𝟗. 𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

433 22 7
                                    

Az augusztus óriási hőséget hozott magával, az eső viszont csak azért sem akart esni. Ez hosszútávon nem tett túl jót senkinek, az emberek a kezdeti öröm után bágyadtak és rosszkedvűek lettek. És mikor túl meleg az idő, mindenki kicsit figyelmetlenebb lesz. Tenten is megjárta, mert, ahogy később elmesélte, egész nap alig ivott valamit.

A szülei fegyverboltjában dolgozik nyári munkaként, ezért Tenten minden nap egész korán kel. Most egyedül volt otthon, mert édesanyja és édesapja elutaztak, bízva annyira a lányukban, hogy nem csinál semmi felelőtlenséget. Tentennek eszébe jutottak régen látott barátnői, ezért úgy döntött, ma este áthívja őket. Temari és Sakura azonnal beleegyeztek a találkozóba, így Tenten vidáman állt a pult mögött, vásárlókra várva. A szülei mindent megtanítottak neki a különböző fegyverekről, igazi profiként tudott tanácsot adni, de mégis voltak olyan vevők, akik lenézték azért, mert ő csak egy "kislány".

Amikor ezt egyszer elmondta Leenek, a fiú dühösen szidni kezdte az összes barmot, akiben elmondása szerint "nem teng túl a fiatalság üdítő ereje"...

Barátja gondolata azt eredményezte, hogy Tenten egyre unottabban álljon a fényesre törölgetett pult mögött, és egyre inkább azon járjon az esze, vajon mit is csinálhatnak a többiek, ameddig neki itt kell lennie. Az üzletből a forgalmas utcára kipillantva csupa hőség elől árnyékba húzódó járókelőt figyelt. Apró nadrágban és lenge szoknyákban nevetgélő lányok, sapkát viselő fiúk, egy család, akik a strandra igyekeznek...bárcsak ő is ott lehetne!

Annyira elbambult, hogy csak akkor vette észre a látogatót, amikor az megállt Tenten előtt. A lány, amint felismerte, barátságosan mosolygott fel Nejire, akinek csak a szeme csillogása árulta el, hogy örül barátnőjének. Neji tudta, hogy néhanapján egyszerűen pang az üzlet, és Tentennek valószínűleg elkélhet a társaság, így miért is ne állíthatott volna be csak úgy? Neki semmibe sem került, és legalább mosolyt tudott csalni a barna hajú arcára. Igen, az a mosoly, amit annyira ismert...
Tenten és ő már hosszú évek óta osztálytársak és jó barátok voltak, éppen ezért Nejinek óriási riadalmat okozott, amikor hónapokkal ezelőtt leleplezte az igazi érzéseit.

-Tenten igazán csinos ma-mondta mosolyogva, csillogó szemmel Lee, az ő idióta barátja. Neji csak egy oldalpillantást akart pazarolni a lányra, de ahogy odanézett, mintha megigézték volna. A máskor szigorúan két kontyban hordott haja most le volt engedve, valami furcsa szemfestéket is viselt, kiemelve csokoládébarna szemeit, és az a ruha...
Aki előtte állt nem Tenten volt. Vagyis technikailag igen, de az, hogy most feltűnően gyönyörű volt, Neji számára idegen volt. És ami a legrosszabb, mindenki a lányt bámulta! Leplezetlenül, mint akik készek lennének mindenre, csak azért, hogy azt a szemtelen ruhát leszedjék róla! És ez Nejinek egyáltalán nem tetszett. Ő jobban szerette a túlméretezett pólóit, a felkontyolt haját, azt, hogy nem kellett próbálkoznia, mégis csodaszép volt...szerette. Igen, a fenébe is, szerette!
-Csak egy fesztiválra jöttünk, nem a vörös szőnyegre-mordult fel Neji, miután Tenten melléjük lépve beléjük karolt.

-Szia, Neji-köszönt Tenten, kisöpörve egy megszökött hajszálat a homlokából. Neji biccentett, és a pultra támaszkodva figyelte tovább a lányt. Gyöngyöző homloka elárulta, hogy a klíma nem volt éppen jó a boltban, és ezen a vakítóan besütő nap sem segített sokat. Neji szerette csak úgy figyelni Tentent, minden hátsó szándék nélkül, egyszerűen nézni őt.
-Hogyhogy benéztél?-kérdezte aztán a lány, mert feltűnt neki, hogy Neji nincs igazán beszédes kedvében.
A fiúnak ekkor eszébe jutott, hogy hozott is magával valamit, és egyszerűen a pultra tette a két elvitelre kért jegeskávét. Tudta, hogy ez a lány kedvence, hiszen annyira ismerte már. Nem okozott neki meglepetést, amikor Tenten hálásan megsimította a vállát, és beleszagolva a jeges italba szinte azonnal kortyolt is belőle. Ez hiba volt, ugyanis egy pillanatra lefagyott tőle az agya, ezt egy grimasszal adta tudtára a világnak. Neji tőle szokatlan módon felnevetett, és ő is nekikezdett a kávéjának.

ᴀɴɴᴏʏᴀɴᴄᴇWhere stories live. Discover now