Beteg Játszma

VI.🖤

Lehet harcias, mellettem csak egy ártatlan kiscica

Yoongi:

Örültem, hogy bulizni megyünk. Ránk fér a pihenés. Nem hiányzik, hogy Hoseokkal vagy talán Namjoonnal, ne adj Isten Taehyunggal összeverekedjek a felgyülemlett stressz miatt. Elég volt az a kis verekedés Hobival. Nem nézné ki senki a srácból, de nagyon jól verekedik. Namjoon meg nagyon megfontolt és hiába ügyetlen, nem a semmiért tartjuk nagyra őt. Taehyung pedig veszélyes. Vele jobb nem kikezdeni. Ha az agya elborul, nincs senki, aki le tudná állítani.

Kivételesen hamar elküldtem az újoncokat, amin meglepődtek, de nem firtatták a dolgot. Jobban is jártak. Még edzettem úgy egy órát, utánna pedig hazamentem. Épp enni és fürödni volt időm, majd a szokásos gyász ruháimat, ahogy Hoseok nevezi őket, felvéve mentem a szokásos bár felé. Namjoonra kellett várni.

Amikor ő is csatlakozott hozzánk, bementünk a bárba. A szokásos pia és cigi szag fogadott. A pulthoz mentünk és kikértük az italunkat. Csendben ittam ki a poharam tartalmát, amikor Taehyung könyöke fúródott a bordáim közé. Nagyon kicsi tartotta, hogy ne köpjem ki a szájamban lévő italt. Nehezen küldtem le nyelőcsövemen a szeszes italt, ami égő érzést hagyott maga után. Kérdőn néztem az engem vizslató V-re.

- Itt a törpéd. -mondta vigyorogva. Tekintetem végigvezettem a tömegen. Hamar megakadt a tekintetem a három nyomozón. Mosolyra húztam ajkaim és V-vel egyszerre álltunk fel a bárszékről. Ő a nyuszifiúhoz, én a törpéhez mentem. Közben láttam, ahogy J-Hope egy csajt szed fel. Namjoon egyedül maradt, a magas srác pedig eltűnt a törpe közeléből. A háta mögé sétáltam, amit gondolom megérzett, mert fenekét ágyékomnak nyomta, karjaival átkarolta a nyakam és tovább táncolt. Engedtem a kísértésnek és kezeimet derekára vezetve táncoltam vele.

Nem beszéltünk egyáltalán. Több pasas is odajött, hogy elvigyék a törpét egy gyors menetre, de mindegyiket ignorálta és teljes testét nekem préselte. Beszálltam a játékba és úgy húztam magamhoz, mintha az enyém lenne. És ő az is, csak ő még nem tud róla. Óvatosan hajoltam nyakába és azt csókolgatni, meg szívogatni kezdtem. Fejét hátravetette és a hangos zene ellenére is hallottam apró nyögéseit és sóhajait. Hangja zene volt füleimnek. Apró kezeivel hajamba túrt. Felmordultam és megharaptam nyakát. Nyögéseinek és sóhajainak hála, nem kis gondom akadt déli tájékon, ezért egyik kezem levezettem ágyékához és ruhán keresztül tagjára fogtam. Hangja két oktávval lett magasabb. Nyaka kínzását nem hagytam abba és a kezem mozgása sem állt le.

Nem érdekelt a tömeg, ahogy az sem, hogy nyilvános helyen vagyunk. Itt és most örömöt akartam okozni a törpének, és ha én ezt akarom, akkor ez lesz. Mégis, a törpe kezemre fogott és a bárban elhelyezkedő boxok egyikébe húzott. Szemei ködösek voltak, ajkai elnyíltak egymástól. Végignyaltam ajkaimon és leültem. Nem kellett utasítanom a törpét, azonnal ölembe ült. Kezeimet fenekére vezettem és belemarkoltam. Kéjes nyögés hagyta el ajkait, majd nyakamra hajolt és kiszívta. Nem szórakoztam sokáit, kigomboltam nadrágját és alsójába benyúlva simítottam fenekére, majd ajkaira hajoltam. Durván téptem ajkait, de ő is úgy kapott ajkaim után, mint oroszlán a friss húsért. Végignyaltam alsóajkán. Állát leejtette így nyelvem utattört szájüregébe és heves táncba hívta az ő izelelőszervét, miközben feltérképeztem a szája minden szegletét. Eközben egyik ujjammal nyílásánál köröztem és meg is nyomkodtam azt. Elszakadt ajkaimtól, amikor felhelyeztem első ujjam.

