Dreams And Death

19. Fejezet

Mielőtt elkezdem a fejezetet, csak szólni szeretnék, hogy nem lesz semmi 18+, csak ilyen nagyon romcsi részek, vagy mi. Gondoltam szólok. Na puszika.

Elindultunk visszafele. A barátnőmmel... Jézus, annyira jó ezt kimondani. A barátnőm. Már csak az hiányzik, hogy megkérje a kezem. De jó is lenne. Azt mondják, az első szerelem általában nem tart örökké. De ez engem nem igazán érdekelt. És mi van, ha örökké tart? Akkor boldog leszek. Már csak az a kérdés, hogy ő az lesz-e.

Akkor még nem törődtem azzal, ki fog elítélni, és akar majd megverni, ha mondjuk azt látják, hogy mondjuk a kezét fogom.
Sosem értettem ezeket az embereket. Mármint, hogyha homofób, de nem szól be, akkor azt mondom, oké. De hogyha az utcán megállítanak, és megvernek... Sose értettem. Nekik attól jobb lesz? Max annyit érdemelnek, hogy "egészen véletlenül" megölnek egy ilyen párt, aztán a rendőrök elkapják őket. Aztán meg majd börtönbe mennek stb stb.

Értem én, hogy a tizenhetedik században akasztás járt azért, hogyha valaki egy azonos neművel volt, de ez nem az a század.
Ott vannak az idősek. (Tisztelet a kivételnek!) Értem én azt is, hogy ők a férfiakat úgy látták, akik háborúznak, szolgálják a hazát, gondoskodnak a családjuktól, nem pedig úgy, mint akik szivárványos zászlókkal mennek az utcán.
Teljesen megértem, hogy nekik ez más. Csak az a baj, hogy az idő elmegy. És alkalmazkodni kell ahhoz, ami van, nem pedig nyavajogni, hogy "bezzeg az én időmben ez meg az volt..." Persze, ez nem csak az idősekre jellemző.

Számomra felfoghatatlan, hogy valaki még mindig azt hiszi, ez egy betegség, holott már több, mint negyven éve hivatalosan is NEM az.

Az, pedig hogy a szülők folyamatosan mondják, hogy "jaj, miért kell kitenni Tiktokra, hogy két lány/fiú csókolózik? Azért, hogy a szegény hat éves gyerekem azt nézze?"
Sajnos itt nem a videó készítőjével van a baj, hanem a szülőkkel. Hogyha a hat éves gyerekedet Tiktokra engeded, az már eleve baj. Mármint, most én is jöhetek azzal, hogy "bezzeg az én időmben...", de nem fogok.
Nekem mindössze azzal van a bajom, hogy a gyerek hat-hét éves, és telefon közelébe engedik. És még főleg megengedik neki, hogy letöltse a Tiktokot, ami sajnos manapság már inkább egy társkereső, és nem egy olyan oldal, ahol kreatív videókat csinálsz, stb stb, ebbe most nem megyek bele.
Csak az a baj, az ilyen szülőkkel, hogy mindent megengednek a fiatal gyereknek, aztán meg panaszkodnak, hogy "jaj, az elsős kislányomnak olyan videókat dobál fel a Tiktok, hogy két fiú csókolózik". Eleve nem kéne a gyereknek ezt megengedni. És ez nem csak a Tiktokra igaz, hanem bármilyen közösségi médiára.

Persze, vannak olyan meleg emberek, akik már túlságosan is harcolnak az egyenlőségért, és sokszor elvetik a súlykot. De sajnos ez ellen nem tudok semmit tenni, úgy, ahogy a homofób emberek ellen sem.

Annyira belefeledkeztem a gondolataimba, hogy nekimentem volna egy oszlopnak, ha Beki nem ránt vissza.-Min gondolkozol ennyire?-kérdezte.

-Semmin.-ez persze hazugság volt, de mosolyogtam.-Csak örülök.

Nem mondott semmit, csak átkarolta a vállam, lejjebb csúsztatta a kezét, majd átkulcsolta az ujjaim az enyéimen.
Nem mondtam semmit, csak mentem tovább mosolyogva, a földet bámulva, mint valami idióta.

Konkrétan lejjebb kellett tolnia a kezét, hogy azért ne törjön ki a csuklóm, mert azért egy jó pár centivel magasabb nálam, tehát a keze is magasabban van. Micsoda zseni vagyok. Ma is.

-Arra jöttem rá,-kezdtem újra-hogy ha egy fiúval lennék, akkor túlságosan is én lennék a pasi a kapcsolatban. Ezt egy fiúval nem lehet megcsinálni. Ne értsd félre, nem ezért vagyok veled.-egészítette ki, mire elnevettem magam.