Rosalie Deanchester alig várja, hogy tizenegy évesen a Roxfortba mehessen. De a szülei titokzatos halála meggátolja őt ebben. A lány csak tizenkét évesen kerül be a Roxfortba. A lány ereje-ami eddig nem mutatkozott-már erősödik. Rosalie ereje nem so...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
A mozdulatok mintha lelassultak volna, s a képek egymásba mosódtak. Egyből felpattantunk, és míg Harry és Hermione pálcát rántott, én a kezemet tartottam magam előtt. Sokan csak most fogták fel, hogy valami rendkívüli történt: még mindig újabb fejek fordultak a lassan semmivé foszló ezüstös nagymacska felé. Onnan, ahol leszállt, jeges hullámként terjedt szét a döbbenet csöndje.
Azután valaki felsikoltott.
Amint kitört a pánik, mindhárman belevetettük magunkat a tömegbe. Mindenki rohant, amerre látott; sokan dehoppanáltak - sikerrel, ami azt jelentette, hogy az Odút védelmező biztonsági bűbájok hatástalanná váltak.
—Ron! Ron!- kiabált Hermione. —Hol vagy?
Miközben igyekeztünk utat vágni maguknak a táncparketten át, csuklyát és álarcot viselő alakokat láttam felbukkanni a tömegben. Aztán megpillantottam Lupint és Tonksot, akik előreszegezett pálcával harsogták: —Protego!- s kiáltásukat sokan visszhangozták minden oldalon...
—Ron! Ron!- Hermione már szinte zokogott.
A tömeg elkapott minket, magával sodorta a menekülő tömeg. Megragadtam Hermione kezét, Harry pedig az enyémet, nehogy elveszítsük egymást.
Aztán egyszerre felbukkant Ron, és elkapta Hermione szabad kezét. Éreztem, hogy a lány megpördül álló helyében, s a következő pillanatban néma sötétség oltotta ki a fényeket és a lármát; nem maradt semmi más, csak Hermione és Harry keze a kezemben, és én repültem tér és idő nélküli űrben, hátrahagyva az Odút, és az érkező halálfalókat.
—Hol vagyunk?- csendült Ron hangja.
Kinyitottam a szememet. Most is sokaság vett körül minket, mint az esküvőn.
—A Tottenham Court Roadon- zihálta Hermione. —Ne álldogáljunk, menjünk, keresnünk kell egy helyet, ahol átöltözhettek.
Engedelmeskedtünk. A csillagfényes ég alatt bevetettük magunkat az éjjeli szórakozást kereső emberek közé, s félig-meddig futva haladtunk a bezárt üzletekkel szegélyezett, széles, sötét utcán. Sokan nagy szemeket meresztettek ránk - hiszen én, Harry és Ron még mindig az esküvői ruhánkban voltunk.
