Louis
Nem gondoltam volna,hogy egy nap a hajdani szerelmem ágyában kelek,de úgy tűnik még léteznek csodák.Harry velem szemben szuszog és csodálatos erre ébredni.Ahogy a felkelő nap pont rávilágít,ezzel kiemelve a hibátlan bőrét és ragyogásra késztetve barna,mármár hosszú fürtjeit.Egy nyálas,romantikus török sorozatban érzem magam,de ez tényleg jó.Ha fizetnének se kelteném fel ezt a szépséget.Beszélni szeretnék vele kettőnkel kapcsolatban.Meg szeretném érteni,mi zajlik benne és bennem.
Ránéztem az órára,ami még csak 5:43-at mutatott,szóval inkább visszaalszok.Hátatfordítottam Hazznek és úgy csúsztam közelebb hozzá.Azonnal karjai közé vont,mint egy kisgyerek a plüssmaciját.Ezzel a lendülettel rántott vissza az álmok világába.Másodjára mikor felkeltem Harry már nem volt mellettem.Azonban isteni illatok csiklandozták az orromat és hívogattak a konyhába.Benéztem az amerikai stílusú helyre és egy táncikálva,énekelve sütögető angyalkát láttam,aki sok sok palacsintát készített.Haja fel volt kontyolva és egy kötény is volt rajta.Halkan odamentem mögé,hogy ne vegyen észre,átkaroltam megpusziltam a nyakát.Rögtön abbahagyta,s megfordult.
-Jóreggelt Édes!-csókolt meg.Ezt úgy veszem,hogy kibékültünk.
-Hello Tündérke!-kezdtem el vele táncolni.
-Odasül a palacsinta Lou.
-Akkor szedd le,táncolni akarok veled.-nem habozott többet.Levette a kötényt és elzárta a gázt.Addig én felhangosítottam a zenét,ami történetesen az én egyik számom volt.Micsoda véletlen.
-I'm wastin' my time when it was always you, always you.
-pörgettem meg a kezénél fogva.Igaz nem tudtam valami magasra felemelni a kezem de sikerült.
Chasin' the high, but it was always you, always you.
-Ezt kihez írtad?
-Hát nem egyértelmű?-mosolyogtam rá.
Should've never let you go-oh-oh
Should've never let you go-oh, my baby.
-néztem mélyen a szemébe,hogy tudja végre kiről szól minden dalom.
-Mostmár értem.-pirult el.
-Reméltem is.-hajoltam hozzá vészesen közel.-Reggelizünk?
-Ez csúnya volt.
-Mégis mi?-néztem rá bociszemekkel.
-Ahj,ülj le.Odaviszem a kaját.
-Ne segítsek?
-Ne.Jobban teszed ha most csöndben maradsz.-játszotta meg magát,mintha az anyukám lenne,akinél kihúztam a gyufát.
-Értettem anyuci.-és le is ültem.
-Nem igaz,hogy ebben az istenverte házban nem segít senki!-folytatta tovább a színészkedést.Hangosan felnevettem.
-Oké,ez...kurvajó volt.Fáj a hasam Hazz,nem bírom.-úgy nevettem a könnyem is kicsordult.
-Hékás,nem beszélünk csúnyán!Eridj a szobádba!-csak ránéztem és a fejével mutogatott.Mit akar ezzel?Mindegy,felmentem és leültem az ágyra.
5 perccel később egy írtó szexi Harry lépett be,egy szál köntösben.A haját is kibontotta,amitől nekem csak elállt a lélegzetem.
-Tegnap ígértél valamit,ugye nem felejtetted el?-sétált kecsesen felém.
-Dehogyis.Ilyet hogy lehetne elfelejteni?-húztam pimasz mosolyra a szám.
-Ezt örömmel hallom.-nyúlt hátra,hogy kioldozza az egyetlen dolgot,ami takarja.
YOU ARE READING
i'm all yours||larry stylinson ff.(befejezett)
FanfictionA fiatal Harry és Louis találkoznak egy baleset következtében és idővel összeismerkednek.Van pár zavaró tényező a szerelmükben és hogy,hogy alakul tovább a kapcsolatuk,az később kiderül;) -Rendben,hol aludhatok? -Velem.-mondtam egyszerűen. -Reméltem...