Szjg másképp 9. osztály

Október 9. Csütörtök

Ádám reggel kicsit nagyon jó hangulatban volt. Olyannyira,hogy amikor én még minden akadály nélkül aludtam volna,ő bejött a szobámba és nemes egyszerűséggel rámugrott.
-Nem vagy humoros-szólaltam meg,miközben lelöktem az ágyamról.
-Csak neked akartam jót-vont vállat kicsit megsértődve.
-Nagyon jó lett,mondhatom-forgattam meg a szemem.
-Oké,nyugi van,csak fel akartalak vidítani-ült fel mellém az ágyra. Tátott szájjal néztem rá.
-Te komolyan beszélsz vele?-vontam kérdőre a testvéremet.
-Egy élmény két oldalról hallgatni a szenvedéseteket-vigyorgott rám,de mielőtt bármit mondhattam volna,gyorsan kiment. Én ezt ma megölöm. Villámgyorsasággal készültem el,és rohantam le a lépcsőn.
-Reni!Várj egy kicsit-kapott utánam Ádám.
-Mi van?-néztem vissza a vállam felett.
-Mit akarsz vele csinálni?-húzta fel a szemöldökét.
-Kiosztani,és ha jobb passzban érek oda,akkor csak ennyit-válaszoltam,majd kimentem,és mint egy eszelős rohanni kezdtem.
-Hé,hé állj meg,te versenyló-húzott vissza valaki hirtelen.
-A szívbajt hoztad rám,Kinga-fújtam ki a levegőt.
-Nem baj. Hova rohansz ennyire,hiányzik a suli?-kérdezte egy cseppnyi iróniával.
-Persze,nagyon-válaszoltam,majd belekezdtem az igazi történet elmesélésébe.
-Ha egy pisszenést is hozzászólsz-kezdte a fenyegetést Kinga. Ez őszintén meglepett,mert az hittem,nem támogatja nagyon ezt a Máté-Zaira kapcsolatot,és nem a szíve csücske Német.
-Most miért?-kérdeztem vissza zavartalanul.
-Mert barátnője van,akit éppenséggel utálsz,meg őt is-emlékeztetett.
-Pont nem érdekel-ráztam meg a fejem kissé meggondolatlanul. Az út további részében nem szóltunk egymáshoz. A sulihoz érve azonnal Virághoz fordultam.
-Hol vannak Mátéék?-kérdeztem,de szinte meg se álltam.
-Bent,de...Reni,mit csinálsz?-ordított utánam Virág,sikertelenül. Az sem tudott megállítani,hogy Máday utánam ordított,hogy "Rentai,magának meg mi baja van?" mentem,vagy inkább rohantam tovább fel a terembe. A rockerek,Ricsi és az "álompár" ült bent.
-Ren,ne csinálj semmit-ordított rám Ricsi,valószínűleg eljuttatta neki Kinga az információt,de rá se figyeltem.
-Gyere-rántottam le a padról a csuklójánál fogva Mátét,nem törődve a bámuló osztálytársaimmal.
-Azt az egy embert is elveszed tőlem,aki az első és egyben utolsó lelki társ a számomra?-akadtam ki teljesen.
-Dehogy veszem el,csak beszélek vele-tárta szét a karját,látszólag teljesen nyugodtan. Bármennyire is veszekedtünk egy iskola közepén,majd kiugrott a szívem a helyéről,hogy újra szemtől szembe láthatom,és hogy beszélünk.
-Persze,hogy rajta keresztül üzengetsz nekem-vágtam rá azonnal. Közben már az osztály másik fele is megérkezett,és úgy néztek minket,mint egy kabarét.-Wenn du was willst, öffnest du dein Mäulchen und kommst rüber, höchstens antworte ich nicht(Ha valamit akarsz,kinyitod kicsi szád,és odajössz,maximum nem válaszolok.)-adtam a tudtára,hogy mit is kéne csinálnia.
-Aha, wie? Du siehst mich nicht an, du hörst nicht zu.(Aha,hogy? Rám se nézel,nem hogy meghallgatsz.)-közölte,és ez félig-meddig még igaz is volt. Közben Dave bekiabált a "közönségből",hogy beszélhetnénk olyan nyelven is,ahogy ők is értenek.
-Dann musst du auch nicht alles durch Adam wissen. Dann reden wir nicht. Wie auch immer, warum? Deine Freundin ist da, mit ihr besprichst du alles, oder?(Akkor se Ádámon keresztül kell mindent megtudni. Akkor nem beszélünk. Különben is,minek? Ott van a barátnőd,vele mindent megbeszélsz nem?)-kevertem bele gyorsan egy újabb szálat.
-Du besprichst alles mit deinem Freund, nicht wahr?(Te is mindent megbeszélsz a barátoddal,igaz?)-kérdezett rá vigyorogva,pontosan tudva,hogy ez nem így van. A másodperc töredéke alatt léptem oda hozzá és befogtam a száját. Lábujjhegyre állva súgtam a fülébe.
