Time and space in wizarding world

13

~ Hermione szemszöge ~

"Jó reggelt, Professzor!" Köszöntem illedelmesen ahogy belépetem a bájitaltan terembe.

"Való igaz néhányuknak jó reggele volt, tréfát én óvatosabban űznék belőle." Mondta komoly, szokásosan gúnyos hangsúlyával Piton.

Nem tudom mire célozhatott. Egyszerűen csak köszöntem. De mindegy is, nem foglalkozok ezzel, nála nem lehet tudni mikor mit hogyan gondol. Ugyan olyan monoton hangon beszél állandóan.

Lehetséges viszont, hogy valami tényleg történt ma reggel. Pitont ismerve, ha Harryék bejönnek úgyis megvádolja őket, és akkor megtudom.

Leültem szokásos helyemre, a lehető legmesszebb a Mardekárosoktól, és vártam, hogy kezdődjön az óra.

Harry és Ron 10 perc után sem jelentek meg. Már kezdtem volna aggódni, de pont akkor nyílt ki a terem ajtaja, egy nagy robajjal beengedve őket.

Úgy rohantak, hogy épphogy sikerült megállniuk Piton előtt, aki ekkor már szúrós pillantásával ostorozta őket.

"Elnézést a késésért." Kezdte halkan Ron, ahogy beértek. A végére annyira elhalkult, hogy nem lehetett tudni, mondta-e még, hogy 'professzor'.

"Mr. Potter és Mr. Weasley. Örülnék, ha legközelebb igazodnának az iskola időbeosztásához. Meglepő módón a többieknek sikerül." Kezdett bele mondandójába Piton. "Bár őszintén szólva meg sem lep, hogy nem értek ide időben. Bizonyára fáradtak voltak az éjjeli könyvlopás után." Akkor ez történt. Ezért zsémbesebb, mint máskor. Valaki ellopott tőle egy könyvet. Csak érteném miért kell egyből vádaskodni.

"Mi nem loptunk el semmilyen könyvet Professzor." Magyarázta Harry. Vagyis próbálta.

"Ki más lett volna?" Tette fel a számára költői kérdést Piton, bezárva az ajtót, míg Harry leült mellém, Ron pedig mellé. "De most inkább kezdjük az órát, véletlenül sem zavarnám a tanulni vágyókat a maguk erkölcstelensége miatt. Majd megvitatom McGalagony professzorral, és eldöntjük mi legyen." Mondta, majd el is kezdte az órát Piton.

"Ti meg hol voltatok?" Kérdeztem suttogva tőlük.

Harry elővette a könyvét és válaszolt. "Kicsit sokáig aludtunk. De nem azért, mert könyvet loptunk." Mondta egy sóhajjal. Biztos zavarja már, hogy Piton gyakran bizonyítékok ellenében is őt vádolja.

Az óra többi része csendben telt, csak az utolsó percekben fordult még Harryék felé a professzor.

"Ami a könyv dolgot illeti, ha tényleg nem maguk voltak, " nézett a fiúkra szúrós szemmel "akkor tudják, hogy kiderítem ki volt, és az illető megfizet. Ha önként bevallja a büntetés csökkenhet, de ha nekem kell rájönnöm..." Mondta sejtelmesen végignézve a gyerekeken, lezárva a témát. "Nos, az órának vége, további szép napot." Mondta szokásos érzelemmentes hangján, lezárva az órát is.

"Szerintetek ki lopta el a könyvét?" Kérdezte Harry, amikor már a folyosón voltunk.

"Nem tudom, nem is érdekel. Csak az arcát szeretném majd látni, amikor rájön, hogy nem csináltunk semmit." Mondta kicsit nevetve Ron.

"Azért fura, hogy ennyire zavarja egy könyv, nem? Mármint, bájitalkönyvekből van egy csomó, lehet, hogy csak egy gyereknek nem volt sajátja, és elfelejtette visszaadni." Feltételeztem. Tényleg furcsa, lehet az a könyv különleges valamiben? Vagy csak ennyire a szíve ügye, hogy hány könyv van. Hogy jusson mindenkinek. Nem, ez biztos nem az ok.

"Szerintem ne gondoljuk túl, ha rájön ki tette, úgyis nyilvánosan szidja majd le szegényt."

"Kicsit lehet, hogy túlzás, de azért a lopás nem szép dolog, Ron."

"Komolyan, Hermione, ha megtalálja a könyvet, nem lopjuk el?" Kérdezte kicsit nevetve Harry. "Mostmár érdekel mi lehet benne." Bár engem is kezdett érdekelni a dolog, csak a szememet forgattam, és hagytuk a dolgot.