Mikaelsont karácsonyra [✓]

December 19. Vasárnap

Dancing Bears
Painted Wings
Things I almost remember
And a song someone sings
Once upon a December

Ma reggel kifejezetten jó kedvvel ébredtem. Nem tudom, hogy Liv-e az oka, vagy a bál, vagy a kettő együtt, de kicsattantam a boldogságtól. Dudorászva kevertem be a palacsinta tésztát, amit sütni terveztem reggelire. Liv még alszik, úgyhogy igyekeztem a leghalkabban tevékenykedni. Lefőztem egy adag kávét, közben elkezdtem kisütni a palacsintákat. Már éppen az utolsót tettem ki tányérra, mikor megcsörrent a mobilom. Cami neve villogott a készüléken.
- Halló? - mosolyogtam mikor felvettem.
- Neked van egy lányod és nem is mondtad? - kérdezte felháborodva minden fajta köszönés nélkül.
Elnevettem magam.
- Hűha, gyorsan terjednek a hírek.
- Nem ez a lényeg. Hogyhogy nem mondtad?
- Hát, nem egyszerű történet... Majd egyszer talán elmesélem. De ha esetleg szeretnéd megismerni, gyere el a bál előtt készülődni. Már ha jössz.
- Persze, hogy megyek! 4-re nálatok vagyok.
- Rendben. Akkor 4-kor. - bontottam a vonalat és visszafordultam az ételhez.
Két tányérra pakoltam a palacsintákat és raktam melléjük pár málna, áfonya és eper szemet. Kiraktam a konyha szigetre. Akkor lépett be a konyhába szemeit dörzsölve Liv. Hatalmasat ásított és nyújtózkodott közben.
- Jó reggelt! - mosolygott rám. - nagyon jó illatok vannak. - szippantott a levegőbe és leült az egyik tányérhoz.
Megcsináltam a kávéját és azt is elé raktam.
- Neked is jó reggelt. - mosolyogva leültem mellé. - ma átjön egy barátnőm a bál előtt készülődni, remélem nem baj.
- Dehogyis! Szeretnék mindenkit megismerni. - mondta és beleharapott az egyik palacsintába. Elkerekedett a szeme és jól eső sóhajjal falatozott. - Úristen, ez mennyei! Pont olyan íze van, mint annak, amit Tom sütött!
Elmosolyodtam.
- Tőle tanultam. - szürcsöltem bele a kávémba, majd közel hajoltam hozzá. - neked elmondta a titkát? - Liv nemlegesen megrázta a fejét. - szerecsendió. - visszaegyenesedtem és újabb kortyot ittam a kávéból. - egyszer kilestem, hogy csinálta, persze észrevett, utána már kénytelen volt elmondani. - nevettem fel.
Liv elmosolyodott és ő is belekortyolt az italába.
- Tudod hiányoztál ám nekik. - sandított felém mosolyogva - nagyon sokat emlegettek.
- Tényleg?
Bólintott.
- Nem csak miattam akarták annyiszor felvenni veled a kapcsolatot.
Lehajtottam a fejem és kicsit elszégyeltem magam.
- Nekem is hiányoztak. Hiányoztatok. - pillantottam fel rá. - csak nem akartam megkutyulni a dolgokat... - sóhajtottam - csak azt akartam, hogy mindent megkapj és úgy nőhess fel, ahogyan én nem...
- Hé... Ne emészd magad. - simította a vállamra a kezét. - én nem neheztelek rád. - rándította meg a vállát.
- Ennek örülök. Na de együnk, mielőtt kihűlne.

Someone holds me safe and warm.
Horses prance through a silver storm.
Figures dancing gracefully across my memory.

Hamar délután lett. Liv izgatottan ment el zuhanyozni, nekem pedig mosolyra húzódott a szám, kicsit olyan érzésem volt, mintha az iskolai bálra segítettem volna neki elkészülődni. Köntösben lépett ki a fürdőből, aztán én is elmentem egy gyors zuhanyra és hajmosásra. Mire végeztem Cami is befutott és amíg én hajat szárítottam, addig ő megcsinálta Liv haját. Teljesen be volt zsongva Livtől. Itta minden szavát. Tipikus pszichológus. Megcsináltam én is a hajamat, aztán kisminkeltem Liv-et és Camit is, majd magamat is. Livnek egy egészen halvány sminket tettünk csak fel, hiszen annyira gyönyörű arca van, hogy egyszerűen nem akartam elrejteni a smink alá. Felsegítettem a ruháját, ami egy fehér tüll ruha volt, vidám virágok díszítették. Abszolút illett a személyiségéhez. Én is felöltöztem, borzasztó jól nézett ki ez a ruha, az összes eddigi közül a kedvencem volt.

