i'm all yours||larry stylinson ff.(befejezett)

•1.rész•

Harry

Sziasztok,Harry Styles vagyok.Jövő februárban leszek 17 és egy olyan iskolában tanulok,ahol később ápoló vagy orvos lehet belőlem.

Ma mentem először "terepre".Behívtak a kórházba,ugyanis két srácot súlyosabb sérülésekkel vittek be.Természetesen nagyon súlyos esetekhez nem mehetünk,de ők még a pont jó kategóriába tartoztak.Azt mondták velük/rajtuk gyakorolhatjuk az eddigi tudásunkat az osztállyal.Mintha valami kísérleti egerek lennének.
Azért választottam ezt az iskolát mert nagyon szeretnék az embereken segíteni.Kisebb koromban én is sokat feküdtem bent,a kórházban,és szeretném ha én is úgy gondját viselhetném az embereknek,ahogy egykor velem tették.Szerencsére nagyon kedves ápolóim és orvosaim voltak,ezért ilyen pozitív a hozzáállásom.Célom,hogy az emberek ne írtózzanak az orvosoktól és belássák,hogy nem is gonoszak.
Bekopogtam a kórterembe,ahol tudtommal a fiúk tartózkodnak.Nem mondtak el róluk semmit,szóval meglepi lesz minden.Nekem kellett felvenni az adataikat,amennyiben maguknál vannak már.Azt mondták később,ha úgy van,én fogom őket ápolni minden nap,ezért suliba se kell bemennem és pénzt is kapok.Mi menő már.Benyitottam,békésen aludt még a két fiú.Ránézésre nincs is semmi bajuk.Az egyiknek be van gipszelve a lába a másiknak meg a karja,de egy horzsolás sincs az arcukon.Be kell valljam a kisebb elég aranyos.A másik meg kicsit vézna,magas,sötétebb bőrű.Inkább abbahagyom a szugerálásukat,mert felkelnek és a végén meg találnak verni.A redőny épp annyira volt felhúzva,hogy kis pontokban bevilágítson a nap.Odamentem és beengedtem a fényességet,mellé nyitottam ablakot,mert olyan volt,mintha egy kriptába csöppentem volna.Már lassan fél 9 volt.Reggelizniük is kéne,de ha nem kelnek fel,nekem kell őket felébresztenem.Hátrafordultam és akkor egy kék szempár egyenesen a szemembe nézett.
Egy ránézésre könnyes,de gyönyörű szempár...

---------------pár nappal ezelőtt---------------

Louis

-Louis.Louis!-szólt anyum már vagy századjára.-El fogsz késni az iskolából!És ha kigyűlik az igazolatlan akkor haza se gyere többet!

-5 perc anya...

-Louis William Tomlinson,ne kelljen még egyszer mondanom!-ez nem jó jel ha anya kiabál,nem könnyű őt felidegesíteni.Békés teremtésnek ismeri mindenki.Egy ember van,aki fel tudja bőszíteni,történetesen én.

-Megyek,kész is vagyok!

Hétfő,reggel.2 dolog,amit utálok.Nyugi,sok lesz még.Amúgy Louis Tomlinson vagyok,18 éves vagyis 19 leszek decemberben.Idén érettségizem.Mármint nem idén hanem jövőre csak ebben a tanévben.Mindegy is,most jelenleg szuperhősöket megszégyenítő gyorsasággal próbálkozom felöltözni és beérni suliba,hogy anya ne verjen meg.Reggelizni se volt időm,de anya erre is gondolt szóval felkaptam a kaját,adtam neki egy búcsúpuszit és már el is indultam.Futottam,majdnem orra is buktam,mikor meglátom Zaynt a suli előtt.Amikor ő meglátott engem,egyből hangos röhögésben tört ki.

-Mizu Csipkerózsika?Nem tán későn keltett a herceged?Kimerültnek látszol.Jó éjszakád volt?-csipkelődött.

-Khu..ssolszh.-próbáltam rendezni lélegzetvételem és nem kiköpni a tüdőmet,amin barátom csak mégjobbat szórakozott.

Nem késtem el,de első óra matek.Mégegy dolog a "dolgok,amiket utálok" listán.Szerencsére kedves barátom a padtársam szóval túlélem,bár nem a legjobb.
Mesélek kicsit Zaynről.Nagyon régóta elválaszthatatlan barátok vagyunk,belerántgatjuk egymást minden hülyeségbe,ott vagyunk egymásnak minden helyzetben.Sok haverom közül,ő az akit anyum is bír,meg úgy az egész family.Ő aki mindent,de tényleg mindent tud rólam és én is róla.Persze voltak kisebb-nagyobb vitáink,verekedéseink de ez így egészséges és szeretjük egymást.Egyfajta bromance.Tehát hölgyek,urak,Zayn Malik.