Szjg másképp 9. osztály

Október 8. Szerda

Teljesen magamtól keltem,teszem hozzá,hogy hatkor. Ezt kihasználva ritka alkalomként reggeliztem,majd szép lassan megcsináltam a sminkemet és felöltöztem.
-Reni-szólt utánam Ádám,amikor már mentem kifelé.
-Igen?-néztem hátra a vállam felett.
-Keresett-nézett mélyen a szemembe,nem kimondva,de így is elárulva nekem azt,hogy Máté keresett.
-Jó,és,mit kezdjek vele? Boruljak le,vagy mit szeretne?-kérdeztem kissé dühösen.
-Honnan tudjam,nem mondta-váltott Ádám is egy kissé dühösbe.-És nem is vagyok postagalamb. Semmi közöm ahhoz,hogy összevesztetek,és bármit akar,ne rajtam keresztül mondja-akadt ki,majd otthagyott az ajtóban. Igaza is volt. Ha mondani akar valamit,akkor idejön és mondja,mondjuk lehet,hogy nem hallgatom,de ez már másik történet.
Mivel még mindig csak hét óra volt,elmentem a lányoknak venni egy kis mekis reggelit. Útközben belefutottam Zsoltiba,akinek kénytelen voltam odaadni a saját mekis kajámat.
-Köszi-nézett rám Zsolti,miután már be is vágta a kaját.
-Szivesen-nevettem el magam,és egy percig se bántam,hogy elkérte. A sulihoz érve a többiek a lépcső előtt nézték ahogyan Dina és Kinga veszekednek.
-Kíváncsi vagyok,mi sül ki ebből-jegyeztem meg halkan Zsoltinak,aztán odamentem a többiekhez.
-Na,ez is megérkezett-nézett rám unottan Edina. Nekem mindegy. Ha ő reggel fél nyolckor be akar égni,én semmi rossznak nem vagyok elrontója.
-Megértem,hogy az agyad kapacitása csak odáig terjed,hogy csak tárgyakat vagy képes felismerni,megosztanám veled,hogy én nem vagyok az,úgyhogy  ha akarsz valamit,megszólalsz normálisan-válaszoltam teljesen nyugodtan. Dina feje azonnal vörös lett,és már rögtön válaszra nyitotta a száját.
-Menjünk be,oké?-ragadta meg a könyökömet Ricsi,és behúzott az ajtón.
-Mi van?-kérdeztem,miközben sikeresen elslisszoltunk Máday mellett.
-Elment az eszed? Ne csináld a fesztivált,Dina azt is elmondja Mádaynak,hogy elhagyta a fésűjét,nemhogy ilyeneket-oktatott ki.
-Jó,de néha úgy felcseszi az agyamat-sóhajtottam.
-Ez a célja-vont vállat Ricsi. Bevártam Virágot és Kingát,odaadtam nekik a kaját,majd együtt bementünk a terembe. Csengetésig Virággal néztük,ahogy a rockerek verik egymást,majd megállapítottuk,hogy hülyék. Mindennek Durand vetett véget,amikor bejött franciát tartani. Tölgyessyvel holtversenyben ő a kedvenc tanárunk,mert jól tanít,és sosem hajt minket túl. Francián diktált,majd francia kultúrán beszélgetett velünk. Ezt semmilyen más tanár nem tenné meg.
-Jössz le?-állt meg Virág a padom mellett.
-Megyek,csak elteszem a cuccom-válaszoltam és szó szerint behajíntottam a franciacuccom a táskámba. Október elejéhez passzoló,csípős,mégis napsütéses idő volt,ami sok diákot vonzott az udvarra. Virággal egymással szemben leültünk a fűre és beszélgetni kezdtünk. A szemem automatikusan vándorolt végig az egész udvaron,majd megállapodott a tekintem Mátén. Keze Zairán vállán volt,a levakarhatatlan mosoly pedig az arcán. Hirtelen felém fordult,és hosszú idő után mélyen a szemembe nézett. Felvonta a szemöldökét,és azt tátogta,hogy "minden oké?". Szomorú mosollyal néztem rá,és hagytam,hogy Virág felhúzzon.
-Infó lesz-szólt hirtelen mögülem Kinga.
-Basszus,megijesztettél-fordultam hátra.
-Bocs,itt van a cuccotok nálam,gyertek-nyomta a kezünkbe az infó füzetünket,és együtt elsétáltunk az infóteremig. Tölgyessy tíz perc alatt leadta az anyagot,aztán hagyta,hogy mindenki csinálja amit akar. Miközben kerestem magamnak otthonra egy sorozatot,felugrott egy chatablak. Máté.
