Beteg Játszma

IV.🖤

Mert ha egyszer elkapott, nem menekülsz

Taehyung:

‐ V! Az a három zsaru áll a kapuban! -rontott be a szobámba Yoongs.

- Szólj, hogy engedjék be őket. -néztem rá. Bólintott és elhagyta a szobámat, így zavartalanul át tudtam öltözni. Nem mintha szégyenlős lennék. Ott hagytuk a nőnél a szerződést és láttak is minket aznap. Ez szórakoztató lesz. Mosolyogva mentem le a nappaliba. Yoongi a szokásos unott tekintetével nézte őket. A nyuszi fiú ezért biztos kellemeltlenül érezte magát, mert folyamatosan fészkelődött.

- Kook. Nyugodj már le. -mondta a magasabbik.

- Bocsánat. -kért elnézést lehajtott fejjel.

- Miben segíthetek? -mentem oda hozzájuk és leültem Suga mellé. A nyuszi fiú felemelte a fejét és, mint az utcán, most is tátott szájjal mért végig.

- Megtaláltuk ezt a szerződést Hye-jin Kangjõn házában. -mutatta fel a törpe. - Az ön aláírása van rajta.

- Igen. Hitelt vett fel tőlem, amit három hónapja nem fizet. -mondtam mérgesen.

- Nem is fog fizetni. -találta meg a hangját a nyuszi fiú. - A tegnap meggyilkolták és minden nyom magához vezet.

- Vagyis ha jól értem, a nő meghalt és megtalálták a szerződést, ezért engem gyanúsítanak. -dőltem előre, végig a nyuszi fiú szemeibe nézve. - Ez igazságtalan.

- Azt állítja, hogy nem ön ölte meg? -kérdezte az eddig csendben ülő harmadik tag.

- Nem én öltem meg. -mondtam megjátszva magam. Habár... igazat mondtam. Suga ölte meg.

- Rendben. -mondta a nyuszi fiú és felállt. - Nincs több kérdésünk. De ne hagyja el a várost.

- Nem fogom. -mondtam csábosan mosolyogva. Elkapta rólam a tekintetét és sietős léptekkel hagyta el a házam. A másik kettő is követte. Az ablakból néztem végig, ahogy az autónál beszélnek pár szót, majd a nyuszi fiú ül be hátulra a két idősebb pedig elől.

- Miért hagytad ott a szerződést? -állt meg mellettem Yoongi.

- Mert így szórakoztatóbb. -válaszoltam barátomra nézve. - Kell nekem az a nyuszi fiú.

- Nekem a törpe. -nyalt végig alsóajkán. - Biztos vagyok benne, hogy nagyon harcias.

- Nem okozna neked csak fejfájást? -kérdeztem nevetve. Yoongi sosem szerette, ha valaki harcias vele szemben, mert az zajos és úgy nem tud majd aludni.

- Hey. A fájdalmat én okozom és nem nekem okozzák. -kacsintott rám. - Nincs semmi kaja a hűtőben.

- Mi lenne, ha nem nálam ennél, hanem otthon? -vontam fel a szemöldököm.

- Világvége. -dőlt el a kanapén. - Nam és J-Hope is beugrik ma.

- Miért? -kérdeztem értetlenül. Amikor utoljára így átjöttek J-Hope és Suga egymásnak esett, mert nincsenek jó véleménnyel azzal, ahogy a másik végzi a dolgát.

- Fogalmam sincs. -mondta nagy nyújtózások közepette. Komolyan mondom, olyan mint egy macska. Egy szép nap eltöri a derekát az ilyen nyújtózkodások miatt. - Mivan?

- El fogod törni a derekad, ha így folytatod. -húztam el a szájam. - Megbékéltetek már Hobival?

- Meg. Felgyülemlett bennünk a feszültség és egymáson vezettük le. Elmebeteg az a srác, én mondom neked. -mondta mosolyogva. Nem válaszoltam neki, csak bementem a konyhába és lefőztem a kávét, majd Yoongs kezébe nyomva egy bögrét, leültem a kanapéra és rágyújtottam. - A nyuszi fiú eléggé feltűnően mért végig.

- Tudok róla. -nevettem. - Látszik rajta, hogy még senki nem ért úgy hozzá.

- Be akarod mocskolni? -vigyorgott rám. - Most megsajnáltam. Fogalma sincs, hogy a nagy és kegyetlen V szemetvetett rá. Mit is mondnak rólad? "Ha meglátod V-t, menekülj, mert ha egyszer elkapott, nem menekülsz előle." Vagy valami ilyesmi.

