Dreams And Death

3. Fejezet

Aznap este Máténál aludtam, csak azért ugrottam haza, hogy hozzak pár cuccot. Mielőtt bementem a szobámba, Márk, a bátyám közbeszólt:

-Hova olyan sietősen?

-Áh, csak Máténál alszok-vontam meg a vállam.
Ezen a mondaton ahogy láttán jól elszórakozott-na mi van, csak nem bepasiztál?

Csak értetlenül néztem rá. Tudtam, hogy valami ilyesmi lesz a következő mondata, de erre nem számítottam.-Nem? Már többször is aludtam ott nála.

-Akkor is megverem...

Áh, igen. Az idióta bátyám, meg a gondolatai, hogy az első fiú, akit hazahozok, azt elássa a kertbe, és mellé temet engem is-kivéve, ha kedves. Azért remélem, Márk nem akar lányokat megverni... Vagyis nem úgy értem, hanem hogy mennyi esély van arra, hogy Beki is olyan mint én...? Egy a százhoz. Szép kilátások.

-Hülye-mondtam egyszerűen. Ekkor már a szobámban pakoltam. Összeszedtem mindent, ami kéne.

-Azért ne csináljatok nagy hülyeséget. Jobb lenne, ha nem gyújtanátok fel egy virágot sem, és nem támadnátok rá senkire egy poroltóval.

-Az már... Régen volt.

Na igen. Az egy jó sztori. Fogalmam sincs, mit csinált Máté, de egyszer csak felgyulladt egy a földön lévő virág, én pedig észre vettem, hogy ég, ezért fogtam a sarokban lévő poroltót,-ami fogalmam sincs, hogy került oda, vagy, hogy miért van ott, bár valószínüleg azért, mert Máté random gyújt fel virágokat- és elkezdtem vele locsolni(? Milyen szót kell a poroltóra használni, amikor oltassz vele valamit?) Na szóval elkezdtem oltani a tüzet-nem locsolni-és nem annyira tudtam kezelni az az ízét, ezért elszabadult. Konkrétan életre kelt. Én meg nem tudtam irányítani, és leoltottam(?) vele Máté nagybátyját, aki aznap jött hozzájuk, és akkor jött ki, hogy megnézze, mit ordítozunk. Aztán a végén a maradék ilyen cuccal eloltottam a tüzet. Azóta Máté nagybátyja nem annyira kedvel...
Most gondolom, hogy mindenki ül, és kérdezgeti, hogy hogyan nem tudtam kezelni egy POROLTÓT, de az az igazság, hogy nem tudom. Nálam mindennapos, hogy életre kelnek a poroltók.

-Na jó. Mentem, holnap jövök.-léptem le a szobámból a táskámmal, benne a cuccal, amit összekészítettem.

Azzal kiléptem a házból, és elindultam Mátéhoz.

-Mi van, lassított felvételben jöttél?-kérdezte szórakozottan Máté

-Csak beszélgettem Márkkal. Meg gondolkoztam... Talán

-Te tusz olyat is?

Erre csak egy kicsit megütöttem a tarkóját.-Hülye vagy-röhögtem.

-Na jó, mit akarsz nézni?-kérdezte vigyorogva, mire megvontam a vállam-oké, akkor Stranger Things?

-Eh, az összes évadát láttam vagy ötször.

-Akkor az I am not okay with this?

-Azt is láttam már. A csajról már a második részben megmondtam, hogy leszbikus, szóval...-vontam meg a vállam, az oldalamon lévő hülyegyerek meg csak oldalra döntötte a fejét.-ha van szuperképességem, akkor az az, hogy megmondom az emberekről, hogy melegek.

Erre már mind ketten felröhögtünk. Máté pedig feltette a kérdést, amit már szinte vártam-na és én az vagyok?

Mielőtt válaszolhattam volna, amire nyílván az lett volna a válaszom, hogy:"nem, vagyis nem hiszem", hirtelen benyitott az ajtón a jövőbeli feleségem... Vagyis nem, úgy értem Beki. Bár azért jó lett volna, ha majd egyszer az lett volna, de nincs esély rá, hogy a lányok tetszenek neki.
A fekete, egyébként lapockááig érő haja, most előre rakta. Az a világosbarna szeme pedig már megint csillogott.
Hirtelen azon kaptam magam, hogy reflexből megfogtam Máté kezét. Nem azért, mert annyira megijedtem volna, hanem azért mert már megint nagyon nagyon jól nézett ki, és már majdnem elájultam. Ezen
a napon már másodszorra kapok majdnem szívrohamot.