-Ha elszólod magad-kezdtem,de Máté félbeszakított.
-Nem fogom-nézett mélyen a szemembe-Vége a műsornak,lehet innen menni-szólt oda a körülöttünk elég nagy számban összegyülő tömegnek. Én pedig lecsúsztam a földre és sírásban törtem ki.
-Gyerekek,menjetek be,már becsengettek-hallottam meg Baranyi hangját.-Bencze,kísérd el a mosdóba Rentait-utasította a biosztanár Virágot. Barátnőm felhúzott a földről és elkísért a mosdóba. Egész bioszórán Virág vigasztalt a mosdóban.
-Gyere,veszünk neked egy minyont-karolta át a vállamat Virág bíztatóan és eljött velem a büfébe. Öt perccel később már a kezemben a minyonnal mentünk a terembe. Ahogy beléptünk Cortez értetlen tekintetével találkoztam.
-Minden rendben?-lépett mellém Kinga.
-Azt leszámítva,hogy megint összevesztem vele és megint nem akartam,és nagyon hiányzik? Persze-húztam keserű mosolyra a számat. Leültem a helyemre,miközben elhajoltam a rockerek által dobált műanyagpalack elől.
-Mi volt ez?-ölelt át hátulról Cortez.
-Kicsit összekaptunk-finomítottam a történeten egy aprót. Ezután már becsengettek,úgyhogy jöhetett Gondossal a fizika. Őszinte leszek,egy szót nem jegyeztem meg. Szünetben Kinga és Virág bent maradtak velem,de egy szót se szóltak. Nekem ez is támogatást jelentett.
-Azonnal kapcsoljátok ki ezta zajt-üvöltötte túl Barka a tévéből jövő....borzalmat.
-Pillanat-kereste meg Andris a távirányítót,majd kikapcsolta a tévét. Barka pedig belekezdett a maratoni diktálásban. Csodával nagy határos módon,csak az óra feléig diktált,a másik felében feleltünk. Mondanom sem kell,fantasztikus eredmények születtek.
-Gyere angolra-simított végig a hátamon Cortez.
-Minden vágyam most egy angolóra-sóhajtottam,és kiszedtem a táskámból az angolcuccomat. Mr.O'Realy-val videót néztünk,úgyhogy nyugodtan aludhattam. Fél fejjel hátrafordultam Máté felé,akin a megviseltség legapróbb jelét sem lehetett látni. Nem tudom,hogy csinálja,én szarul is éreztem magam,és úgy is néztem ki.
A fizika és a töri után jól esett a kis "lazítós" óra,az angol,utána viszont érkezett a kemény mag. Elsőként a matek. Gazdag egész órán egyenleteket oldatott meg velünk,az más kérdés,hogy nem voltunk a helyzet magaslatán,szinte mindenki egyest kapott,és ordított velünk egész órán.
-Nagyon szeretem ezt a tanárt-rázta meg a fejét Kinga kissé leamortizálódva.
-Nekem teljesen leszívta az agyamat-értettem egyet,miközben már tesire mentünk.
-És még most ki tudja,mit csinál velünk ez az asszony-csóválta meg a fejét Virág,utalva arra,hogy Korponay mindent is ki tud találni. Még mindig nem éreztem magam olyan hú de fantasztikusan,se lelkileg se testileg. Korponay úgy átmozgatott minket óra elején,hogy el se tudtam dönteni mi fáj.
-Még a nap végére megérkezik Farkas is-akadt ki Zsolti,a szünet legvégén.
-Volt házi?-kiabált körbe Robi.
-Igen,volt,és akkor Haraszti kijön és meg is oldja-jött be Farkas tanárnő a terembe.
-Ó,hogy az a...-kezdett bele a káromkodásba Robi,majd nagy duzzogva kiment,és láss csodát,valahogy összekapart magának egy kettes. Az óra további részében vázlatot iratott ez a drága. Virág hazakísért,és szótlanul támogatott.
Az ajtót szinte feltéptem,és azonnal Ádám nyakába borultam.
-Kérlek,ne beszélj vele többet-kértem a bátyámat,szinte már sírva.
-Megígérem-szorított magához Ádám.
Összeszedtem magamat,és elmentem edzésre,majd amikor még hazaértem tanultam is. Ez a Német Máté kikészített.

Sziasztoook!Így a hónap végén hoztam nektek még egy részt. Remélem senki nem szándékozik megölni azért,amit itt drága Máténk meg Renink levágott. Remélem tetszett,ha igen voteolj. Hamarosan folytatás. Holnap még pihenjetek.
Puszi:Anna❤
Ui:VivienZita megígértem,kiraktam.