Mielőtt átmentünk volna, ismételten lehúztunk egy feles vodkát, ez már amolyan hagyomány lett. Kicsit hamarabb mentünk át a birtokra. Leadtuk a kabátainkat és a bálterembe mentünk. Liv nagyon ideges volt, látszott rajta, de szerencsére megjelent Josh és - úgy, ahogy engem az első bálunkon - buta szóviccekkel bombázta, hogy ellazuljon.

Someone holds me safe and warm.
Horses prance through a silver storm.
Figures dancing gracefully across my memory.

A pincérek pezsgővel kínáltak mindenkit, és amikor már az összes vendég kezében volt egy pohár, megjelentek a Mikaelsonok a lépcső tetején. Rögtön mosolyra húzódott a szám, ahogy megláttam Elijah-t. Láttam, hogy ismét a tömeget pásztázza, ahogy jöttek le és megtorpant, amikor összetalálkozott a tekintetünk. Tetőtől talpig végig mért és esküszöm láttam, ahogy nyelt egyet. Mosolyra húzódtak ajkai és hátrafordult Klaushoz, odasúgott neki valamit. Az öccse bólintott és mikor megálltak helyet cseréltek.
- Kedves vendégeink! Ma rendhagyó módon engem ért a megtiszteltetés, hogy az idei utolsó bálunkat megnyithassam egy beszéddel. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem mindannyiójuknak, hogy ezen a 4 advent vasárnapon velünk ünnepeltek. Remélem legalább annyira jól érezték magukat, ahogyan én és a családom. Nem is szaporítanám tovább a szót, kezdődjön a bál. - megemelte poharát és beleivott. Elijah végig tartotta a szemkontaktust közöttünk, amíg Klaus beszélt. Alighogy fivére befejezte a monológját el is indult felém.
Lágy jazz zene csendült fel. Elijah megfogta a kezemet és egy csókot lehelt a kézfejemre, mikor odaért hozzánk, majd Liv felé fordult.
- Elrabolhatnám édesanyádat egy tánc erejéig?
Liv félmosolyra húzta ajkait és bólintott.
- Egészen nyugodtan.
Elijah felemelte a kezem és a táncparkettre vezetett. Megpördített és szorosan magához húzott, szinte egy cm sem volt közöttünk. Egyik keze a derekamon pihent, de ujjai már szinte a fenekemet súrolták.
- Borzasztó jól nézel ki. - suttogta fülembe és egy csókot nyomott a fülem elé. Nem kellett látnom magam ahhoz, hogy tudjam, hogy teljesen elvörösödtem, ugyanis szinte lángolt az arcom.

Far away,
Long ago,
Glowing dim as an ember,
Things my heart
Used to know
Things it yearns to remember
And a song someone sings

Elijah a nyakamba fúrta a fejét és alig láthatóan egy csókot nyomott csupasz vállamra.
- Nincs kedved feljönni a szobámba? - suttogott újra a fülembe.
Elvigyorodtam.
- Mégis miért? - tettem az ártatlant, de a szemeim ravaszságtól csillogtak.
- Ó tudod, csak megmutogatnám a bélyeg gyűjteményem. - féloldalas mosolyra húzta ajkait és megrántotta egyik szemöldökét.
- Bár nagyon kíváncsi lennék rá, nem szívesen hagynám itt Livet egyedül.
- Szerintem jól elvan. - bökött állával mögém.
Hátra fordultam és azt láttam, hogy Kol és Liv nevetgélve táncoltak és beszélgettek.
- Nem lesz baja? - fordultam aggódva Elijah felé.
- Nyugi, Kolnak csak a szája nagy - vigyorgott rám.
Megkönnyebbültem, majd kacéran Elijahra mosolyogtam.
- Ez esetben szívesen megnézném a bélyeg gyűjteményed.
Elijah habozás nélkül elkezdett felfelé húzni a lépcsőn. Ahogy a szobájába értünk, szinte becsapta magunk mögött az ajtót és egyből neki is lökött. Szenvedélyesen kapott ajkaimra és egymásnak estünk.
Miután végeztünk és felöltöztünk, megigazgattuk magunkat. Elijah magához húzott és hosszasan megcsókolt. Hajamra simítva a kezét. Összedöntötte a homlokunkat.
- Menjünk le. - suttogta lágyan és egy újabb csókot nyomott ajkaimra majd elindultunk lefelé. - telitalálat volt ez a ruha - somolygott rám, mire elvigyorodtam.
Leérve Livet még mindig Kollal táncolva találtam, így nem akartuk megzavarni, leültünk Camiék mellé egy asztalhoz beszélgetni. Elijah egész este legeltette rajtam a szemeit és bevallom őszintén hízelgő volt. Jól éreztem magam, talán a legjobban az összes eddigi bál alatt.

Once upon a December