BLACKPINK (lányxlány)

Lebuktunk?

Csak elhagytam a fürdőt. Megreggeliztem. A pultra ültem és vártam Lisát hogy végre készüljön el.
Kiért a konyhába a lábam közé állt és csókjába húzott. Nem láttam értelmét tovább húzni az agyát. Engedélyt adtam neki bejutásra. Nyelveink páros táncot jártam amikor nyílt az ajtó. Gyorsan szétrebbentünk egy pillanat alatt szóval nem látott semmit Clark. Rámosolyogtam Lisara ő meg intett hogy mehetünk iskolába. Lepattantam a pultról Clarknak adtam arcára egy puszit és elindultam kifelé és azon gondolkodtam hogy legyek az a szerény félénk Jennie vagy maradjak a komoly FBI- os és ez mellett még rendőr is. Lisa felkapta a kabátját. Végigmentem testén szememmel ami elég feltűnő lehetett. Beharaptam a számat és visszanéztem szemeibe. Csak mosolygott. Nekitoltam a falnak és megcsókoltam. Kezemet a pólója alá becsúsztattam. Már haladtam felfele amikor Clark megint megzavart. Gondoltam, hagyjuk, menjünk suliba.

-Lányok nem mentetek még el?!! Elfogtok késni. Hesss hess.- nyomott ki minket az ajton. Lisára néztem és elkezdtünk nevetni.

-Anya még csak 7 óra 10 perc van. Még van durván 35 percünk odaérni. Ezalatt lefutom a maratont is.- nevetett fel saját viccén.

-Ez igaz Clark. Semmi okunk nincs sietni. Ígyis tesi az 1 óra.- néztem kicsi kuncogását Lisanak.
Elköszöntünk Clarktól és elindultunk. Megláttam egy ékszerboltot.

-Figyelj menj csak előre. Én is mindjárt megyek csak még van egy kis dolgom.- végig simítottam arcán és választ nem várva elindultam a bolt felé.

Basszus nem könnyű egész nap a jó félénk kislányt játszani.

Benyitottam a bolt ajtaján amit egy csengő jelzett. Odamentem a karkötőkhöz és kiválasztottam 2 db ugyan olyat. De vettem hozzá még 2 db- ot másmilyent de ezek is ugyan úgy néztek ki. Lassan továbbindultam a suli felé. De nem mentem be egyenesen mögé mentem ahol Lisa apjával találkozom. Ő már ott állt. Közelebb sétáltam és megálltam elötte.

-Jó reggelt főnök. Tessék itt van minden amit találtam a lányáról. Vigyázzon rá, kedves, okos és híres lány.- néztem rá szomorúan.

-Köszönöm befejezte a munkáját, elmehet. Összepakolhat és menjen vissza az árvaházba további kiképzésre.- nézett rám szigorúan.

-Menjen el a lányához ma. Nagyon hiányzik maga neki. Viszot kérnék valamit!-

-Mi lenne az- kérdezte.

-Mindent el mondok Lisanak. Magamról a munkámról és esküszöm magának hogy utánna kizárom az életemből és ha szeretné nem látom soha többé.- elemeztem fel neki terveimet.

-Rendben. Ma összekell pakolnod.- mire kimondta már el is ment.

Bementem az iskolába fel az emeletre az osztályomba. Leültem a padomhoz.

-Szia Jisoo- megfogta a csuklóm és kihúzott a mosdóba.