Démoni Szerelem

14.

Hangos sikitás ráz fel az álmaimból. Riadtan ülök és nézek szét a sötétben. Kezeim az ágyon kutatva rátalál Holló hideg csapzott testére mi veszettül ellenkezik. Hangosan zihál majd újabb kiáltás. Megragadom vállait és hevesen rázni kezdem

-Holló kelj fel! Ébredj- kiáltok rá de semmi. Hirtelen ötlettől vezérelve hatalmas pofont lekeverek neki amitől végre kipattannak a szemei amik most úgy világítanak mint egy egy gyertyaláng. Lassan felém néz és az ölébe ránt úgy ölelve hogy körém tekeredik.

-Szeretlek- suttogja bele a hajamba. Úgy kezd szorítani hogy kiszökik belőlem a levegő. Az ujjai nyakamra csúsznak majd rámarkol. Felköhögve a csuklójára fogok kétségbeesve ám ettől csak szorosabban zárnak ujjai-soha nem mehetsz el! Az enyém vagy!

Lelök az ágyról. Döbbentem meredek rá és az ajtóhoz sietek de megelőzve a hajamba markolva kirángat a szobánkból és vonszolni kezd végig a folyosón. Fekete madarai gyülekezni kezdenek és megvetve méregetnek néha fájdalmasat belém csípnek. Némelyik sebből vér is kicsordul. Farkas ajtajához rángat. A bekulcsolt ajtó gondját úgy oldja meg hogy egyszerűen betöri az egészet és belök rajta.

-Mi a picsa?- jön elő morogva Farkas a fürdőből de ahogy meglát minket döbbenten esik ki a kezéből a habos fogkefe. Káromkodva a homlokára csap és elindul felénk. Holló elkapva a karomnál neki lök. Hangosan koppan a fejem mellkasának.

-Ti együtt vagytok igaz!? Dugtok folyton!  Undorító kis csalók vagytok! De majd én megmutatom!- sikítja a végét.
Szeme újra világítani kezd haja pedig úgy verdes körülötte mintha szél tombolna. Kezeit felemeli magamellé és egy egy lángcsóva növekszik tenyerei felett. Farkas kicsi habozás után nekirohan és a falnak löki. Holló beveri a fejét amitől ernyedten csúszik össze. Döbbentem meredek Farkasra aki felveszi testvérét és az ágyra fekteti majd hangosan szagolgatni kezdi az arcát.

-Ahogy gondoltam- mormogja magában és szépen betakargatja majd hozzám dob egy pólót amit sietősen felveszek. Óvatosan az ágyra telepszek és értetlenül nézek rá.

-Mégis mi történt?

-Gondolkozz már egy kicsit. Mint az emberek ránk is máshogy hatnak a különböző szerek.- nagyon sóhajtva a taplával eltörli az elcseppent fogkrémet. Nagyokat pislogva meredek rá amit egy értetlen grimasszal díjaz- mivan?

-Ti...mostok fogat?

Hangosan felkacag majd egy önelégült vigyor ül ki az arcára-Szerinted mitől van ilyen friss leheletem és hófehér fogam?-még a nyelvével is csettint egyet mellé.

Bólintok egyet és finoman megfogom Holló kezét. Farkas mellém ül és megpaskolja a fejem

-Ne aggódj semmi baja. De ha szeretnéd mihamarabb felébreszteni tudom hogyan.

Hevesen megrázom a fejem-pihenje ki magát.
Sietősen én is bebujok a takaró alá és hozzá simulok. Pillanatok alatt elszenderedek de még mielőtt teljesen álomra hajtanám a fejem érzem bebújik hozzánk Farkas is és hátával hozzám bújva horkolni kezd.

Nem tudok mozdulni sem. Kipattan a szemem és meglepetten veszem észre hogy a testvérpár rajtam alszik mind kettő ölelős párnának használ miközben még egymást is ölelik. Sóhajtva nyugtázom hogy innen nem szabadulok amíg fel nem ébrednek. Mikor épphogy elszenderülnék halk neszezés üti meg a fülem. A fejem szabad szóval felemelve körbe kémlelek de semmi. Pedig már rájöttem hogy itt semmit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ágy aprót reccsel ahogy mozgok amitől újra feltámad a neszezés. Megragadom Holló kezét és rázni kezdem de sajnos semmit sem reagál csak morogva lefog és még jobban rám dobja magát. Farkassal sem járok nagyobb sikerrel. Ledobálom magamról őket és a zaj forrása felé osonok ami történetesen Farkas hatalmas fa gardróbja. Mikor elé érek annyira figyelek hogy levegőt sem veszek. A szekrényből viszont mintha szapora légzés szűrődne ki. Tanácstalanul álldogálok majd arra az elhatározásra jutok hogy egy hirtelen mozdulattal felrántom a faajtót ami a számomra is meglepő nagy lendület miatt leszakad és hatalmas csattanással elterül. Erre Holló és Farkas is riadtan ülnek fel hogy kerek szemekkel meredjenek rám de mielőtt bármit mondhatnának megelőzőm őket.