BLACKPINK (lányxlány)

Talán A Halálom Napja

Kifutottam abból a dohos, nedves lyukból otthagyva azt a férfit. Tipikus férfi nagy a szája de csak a farka után megy.
Egyből a terem felé vettem az irányt ahol írják a felmérőt, már elkezdődött. Futottam ahogy bírtam. Mikor odaértem a lányok már a padban ülnek és írják remélem mindkettőnek meglesz nagyon bízom benne. A padok között sétálgattam mikor megláttam Roset. Odasiettem hozzá és félrehúztam.

-Mi a fasz van veled? Mi volt ez az elöbbi? - háborodtam fel

-Sajnálom Jennie a főnök kérése volt nem tudtam ellene mit tenni, hallgatnom kellett rá. A munkám volt a tét. - könnyesedett a szeme.

-Te inkább a munkád választod mint a barátodat? Nem jelentett semmit neked az a több év?- üvöltöttem már vele.

-Ebből élek ha elveszítem nincs semmim anyukám beteg én látom el. Nem veszíthetem el. Ezért inkább téged veszítelek el. - sírt.

- Hát el is érted hogy elveszíts mert itt és most én végeztem veled.
És azt hiszem a főnöknek is mennie kell. -
-Várj csak.! Van egy ötletem ha segítesz megbocsátom amit tettél. És segítek a helyzeteden is. - mondta Jenni Rosenak.

-Hallgatlak! - mondta nemes egyszerüséggel.

- A főnöknek vesznie kell. Úgy vélem úgy parancsnoknak kell lennie.- mosolyogtam.

-Még ha kivitelezhető is lenne ez a feladat kit lenne helyette? Te? És egy csomó papírmunka is. Ja arról még nem is beszélve hogy nem biztos hogy mindenki leakarja cserélni. - mondta végig mindne kérdését.

- Te lennél helyette, én nem igazán akarok szeretem a munkám ezt csinálni, ami a többit illeti. A papírmunkát majd én megcsinálom. -

-Rendben csináljuk!- mosolygott már ő is.

Elindultunk mindketten a dolgunkra a lányokat otthagyva. Elintéztem a papírokat a tagokat összehívtam a szavazásra.
Mindenkinek adtam papírt és kikértem a véleményüket hogy miért maradjon/menjen. És a végén szavasztunk.

Nagyon szoros volt a szavazás. Az utolsó ember aki szavazott Rose volt.

-Szerintem eleget uralt minket ez az ember itt az ideje lepihenni. Mennie kell, megtalálta a lányát így vele lehet.- mondta Rose mindenkinek és ezzel lezárult a szavazás.

A papirokat kitöltve elmentem főnökömhöz és kezébe adtam a papírt.

-Az emberem elvesztette a látását miattad. Ezt nem úszod meg. - mondta teljes fapofával.

-Az embereden azt alkalmaztam amit te tanítottál nekem, de ha már itt tartunk képzeld mától nem a te embered. - nyújtottam átt a tekercset.

-Ez micsoda? - lepődött meg.

-Jól tudod mi ez. Tárgyaltunk rólad. És a végleges döntés hogy menned kell. - nevettem fel.

Elvettem tőle a fegyverét és minden harci eszközét. Kulcsait és telefonját is.
Ezekkel a tárgyakkal a zsebemben sétáltam ki teljesen boldogan.

Kiléptem az ajtón és éreztem egy szúró fájtalmat. Lenéztem és a hasamból egy kés állt ki. Teljesen átthatolta testemet.  Visszanéztem rá és láttam ahogy a képembe nevet majd sötétség telepedett rám.