Párizsi út /Kylian Mbappé/✔️

43.rész

-Liza-

Már lassan 4 hónap telt el azóta, hogy kiderült a terhességem. Bevallom először nem tetszett, féltem tőle, de most már annál inkább örülök neki. A csapat is megtudta, így egyre többen tudják. A média nem tudja, de kezd már látszani rajtam. Kylian nagyon sok mindenben segít nekem, és el is tudtunk költözni az új házunkba, pontosabban tegnap. Egész napom rendezkedésből, és pakolásból állt...

-Többet nem költözünk- ültem le fáradtan
-Jól vagy?- méregetett a barátom
-Persze- mosolyogtam rá
-Holnap lesz a lakásavató, mindent elrendezek addigra
-Muszáj most?
-Igen- mondta lezárva a témát
-De mért?
-Mi lesz a baba neve?- terelte ismét a témát
-Nem tudom- vontam vállat- Kylian
-Két Kylian nem fér el egymás mellett
-Haha- forgattam meg szemeim- Még kigondoljuk, azt se tudjuk milyen nemű
-Fiú
-Lány
-Nem, fiú- vitatkoztunk

Másnap korán keltünk, ugyanis a party szervezők nagyon komolyan vették dolgukat.

-Ezeket te hívtad ide?- néztem ki álmosan az ablakon
-Én- jelentette ki büszkén- Megadjuk a módját
-Te bolond vagy- töröltem meg szemeim- Fáradt vagyok, fáj a fejem és hányingerem van
-Pihenj akkor vissza, én majd elintézem
-Nem, segítek
-Liza, visszafekszel
-Akkor hozz fel nekem csokis kekszet- mostanában csak édes dolgokat tudok enni, de abból jó sokat
-Reggelire csokis keksz?- nevette el magát
-Ezt kívánom- vontam vállat
-Igenis, hozom- ment ki majd pár percre megjelent két dobozzal
-Köszönöm- adtam neki egy puszit
-Értetek bármit- ölelt át
-Kérsz?
-Biztos, hogy nem
-Nem tudod mi a jó

A nap további részében pihentem, ugyanis még mindig a tegnapi sokk alatt állok. A barátom sürgött forgott az egész házban, még ebédelni sem ült le.

-Te most komoly állva eszel?- néztem rá furán
-Nem érek rá- mondta, majd megcsörrent a telefonja, de nem tudta felvenni, mert elvetem
-Mondd el mi folyik itt- akadtam ki teljesen, ugyanis nem mondd el nekem semmit
-Add ide -lett ideges
-Ha elmondod
-Azt akarom, hogy jó legyen ez az egész
-Aha- mondtam közönyösen
-Na, kérem
-Tessék- adtam oda, de valami nagyon fontos lehet, ugyanis még mindig nem tette le a telefont a managere

Tehát kb. így telt a napunk, egészen ötig. Akkor elkezdtem készülődni. Nem vittem túlzásba, egy egyszerű szürke ruhát vettem fel, sminkem viszont Anto készítette.

-Nem tudod mi van Kyliannal?- kérdezte Antot
-Mért?
-Fura, egész nap szervezkedik
-Jól akarja megcsinálni az egész estét
-De ennyire sose szokott
-Nyugi- mondta kedvesen- Minden jó lesz édesem, anyukádék mikor érkeznek?- kérdezi, ugyanis Anya és Andris is ma érkezik

Smink után komótosan lelépkedtem a lépcsőn, egyre nehezebb ez nekem. Kylian már lent szervezkedett, és anyával beszélgetett

-Szia anya- ugrottam a nyakába
-Szervusz kislányom, szép vagy- mosolygott rám- Kicsi hogy van?
-Minden rendben, Andris?
-Ott van- mutatott az egyik csokis szökőkútra
-Hol máshol- forgattam szemet, majd a barátom mellé léptem

-Szép vagy kicsim- puszilt meg
-Köszi- villantottam felé egy mosolyt- Kikre várunk még?
-Szokásosan Ney- forgatta a szemeit- De még Hakimiék is jönnek
-Egyre kíváncsibb vagyok, mi lehet ennyire fontos, hogy így szervezkedsz- mondtam, mire csak egy mosolyt küldött felém

Mire megérkeztek az utolsó vendégek, így Kylian mondott egy köszöntőt.

-Köszönjük szépen, hogy eljöttetek, és részesei vagytok életünk megalapozásának. Volt sok rossz a kapcsolatunkban, de végül mindig visszataláltunk egymáshoz. Ami bizonyítja, hogy nem tudunk egymás nélkül meglenni. Pár hónapja kiderült, hogy Liz babát vár, aminek nagyon örültem, örültetek. Szeretnénk megköszönni, hogy mindig mellettünk vagytok, támogattok minket. És nem utolsó sorban- nézett felém- Készültem neked egy kis meglepetéssel. Tudom, hogy nem vagyunk olyan régen együtt, de szerintem annál erősebb ez közöttünk. Szóval, Nagy Liza, lennél az aki elkísér egy életen át?- azt sem tudtam, hogy most sírjak vagy ugráljak, annyira le sokkolt ez