mire megráztam a fejem- Lassan indulnom kell, a sofőr jön ide érted
-Mért kell mindig a sofőröddel mennem mindenhova?- hisztiztem
-Nem bírod vagy mi?- nevetgélt
-Nincs vele baj, csak ezt én is megtudnám oldani
-Nem engedem, hogy egyedül legyél- mondta szigorúan
-Eddig is egyedül voltam, mielőtt nem ismertelek
-Most már megváltozott az életed- mondta kicsit idegesen, majd odaadta a telefonját
Egy bejegyzés volt, ahol én és Kyli ülünk a meccsen. A cím ennyi volt: "Megmutatta Kylian Mbappé a barátnőjét". Kicsit néztem egy nagyot, hogy ezt miből veszik le. 
"Minap, a focista nem egyedül érkezett a Magyar-Portugál meccsre. Kísérője egy magyar röplabdázó lány, Kőrösi Péter magyar válogatott unokája. A lány és a focista között, nagy a kémia így hosszú kapcsolat is lehet belőle. A lány Párizsba dolgozik, valószínűleg itt ismerték meg egymást."
Átfutottam a sorokat, majd Kylianra néztem.
-Nem tudom honnan tudják- vakarta a tarkóját idegességébe
-Újságírók, mindent tudnak- vontam vállat- Mi legyen?
-Felvállaljuk nem? Semmi értelme titkolni
-Szerintem is. Tudják, hogy együtt vagyunk, de privát legyen- helyeseltem
-Ma a meccs után lesz egy interjú, ott tuti kérdeznek rólad. Majd akkor elmondom
Elindultunk Kyli meccsére, ma bemutat a csapatnak. Kicsit izgulok, de biztosan jófejek lesznek.
-Sziasztok- léptünk be az öltözőbe
-Az ifjú pár- ordítozott Benzema- Karim Benzema- nyújtotta a kezét
Bemutatkoztam mindenkinek, nagyon kedvesek voltak. Párat kérdeztek, majd elmentem mert, nem szerettem volna zavarni.
-Majd akkor találkozunk- álltam a barátom elé, az ajtóba
-Rendben. Szeretlek- mondta ki elsőnek. Kicsit meglepődtem, de nagyon megmelengette a szívem ez a szó
-Szeretlek, ügyes legyél- pusziltam meg
-Megpróbálok- puszilt vissza, majd a büfé felé vettem az irányt.
-Elizabett igaz?- szólt utánam egy enyhén francia akcentussal egy lány
-Ismerlek?- néztem kicsit lekezelően, nem volt jó megérzésem róla
-Emma Berger- nyújtotta a kezét
-Elizabett Nagy- nyújtottam vissza
-Kylian barátnője, igaz?- húzta fel a szemöldökét-Én pedig az exe-nézett flegmán
-Erre nem lennék büszke- nevettem fel cinikusan
-Parancsolsz?
-Megtartani nem sikerült?
-Ha már így állunk, nem rossz az ágyba- kacsintott- Főleg, hogy még most is emlékszek rá
-Tudtommal barátod van
-Meghúzott már? 
-Őszintén? Ez kurvára nem rád tartozik,főleg hogy nem is ismerlek. Foglalkozz inkább a saját dolgoddal, az jobban menne- álltam fel, majd otthagytam.