Máté üzenete: Te teljesen megtanultál ignorálni?
Reni üzenete: Nem fogok veled beszélni.
Máté üzenete: Most is azt csinálod.
Reni üzenete: Le foglak tiltani.
És ebben a percben kicsengettek. A szívem hevesen vert.
-Tesi lesz-értek be a lányok a folyosón.
-Éljen-éljen hurrá-forgattam meg a szemem. A reggeli balhé miatt csendben öltöztünk,és mentünk be a tesiterembe. Legnagyobb örömünkre "csak" erősítettünk. De azt negyvenöt percen keresztül.
-Ennek a nőnek kajak az a célja,hogy meghaljunk?-nyögte Virág óra után.
-Határozottan-bólogatott Kinga. Épp kifáradtam ahhoz,hogy aludjak egyet,viszont ez egy olyan matekórán amit Gazdag tart,esély sincs. Főleg,hogy dogát írtunk.
-Kiosztaná vala..köszönöm Kinga-kezdte és fejezte is be Gazdag. Egyszerűnek (tűnő) feladatok,tíz perc. Egész jól viseltük,leszámítva,hogy Dave benyögte,hogy számológépet használhat-e.
-Felmayer,komolyan gondoltad?-szaladt fel a tanárnő szemöldöke,kábé a plafonig.
-Persze,miért?-válaszolt Dave zavartalanul,miközben már mindenkinek rázkódott a válla a röhögéstől.
-Matematika órán vagy,és ha nem fejezed be,most azonnal kapsz egy szaktanárit-ordított rá Gazdag,mire Dave inkább behúzta a nyakát. Ezután már tényleg minden simán ment.
-Ha még ez is kitatál valamit-morogta Robi a szünetben,akinek úgy látszik,ennyi is túl sok volt mára.
-Ó,nyugodj meg,ez mindig kitalál valamit-vigyorgott Ricsi,utalva Gondosra.
-Tess,hoztam neked citromos minyont-nyomta a kezembe Virág.
-Köszi-mosolyogtam rá kedvesen. Csengetés előtt pár perccel elindultunk Gondos szentélye a kémialaborba,csupa nagybetűvel. Öt perccel csengő után (ő késhet) bejött,és csak ennyit mondott:
-Munkafüzet harmincadik oldaltól harminckettedikig,akinek nincs kész egyest kap-jelentette ki. Köszi. Ott még nem is tartunk. Ezt Kinga szóvá is tette.
-Tanárnő,ott még nem tartunk-próbálkozott.
-Csináljátok-ordított ránk,mire inkább csendben maradtunk. Ricsivel összeraktuk valahogy azt a két oldalt,de nem egy leányálom ez a kémia,az már egyszer biztos.
-Hozzátok ki a munkafüzeteteket-szólt Gondos az óra végén. Felálltam és kivittem a sajátomat,majd elindultam kifelé.
-Megcsináltad?-lépett utánam Cortez.
-Ricsivel összeadtuk,úgy nagyjából-vontam vállat.-Már csak nyelvtan-jutott hirtelen eszembe.
-Hurrá-válaszolta kissé cinikusan Cortez. Mivel Kardos előző órán azt mondta,hogy következőn felelünk,mindenki eszeveszetten tanulni kezdett.
-Német felel-jött be Kardos a csengő megszólalásával egy időben.
-Köszönni meg én fogok,nem?-motyogta halkan Cortez,mire egy halvány mosoly jelent meg az arcomon. Mindeközben Máté kiment és unott arccal megállt. Kardos kérdezett tőle,ő azonban néma maradt. Majd ezt még ötször.
-Nem tudod?-nézett fel Kardos a naplóból. Csak egy felvont szemöldököt és egy lesajnáló mosolyt kapott.-Egyes-írta be.
-Nem hat meg-közölte Máté unottan.
-Majd fog-válaszolt Kardos. Ezután előszedette a füzetet,és diktált. Kicsengő után senkit nem vártam meg,elsiettem haza,bezárkóztam a szobámba és bár nem akartam,és meg akartam akadályozni,Máté pokolian hiányozni kezdett.

Sziaasztoook!Tudom,rég volt rész,de a suli illetve a betegség is kiütött egy kicsit. De mostmár itt vagyok,és lesznek részek. Remélem tetszik,hamarosan folytatom. Timii______ tudtam segíteni?
Puszi:Anna❤