ᴀɴɴᴏʏᴀɴᴄᴇ

𝟐𝟎. 𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

Sakura segített Narutónak az asztalhoz vinni az óriási mennyiségű italt, amit társaságuk rendelt.

A tálcákon volt sör, néhány koktél és pár rövid is, Sakura már a látványuktól is beszédült.
A zsúfolt boxban Sakura Ino mellé vágódott be, aki mellett ott nyomorgott Hinata és Choji. Velük szemben ült Temari, Shikamaru, Naruto és Sai.

Az alapból sem csendes hely most már egyenesen zengett, hiszen több olyan barát is volt, aki mindenképpen szóhoz szeretett volna jutni. Ino, Sakura és Naruto egyszerre kezdtek beszélni, három különböző dologról, ami barátaikat rövidesen nagyon zavarni kezdte.

-Na jó, egyszerre csak egy!-elégelte meg Shikamaru a hangzavart, és megkért mindenkit, hogy egyszerre csak egy beszéljen.
-Akkor kezdhetnéd akár te!-fordult oldalra Naruto, és a fiú vállát átkarolva lassan elvigyorodott.
-Mióta is tart a románc köztetek, hm?-mutatott Shikamaru és Temari kettősére, akik olyan vörösek lettek, hogy már szinte füstöltek.

Shikamaru aztán kihúzta magát és elfordulva ennyit mondott:
-Nem tartozik rád, Naruto.

-Jaj, ne már!-panaszkodtak a többiek azonnal.-Hosszú idő után végre együtt vagyunk valamennyien, ti pedig megjelentek egy párként?
-Ráadásul el sem mondjátok?-Naruto kijelentésére Shikamaru fáradtan sóhajtott.

-Igazából mi már vagy fél éve együtt vagyunk-jelentette be Temari óvatos mosollyal.
Ha lehet, az asztalnál ülők mégjobban felháborodtak.

-Shikamaru! Mit jelent neked ennyi év barátság?-Ino hisztérikusan csapott az asztalra, majd átnyúlva Hinata mögött Choji vállára tette a kezét.
-Még a legeslegjobb barátod előtt is titkolózol?
-Öhm, Ino...-szólt közbe halkan Choji.
-Csak azt ne! Te tudtad?-hüledezett a lány.
-Igen, de arra kértek, hogy még ne mondjam el senkinek-vont vállat, és nagyot kortyolt az italából, mindenki pillantását kerülve.
-Árulók-húzta össze a szemeit Ino.
-Na, jó-elégelte meg Shikamaru a számonkérést.
-Azért nem mondtuk el, mert...-a fiú sokáig kereste a szavakat, mégsem találta őket, ezért Temari előre hajolva kisegítette.
-Lusta volt hozzá, hogy üzenjen nektek. Értitek?

Sakura nem értette. Naruto sem.
-Tényleg ezért titkoltátok fél évig?-Sakura nem tudta, sírjon-e vagy nevessen. Shikamaru lehet, hogy az egyik legokosabb srác volt, akit ismer, de ez az örökös lustaság és nemtörődömség lesz a veszte.

-És te, Temari?-kérdezte Sakura néhány perccel később.
-Rossz hatással vagyok rá-mondta Shikamaru, majd elterelte a témát.

Az este jól telt, Sakura hosszú idő után először élvezhette barátai társaságát. Amikor aztán kiment, hogy egy kis friss levegőt szívjon, mert kezdett a fejébe szállni az ital, kis híján dobott egy hátast.

Kiérve az éjszakai lehűlt levegőn kívül talált még ott két másik jómadarat, akikről észre sem vette, hogy eltűntek.
Ino és Sai félreérthetetlen pozícióban jelentek meg előtte.

Talán már régen berúgtam és csak képzelődöm?

-Atyaég-motyogta sokkosan Sakura.
Ino azonnal elhúzódott a fiútól, akinek a smárolástól és Ino rúzsától vörösek lettek az ajkai.

-Sakura! Jézusom!
-Mi folyik itt?-kérdezte pislogás nélkül a lány, mire Sai jelentőségteljes pillantást vetett Inora, majd kikerülve Sakurát visszament a többiekhez.

-Gyere, beszéljük ezt meg-fogta meg barátnője a karját azonnal és a még mindig ledöbbent Sakurát elhurcolta az épület mögé.

-Te képmutató!-tért magához Sakura.
-Nem, nem! Ez nem az, aminek látszik!-mentegetőzött a lány.
-Szóval én és Sai az utóbbi pár hétben...nos, alakulni kezdett köztünk valami. De nem vagyunk együtt! Csak alakul a dolog. Kavarunk, vagy mi-magyarázta Ino, félve nézve Sakura szemébe, akinek a mai estére már túl sok volt váratlan, meglepetés kapcsolatokból.