‐ Nehh. -nyögte ki nehézkesen. Nem foglalkoztam vele, csak mozgatni kezdtem ujjam. Apró, mégis szenvedélyes nyögések hagyták el ajkait. A második ujjam is csatlakozott az előzőhöz. Apró kezeivel vállaimba mart és rászorított ujjaimra. Kezem megállt a mozgásban és az arcát figyeltem. Gyönyödű arca eltorzult a fájdalomtól.

- Szűz vagy még? -kérdeztem meg az első dolgot, ami az eszembejutott. Lesütötte szemeit és aprót bólintott. Ahogy riszálta hátsóját és amilyen szemekkel méregetett Taehyung nappalijában, nem ezt néztem ki belőle. Ajkaimat rágcsálva néztem rá, majd újra mozgatni keztem ujjaim. Meglepetten nyögött fel. - Nem foglak megdugni. Most csak az ujjaimat fogom használni. -egy bólintással jelezte, hogy minden szavamat tisztán hallotta. Amikor a harmadik ujjam is felhelyeztem neki, fejét vállamra hajtotta és belemélyesztette fogait. Az érzésre enyhén felszisszentem, neki pedig mosoly kúszott husos ajkaira. - Oh, szóval harcias típus vagy?

- Ighenh! -nyögött nagyot, amikor behajlítottam ujjaimat. Füléhez hajoltam és megharaptam.

- Lehetsz harcias, mellettem csak egy ártatlan kiscica vagy. Ezt jól jegyezd meg. -suttogtam fülébe. Kirázta a hideg és libabőrös lett. Ismét nyakához hajoltam és fogaim közé véve csodás bőrét, szívni kezdtem. Ujjaimat gyorsabban mozgattam. Nyögései gyakoriabbak lettek és hangosabbak. Tudom, hogy eltaláltam a gyönyörközpontját, mert az eddigieknél hangosabb, magasabb és kéjjel telibb nyögés hagyta el ajkait. - Kinek vagy a kiscicája? -húzódtam el nyakától és a szemeibe néztem. Arca most az élvezettől torzult el. Szemei enyhén könnyesek voltak. Ajkait nyögések hada hagyta el. Mivel nem válaszolt, nem mozgattam tovább a kezem. Elégedetlenül nyöszörgött. - Kérdeztem valanit.

- Ah tiédh. -válaszolt lihegve. Válaszára elmosolyodtam és mézédes ajkaira hajolva, kezem újra mozgásba lendült. Csókunkat többször is megszakították nyögései. Hogy fokozzam az élvetet, másik kezemet tagjára vezettem és lassú tempóban mozgattam rajta. Kezeit nyakam köré fonta és a hajamba túrt. A kettős élvezetnek hála, percek múlva, egy, lányokat megszégyenítő magas nyögés következtében, markomba élvezett. Pihegve döntötte homlokát vállamnak. Kihúztam ujjaimat belőle és a hátát simogattam. Miután légzése rendeződött, mosolyogva nézett szemeimbe. A pillanatot Namjoon zavarta meg.

- Ha végeztél gyere, mert hazamegyünk. -mondta és elhagyta a boxot. Sóhajtva néztem utánna és a törpét leraktam magam mellé, majd felálltam, de mielőtt elhagyhattam volna a boxot, a törpe megfogta a csuklómat. Amikor ránéztem, csillogó szemeivel találtam szembe magam.

- Megadod a számod? -kérdezte pironkodva. Elvettem a felém nyújtott telefonját és beírtam a számom, majd a nevem is. - Min Yoongi. -izlelgette nevem. Az ő szájából hallani, valami felemelő érzés volt. - Örvendek Yoongi. Én Park Jimin vagyok, és remélem még sok ilyenben lesz részünk.

- Abban biztos lehetsz Park Jimin. -válaszoltam mosolyogva és végleg kiléptem a boxból, ahol egy részeg Hoseok és V, valamint egy fáradt Namjoon fogadott. Miután hazavittük Hoseokot és V-t, mi is hazamentünk. Vacsora után elmentem zuhanyozni, ahol Jimin arcát és nyögéseit felidézve fogtam tagomra. Ahogy kezem egyre gyorsabban mozgott nemesebbik részemem, a légzésem úgy lett szaporább. Jimin nevét nyögve élveztem el. Utánna bekentem magam a tusfürdőmmel és jó alaposan megmosakodtam, majd egy alsót fekapva magamra, mentem szobámba és feküdtem he a pihe-puha ágyikómba.

Egy valami biztos. Felébresztettél bennem egy különös érzést, Park Jimin. Ez az érzés az, amit már nagyon régen nem éreztem, és abban a hitben éltem, hogy kiveszett belőlem. Mostantól nem szabadulsz meg tőlem.

Ezekkel a gondolatokkal hajtottam a fejem álomra, és magamat nem meghazudtolva, hamar elragadott az álmok csodás világa.