- És mennyire igazuk van. Megszerzem azt a fiút, és amikor az enyém lett, nem fog tudni menekülni. -kortyoltam bele fekete italomba. Az enyém leszel Jeon Jungkook és elérem, hogy ne tudj élni nélkülem.

Kis társalgásunk itt befejeződött. Nam és Hobi is megérkezett és mintha otthon lennének mentek be a konyhába, majd egy - egy gőzölgő bögrével ültek le köreinkbe. J-Hope élménybeszámolóba kezdett az újabb áldozatáról. Nevetve hallgattuk végig, ahogy a lány könyörgéseit imitálta. Betegek vagyunk, hogy kévé és cigi mellett ilyenről beszélünk és nevetünk? Igen. Érdekel ez minket? Egy cseppet sem. Élvezzük-e az ölést? Még szép. Van-e bűntudatunk egy gyilkosság után? Nincs. Ha úgy sikerül egy gyilkosság még meg is ünnepeljük.

- V. Nézd milyen képeim vannak a kis nyomozódról. -nyújtott át pár képet Rm. A nyuszi fiú volt rajta, egy alsóban. A teste makulátlan. És az a fenék. Anyám. Ezek a képek megmozgatták a beteg fantáziám.

- Honnan vannak? -kérdeztem a többi képet nézegetve.

- Egy volt osztálytársam küldte, hogy új prédát talált. -vonta meg a vállát. A harag pillanatok alatt áradt szét testem minden pontjában. Kezeim ökölbe szorultak és a bögrét idegesen csaptam le a dohányzóasztalra. - Mi bajod van?

- Mi annak a mocsoknak a neve? -kérdeztem elsötétült szemekkel. Mind értetlenül és félve néztek rám. - A nyuszi fiú csak az enyém! Senki nem nyúlhat a tulajdonomhoz és nem készíthet róla ilyen képeket, mert kitépem a szívét! Mi annak a féregnek a neve!?

- Lee Minho. -ejtette ki félve a nevet. - Ma akarja elrabolni. A srác beteg. Eddig mindenki, akit elrabolt egy hét után holtan került elő.

- Hol lakik? -kérdeztem visszavett hangerővel, de egy kicsit sem nyugodtabban. Namjoon elmondta a címet én pedig őket otthagyva, indultam annak a féregnek a házába. Amikor odaértem, berúgtam az ajtót. Az a féreg ott állt a nappaliban, indulásra készen. - Hova hova?

- V? -kérdezte meglepetten. - Nem érek rá. Be kell fognom egy nyúlat.

- Az a fiú kibaszottul az enyém! -ragatam meg a ruhája nyakát és nekivágtam a falnak. - Ha még egyszer képeket készítesz róla, ha a közelébe mész, ha csak ránézel, kitépem a szíved és a következő, akit holtan mutatnak a tv-ben, és akinek a gyilkosát az a fiú keresni fogja, az te leszel! Világos!? -ujjaim nyakára fonódtak és úgy tartottam a falnál. - Azt kérdeztem, hogy értetted-e!!?

- I-Ighen. Értethem. -nyekegte ki. Elengedtem a nyakát. Köhögve esett a padlóra. - Te beteg vagy.

- Nem kell bókolni, tudok róla. -vigyorogtam. - Tartsd magad ahoz, amit mondtam. -a fegyveremet elővéve lőttem lábon, amire felüvöltött. - Ha a közelébe mész, a következő a fejedbe megy. -ezután hazamentem.

- Na megölted? -kérdezte Hoseok, amikor bementem a nappaliba.

- Még nem. De ha nem hagyja békén, a nyuszi fiú következőkor az ő gyilkosát fogja keresni. -mondtam betegen vigyorogva. Még Suga is nagyot nyelt, pedig őt semmi nem tudja megijeszteni. De látta már, hogy mire vagyok képes, amikor felidegesítenek.

- Hogy fogod megszerezni? Gyanúsított vagy. Ha elhívod kávézni, nem fog elmenni veled. -mondta Suga felém fordulva.

- Azt még nem tudom, de az a fiú nem is olyan sokára az enyém lesz. Egy olyan drog leszek számára, ami nélkül nem tud élni. -néztem rá viygorogva, amire az ő arcán is megjelent egy vigyor. - Szerezd meg te is a törpét.

- Hidd el, hamarosan a kis törpe az én nevemet nyögve fog többért könyörögi, hogy elérje az élvezetet. -mondandóját megpecsételte azzal, hogy színtiszta vággyal a szemeiben nézett rám és megnyalta alsó ajkait. Namjoon és Hobi mosolyogva néztek ránk. A játék most lesz érdekes, angyalom.

Remélem tetszik. Helyesírási hibákért bocsi.
~Helaa.