Tyű hát... Sziasztok ❤
Ennek is vége. Először is: köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki végigolvasta, vagy voteolt rá. 3,7 k megtekintéssel zártam ezt le, ami lehet másnak nem nagy szám, de nekem nagyon, mivel ez az első "könyvem". Szóval tényleg meg szeretném köszönni ezt nektek❤
Másodszor is: bocsánat. Egyrészt azért, mert nagyon nem írtam, vagy ha igen, akkor eléggé össze-vissza. Voltak több hónapos kihagyások, bevallom. Voltak mélyebb időszakaim is, és akkor tényleg semmi időm, se energiám nem volt az írásra.Másodrészben a befejezés miatt. A végefelé nagyon szenvedtem, hogy hogyan fejezzem be. Őszintén már nem nagyon volt hozzá kedvem. Ez az első írásom, és bevallom, nem annyira lett jó, csak a 20-30. fejezet felé jöttem bele jobban. Ami előtte volt, az kuka😅
Másfél kicseszett év volt, mire a sztori végére értem.
Mikor először elkezdtem írni, akkor jöttem rá, hogy meleg vagyok, és csak egy love sztorit akartam két csaj között. Aztán valahogy így alakult, és csak közben találtam ki, mit szeretnék. Konkrétan egy hete döntöttem úgy, hogy ez lesz a vége. Persze, eleve akartam volna a végére epic csatajelenetet, majdnem meghalást, aztán dicsőséget. De mint mondtam, már nagyon nem volt kedvem ehhez és valahogy le kellett zárnom.
Azért valljuk be ötletes volt, na 😌
Köcsög, de ötletes.Amit még szeretnék elmondani, hogy nemsokára elkezdek még egy könyvet, de csak 3-4 hét múlva rakom ki, addig tényleg gondolkodom még rajta, mi legyen, meg hogy legyen. Igérem, azt már jobban írom meg, és nem követem el ugyanazt a hibát még egyszer.
Szóval csak ennyit szerettem volna mondani, tényleg köszönök mindent mindenkinekSziasztok ❤
YOU ARE READING
Dreams And Death
FantasyMájus 11, hétfő. Egy hónapja még semmit sem tudtam a szigetről, az erőmről, és arról, hogy milyen különleges vagyok. Egész jól ellettem volna a táborba, csak a gond, hogy a barátnőm, és a legjobb barátomat elküldték egy életveszélyes küldetésre, ami...