Jared és Alana éppen a kanapén összebújva várták, hogy megkeljen a mézeskalácstészta, miközben a háttérben egy ismeretlen ember karácsonyi Spotify-playlistje szólt, amikor elment az áram. Először csak azt vették észre, hogy már nem villódzanak a falakon végigfuttatott égősorok, majd szépen lassan a zene is megállt.
– Remélem, hogy csak magától csapódott le a biztosíték, és nem a szellemek szórakoznak a házzal. – Alana sosem tudta igazán, hogy ilyen helyzetekben mit kellene mondania, így maradt a biztosnál. Ha az ember valami olyat mond, aminek nincs túl sok értelme, az mindig oldja a feszültséget, legalábbis ez volt a tapasztalata.
– A szellemeket csak meg kell dobálni sóval és lelépnek, a biztosítékot meg vissza kell kapcsolni. Szerintem jobban járnánk, ha az előbbi lenne a helyzet. – rázta meg a fejét Jared. – Megnézem, hogy másoknál is gáz van-e. – engedte el Alana derekát, hogy felálljon és kilessen az ablakon.
– Várj, majd én, jobban kilátok. – vigyorgott a lány, aki minden alkalmat megragadott, ha azt sejtette, megjegyezheti, magasabb a barátjánál.
– Persze, mert az a fél fej annyit számít. – forgatta meg a szemeit. – Teljesen átlagos a magasságom, nem tehetek arról, hogy nem szóltak időben, meg is lehet állni a növésben.
– Az egész utca sötét. Nem lehet mindenki máshol, meg csak nyolc óra van, szóval...
– Hiába nézzük meg a biztosítékot, tuti, hogy nem oldja meg a problémát, ha a pöcköt basztatjuk... – tapadt Jared a hideg üvegnek. – És mielőtt elkezdenél megint valami perverzet... – sóhajtott.
– Meg sem szólaltam! – emelte fel Alana védekezően a kezét. – Már megint te gondolsz rosszra, csak rám akarod fogni!
– Legyen így. – fordult vissza Jared. – Viszont, ha sokáig nem lesz áram, akkor ki fog hűlni a ház... és én meg azt olvastam, hogy a test hőjét úgy lehet a legjobban megtartani, ha egy takaró alatt összebújunk meztelenül.
– Ha ezt is rám fogod kenni... – simult bele Alana Jared ölelésébe. – Különben is, egy idióta vagy, mert a fűtés nem árammal működik.
– Nem is szeretsz engem igazán. – tettetett sértődöttséget Jared.
– Tudod, hogy szeretlek. – húzta vissza az ölébe a lány a kanapén barátját. – Csak egy idióta vagy.
– De idiótán szeretsz, igaz?
– Hogyan máshogyan tehetném? – fúrta hátulról Alana arcát Jared nyakába, amire a fiú csak egy halk sóhajjal tudott reagálni.
ESTÁS LEYENDO
havas esőtől átázott szívek | bárányfelhős téli novellák
De TodoTéli párszázasok Connorral és Evannal (a bárányfelhős ég alatt trilógiából), ami technikailag nem is canon, mert az első kötet eseményei miatt meg sem történhettek. Vajon mi lett volna, ha nem fullad káoszba mindenki élete? Egy amolyan Adventi kalen...