i'm all yours||larry stylinson ff.(befejezett)

•3.rész•

Harry

De jó,egy dolgom lett volna,de persze keresztbe kell nekem tenni.Nem tűnt olyan öregnek,de tény,hogy idősebb volt nálam.Nagyon szépek a szemei,de nagyon bunkó és ez egy csepett sem könnyíti meg az életem.Niallnek mesélem sírva az egyik wcben,hogy milyen szerencsétlen vagyok.

-Niall,én azt hittem ott sírom el magam.Haza akarok menni.

-Uramatyám Harry,ne foglalkozz vele.Csak tedd,ami a dolgod.Biztos a továbbiakban lesz még ilyen páciensed.Aztán a végén ki tudja,lehet tök jóba lesztek.Gondolj bele,neki is nehéz lehet most.Másnapos és eltört a lába.

-Igazad van,de akkor is.Miért kell ilyen köcsögnek lenni?Megértem,hogy nem azt várta,hogy egy idegen fog ott állni,mikor felkel,de ez akkor sem normális.Nem csináltam semmi rosszat,erre majdnem leharapta a fejem,mintha megöltem volna a kutyáját.Én csak...

-Jól van Hazz,most menj és csináld meg,ami a feladatod és legyél tökösebb!Így sosem fog komolyan venni és mégnehezebb lesz vele bánodd később.

-Jó,szia!Majd beszélünk.

Gyors bekopokok a fiúkhoz,de semmi válasz.Na ne szórakozzanak velem,biztos nem aludhatnak ennyit.Megmondták,hogy 9-ig legkésőbb felkelnek.Különben is,elég volt,hogy a szépfiú rámmordult.Benyitottam,de lehet jobban tettem volna ha várok.A kékszemű éppen nem olyan helyzetben volt,amit szívesen zavarnék meg,de már mindegy.

-Kopogni luxus vagy az is nehezedre esik?-húzta vissza az alsónadrágját.

-Kopogtam!Arról nem tehetek,hogy a te szükségleteid miatt nem hallasz.Ez egy kórház,az istenit!-csak bátran,ahogy Niall mondta.

-Mi a lekváros savanyúuborka ez az ordibálás?Csak fogat akartam mosni,erre kitör a 3.világháború?

-Semmi Zayn,csak a loknis nem tudja mi az illem.-mormogta oda vitatársam a másiknak,tehát Zaynnek.Legalább ennyit megtudtam végre.

-Nekem csak annyi a feladatom,hogy lejegyezzem az adataitokat és behívjam a szüleiteket.-mondtam halkan.

-Oké,legyen.Én Louis William Tomlinson vagyok,1991.december 24.-én születtem Doncasterben.

-Zayn Malik,1993.január 12.,Bradford.

-Köszönöm,sziasztok!-húztam be magam mögött az ajtót,de valaki megfogta.

-Várjunk csak.Ha te már tudod a mi nevünk,te is mondd el a tied!-mondta Louis,persze neki mindenbe bele kell kötnie.Kár,hogy egyre jobban bejön.

-Harry vagyok,Harry Styles.

-Oké,elmehetsz.-nézett végig rajtam.Mintha valami inas lennék.

Leadtam az adatokat,beszéltem a szülőkkel,elvégeztem az ápolás részét a munkámnak és végre mehetek haza.Ez így kimondva nem tűnik sok időnek de már este hat óra van.Miért érdemlem ezt?Miért kell így bánni velem?Én csak segíteni akarok.
Anya,mikor hazaértem már megterített és vacsoráztunk.Letusoltam és az ágyamban fekszem és azon gondolkodom,fogom-e még látni ezt a különös teremtményt...