~Kylian szemszöge~

Kicsit idegesen vonultam fel a pályára, de előtte Ronaldoval váltottam pár szót. Sok sikert kívánt, még viccelődött is aztán elbúcsúztunk. Az első tizenöt perc nehezen telt el, helyzetünk sem volt. A példaképem büntetőgóljával 1-0-ra vezettek. Később a csapattársam, Benzema is elvégzett egy büntetőt, amivel egyenlítettünk. Kicsit szomorúan sétáltam le a pályáról. Egyből a sajtó felé vettem az irányt, akik sikeresen rátapintottak a lényegre.
-Láttuk, hogy egy magyar lánnyal közel kerültetek egymáshoz- mutatott a VIP részlegbe ülő lány felé- Igaz ez?
-Nagyon jól érzem vele magamat, de nem szeretném a magánéletemet kiteregetni. Jól elvagyunk és nem barátok vagyunk- zártam rövidre a témát- És szeretném megkérni a sajtót is, hogy ne kavarjon bele ebbe
-Sok boldogságot és sok sikert a focihoz- búcsúzott el
-Köszönöm, jóéjt!
Gyorsan átöltöztem, átvetettem magam a tömegen és a hátsó bejárathoz mentem. Liz ma megy haza, ami szomorúsággal tölt el. Jó érzés volt, hogy itt volt velem és támogatott. Tudom,hogy most is itt lesz de fura lesz, hogy nem tudunk majd találkozni. Igaz, csak egy hét, de az is sok.
-Hiányozni fogsz- öleltem szorosan magamhoz
-Te is nekem- suttogta- Találkoztam Emmával- mire ezt kimondta, nagyon ideges lettem
-Mi van? Mit mondott?- lettem ideges, majd elmesélte
-Nem normális ez a lány... mondjuk sose volt az. A kurva életbe- dühöngtem
-Ne legyél ideges
-De szarul eshetett... meg amúgy is, ha nekem mondaná ezeket az exed, én is szomorú lennék- vigasztaltam
-Nem érdemes emiatt idegesnek lenni- vont vállat- Kikísérsz vagy dolgod van?
-Az egyetlen dolgom az, hogy rád vigyázzak- villantottam meg a szexi mosolyom
Kikísértem a barátnőm a reptérre, majd búcsút vettünk egymástól.
-Hívj majd, sokszor- mondtam
-Ezt nem kell mondani, amúgy is hívnálak- nyugtatott meg- Hiányozni fogsz
-Szeretlek- adtam neki egy hosszú csókot- Egy hét múlva megyek
-Várlak- mosolyodott el
Megvártam, hogy felszálljon a gépe, majd a hotel felé vettem az irányt. Giroud szobája felé vettem az irányt, tudtam, hogy Emmát ott találom. Nem mondom, hogy szeretem a balhékat, de muszáj kiállni magamért vagy a barátnőmért. 
Bekopogtam, majd a lány nyitott ajtót.
-Kyky?- mosolygott
-Mi volt ez az esti jelenet?- tértem a lényegre
-Igazságot mondtam el neki- nézett gonoszan- Mai napig emlékszek mindenre
-Hát én ezt nem mondhatom el, amit nem is bánok
-Azért élvezted
-Régen volt- mondtam dühösen- Most pedig megkérnélek, hogy ne beszélj hülyeségeket Lizának
-Választhattál volna jobbat is- mutatott magára
-Na ide figyelj- ragadtam meg a csuklóját- Szállj le rólunk. Ha nem teszed amit mondok megbánod- fenyegettem meg, ami nagyon nem szokásom. Mindig próbálom megbeszélni, de sokszor elszáll az agyam. Emmának ez már nem az első, így már nagyon betelt a pohár. Sosem szoktam lányt fenyegetni, de neki nagyon kijárt már.
-Mi van Kyky?- lépett mellém a kis N'Golo
-Csak beszélgettünk- léptem egyet hátra
-Gyere- húzott el az ajtóból - Normális vagy? Minek foglalkozol vele?
-Elegem van belőle. Telebeszélte Liza fejét, de nem nagyon vette magára
-Akkor meg ez a lényeg. Ne vesztegesd rá az időd- veregette meg a vállam, majd elköszöntünk hiszen mindketten fáradtak voltunk.

Szobámba még felhívtam a legjobb barátomat, aki szintén nagyon hiányzik.
-Golden boy- köszöntött szokásosan vidáman. Nem tudom mit szed, de mindig pörög, vidám és sosem szomorkodik. Ebből adhatna nekem is, hiszen amióta itt vagyok Magyarországon szomorú vagyok. Hiányzik Liza jelen pillanatba, a legjobb barátom, nem megy a foci... és még sorolhatnám.
-Szia Ney- mondtam kicsit szomorúan
-Mi ez a csalódottság? Csoportelsők vagytok héééé!!- ordított bele a mikrofonba, amitől kicsit megijedtem
-Nem megy a foci... semmi helyzetem nincs
-Van olyan, hogy nem megy...de nem szabad feladni. Én tudom, hogy mi rejlik benned, és az edzőid is tudják. Kyky te egy különleges srác vagy- mosolygott rám
-Köszönöm- mosolyogtam rá hálásan. Nagyon sokat köszönhetek neki, mindig kiállt mellettem és a legjobb tanácsokkal látott el. 
-Hazajössz elmegyünk buliba- támadt egy "remek" ötlete. Nem akartam lecsüggeszteni, így annyit mondtam még visszatérünk rá. Elköszöntünk egymástól, majd pár forgolódás után el is nyomott az álom.

Sziasztok! Itt lenne a kövi :) remélem tetszik! Ha lenne valami ötletetek a storyhoz nyugodtan írjátok meg, szívesen olvasom őket! Tegnap láttam a könyvem egy tik-tok wattpad ajánlóba, köszönöm szépen. Köszönöm, hogy ennyien olvastok és szavaztok, nagyon jól esik! Sok puszi,
Luxxx

Párizsi út /Kylian Mbappé/✔️Where stories live. Discover now