Szeptember 14. Vasárnap

403 17 12
                                    

Reggel a nap telibe a szemembe sütött,tehát amikor felkeltem meg is vakultam. Ma is megyünk várost nézni,ehhez megfelelően választottam ruhát. Fehér szoknya,fehér pulcsi,térdzokni és a fehér magastalpú tornacipő.

-Virág keljél már föl-rángattuk a vállát Kingával. Virág nem nagyon akart felkelni,pedig nemsokára indulunk.

-Mi van?-nézett ránk álmosan.

-Siess,el fogunk késni-szólt rá Kinga. Virág viszonlag gyorsan összekapta magát,így a reggeli végére még odaértünk.

-Legközelebb kicsit gyorsabban-mordult ránk Máday.

-Ennek meg mi baja?-fordultam Zsolti felé aki kefírt (?????) evett.

-Berágott ránk-legyintett. Nagyszerű. Gondolom a fiúk kiszöktek éjszaka,csak nem számoltak Mádayval.

-Na-csapta össze a tenyerét az igazgatóhelyettes-A mai program:Belvedere,Hofburg,Hundertwasser,Károly templom,Schönbrunni kastély,Práter,Duna-torony-sorolta Máday. Wtf?

-Ez rohadt sok-bökött oldalba Cortez.

-Nem mondod-válaszoltam. Mindenki lázadozni kezedett és Haller is megpróbálta lebeszélni Mádayt,de hajthatatlan volt. Úgyhogy ezt mind megnézzük. Egy nap alatt. A sorrend is ugyanaz volt ahogy Máday elmondta.

-Ajj már-nyavajgott Virág amikor elindultunk. Gyalog.

-Szerintem is-értettem egyet. Fél órányi sétálás után meg is érkeztünk a Belvederéhez ahova Andrist és Robit be sem akarták engedni. A két rocker vizet köpködött egymásra. Nos, megértem.
-Felmayer,tedd már el azt a nyomorult telefont-sziszegte Máday Davenek.

Dave ugyanis a telegonjával videózott mindent,de tényleg mindent. Az volt az indoka,hogy szeretné majd visszanézni.

-Gyerekek megyünk tovább-kiabálta Haller.

-Ezt most teljesen komolyan gondolták?-kérdezte Máté tőlem miközben sétaltunk tovább. Tudtam miért kérdezi. Amikor együtt voltunk itt,csak ezeket a helyeket jártuk körbe két nap alatt.

- Nagyon úgy tűnik-bólintottam.

-Reni,idejössz egy kicsit?-ordított nekem Zsolti.

-Nagy Zsolt,ne ordíts már-rázta a fejét az igazgatóhelyettes.

-Mi van?-mentem oda hozzá.

-Cortez akar valamit-biccentett az említett felé.

-Mikor érünk oda?-kérdezte lazán.

-Te komolyan idehívtál azért, hogy ne vele legyek?-láttam át a helyzetet azonnal.

-Tudod,hogy utálom-sóhajtotta.

-Te meg tudod,hogy ő a legjobb barátom-válaszoltam. Pár pillanatnyi gondolkozás után egyszerre nevettünk fel. Máté tipikusan az az ember akit lehet nagyon szeretni és nagyon utálni is és ebből mindig vita lesz. Cortez még mindig nevetve fogta meg a kezem és így gyalogoltunk tovább.

-Nagy,Bernáth,Haraszti,mindent a szemnek,semmit a kéznek-utasította őket Máday mielőtt bementük volna a Hofburgba. Az említettek csak vihogva néztek össze. Másfél óra elteltével jöttünk ki,teljesen leamortizálódva. És még csak két helyen voltunk túl.

-Mi a következő-ásította Ricsi.

-Hundert wasser-válaszolta Dave.

-Borzalmas a kiejtésed-vágtam rá.

-Jól van na-vont vállat hanyagul. Amúgy nagyon szeretem a Hundert wassert,ezért most is jó volt visszajönni ide. Érdekes módon itt csendben tudtunk maradni (nagyjából) úgyhogy annyira nem volt rossz.

-Következő?-vonta fel a szemöldökét Kinga.

-Károly templom-mondtam fájdalmas arccal.

-A jó emlékek?-lépett mellém Máté.

-Csakis-bólintottam. Amikor vele voltam itt akkor eltört a kezem tehát csupa csodás emlék.

-Én ezt nem bírom-ült le Virág az út közepén.

-Bencze állj fel-rivallt rá Máday.

-Nyugi,ezután megállunk-súgtam neki. Az volt az igazság,hogy már én is borzasztóan fáradt voltam. A Károly templom után volt egy tizenöt perces pihenőnk.

-Soha többet nem sétálok-feküdt le Ricsi a földre.

-Én sem-csatlakoztam azonnal. Amíg pihentünk,addig  Virággal vettünk magunknak energiaitalt amitől totálisan felpörögtünk.

-Gyertek,megyünk tovább-szedte össze az osztályt Máday. A többiek komótosan álltak fel,de mi Virággal egyből felpattantunk.

-Virág fogd meg,leveszem a farmerdzsekim-nyomtam a kezébe a táskámat.

-Renáta ki fogsz melegedni és megfázol-szólt rám Kinga.

-Jól vagyok-legyintettem. Kinga motyogott valami olyasmit hogy "most még" aztán elindultunk.

-Rentai és Bencze ha nem hagyja abba a vihogást akkor nem jön be-förmedt ránk Máday. Dave mutatott nekünk valami viccet. A vicctől is részben meg az energiaitaltól vihogtuk végig az utat.

-Bazdmeg-vettem ki a táskámból a telefonomat ami csörgött. Ádám. Ki más?

-Na,hogy kerülsz oda?-kérdezte.

-Máté beszéld meg vele lécci-nyújtottam neki a telefont.

-Ó hogyne-válaszolta,de azért elvette a telfont. Én is így gondoltam. Végül a Schönbrunni kastélyból végül kiküldtek minket Virággal.

-Kell?-kapta ki hirtelen a kezemből a telómat.

-Virág ne már-nevettem el magam.

-De bizony-bólintott és elkezdett vele szaladni. Én meg utána.

Végigkergettük egymást Bécs utcáin,de őszintén nagyon jól esett. Végül megint elkerültünk oda ahol tegnap a tavat találtunk. Folyamatosan röhögve feküdtünk le a nyirkos fübe a tó mellé.

-Tessék itt van a telód-nyögte ki Virág nagy nehezen.

-Köszi-mondtam.

-Visszamenjünk a többiekhez?-kérdezte.

-Aha menjünk. Bolyongani kezdtünk arra amerről jöttünk.

-Ajj,hol vagyunk?-nézett körbe Virág tanácstalanul.

-Eltévedtünk-mondtam fáradtan.

-Nagyszerű-csettintett Virág csalódottan. Google térkép segítségével megtudtuk,hogy hol vagyunk. Végül úgy döntöttünk hogy a Duna-toronyhoz megyünk.

-Hol voltál?-lépett felém Cortez.

-Kiegészíttük a programot-vontam vállat.

-Renáta és Virág osztályfőnöki figyelmeztetést kap-jött oda hozzánk Máday.

-Most miért?-tárta szét a karját Máté.

-Hagyd,nem kell-fogtam meg a kezét.

-Pedig szívesen-válaszolt.

-Talán majd máskor-vontam meg a vállam.

-Fázok-kaptam a karomhoz hirtelen.

-Megmondtam-rázta a fejét Kinga.

- Semmi bajom-feleltem. Akkor még nem volt. De ahogy elindultunk a fejem is fájni kezdett és egyre jobban fáztam. Nagyon jó. Beteg leszek.

-Jól vagy?-simította meg a karom Máté.

-Voltam már jobban is-válaszoltam szűkszavúan. Virág se érezte magát sokkal jobban. Amikor visszaértünk a hotelbe lenyomtam (valahogy) a vacsorát,és egyből a szobánkba mentem. Gyorsan elvégeztem az esti rutinom és egyből bedőltem az ágyból.
Arra még volt erőm,hogy dobjak egy üzenetet Ádámnak,hogy meghaltam ezért a síromra hozzon egy szál virágot. Ez nem volt teljesen komoly,de remélem értette. A szemem nagyon hamar leragadt,elauldtam.

Szisztok! Megérkeztem az újabb résszel,ha tetszik voteolj! Sietek a kövivel! Mindenkinek sok erőt az online tanuláshoz.
Ui:Irmaneni megyek segítek a töriben én se tudom🤣)
Puszi:Anna❤

Szjg másképp 9. osztályOnde histórias criam vida. Descubra agora