Hogyan lettem Magyarország királynője?

III.fejezet

E-ez nem lehet, hogy kerül ide? - gondoltam magamban, miközben még szorosabban öleltem magamhoz.

A könnyeim egyre jobban patakzottak és csak egyetlen dolog járt a fejemben: ORBÁN ITT VAN.

A történetünk Viktorral nagyon hosszú-hosszú időre nyúlik vissza a messzi-messzi múltba.

Még 4 éves lehettem, mikor először keresztezte a sors utunkat. Éppen a legóval játszottam, egy kastélyt próbáltam felépíteni és már csak az utolsó kis legócska hiányzott a tetejéből. Éppen utána akartam nyúlni, mikor Feri (igen, a Gyurcsány) odalépett az asztalhoz, amin éppen komoly építkezésekben voltam, fogta a játék bézbózütőjét és leverte az asztalról a művem.

Mikor láttam ahogy az építményem teljesen darabjaira hullik először mérhetetlen szomorúságot érztem, mert hát bassza meg azért mégis csak vagy 3 órát dolgoztam vele, aztán elöntött a düh, hogy mégis mi a faszt képzel ez a nyomorult, hogy így tönkreteszi életem művét. Abban a pillanatban megfogtam az asztalt, felemeltem, Gyurcsány felé fordultam és így ordítottam rá:

-MOST MEGHALSZ TE GECHI!!!

De amilyen gecikancsal voltam, mondjuk még most is az vagyok, rohadtul mellédobtam a hat mázsás asztalt. Végignéztem ahogy 180 fokot forgott a levegőben, majd nekivágódott Gollamnak...

Na várjunk csak egy percet hát ez nem is Gollam hanem Viktor. Mégpedig az ORBÁN. Odafutottam hozzá és nagy hajlongások közepette bocsánatot kértem tőle, majd hevesen, a vállam felett hátrafelé mutogatva magyaráztam neki a rohadt Feriről aki lerombolta az én hiper-szuper mega űberkirály babarózsaszín építőkockákból épült váramat.

Orbán felkelt az autós szőnyegéről, a kezében egy fém autómodellel. Közelebb lépett Ferikéhez majd jól tarkónbaszta a kocsival. Ettől a naptól fogva minden nap megdobáltam Orbánt egy asztallal, ő pedig megverte Gyurcsányt. Itt kezdődött a barátságunk, amely hosszú-hosszú éveken át tartott.

És most itt állt előttem, bár igazából fingom nem volt hogy hogyan került ide meg amúgy is, mit keres itt, én elvileg meghaltam.

Megfogta a kezem és átvezetett azon a fehér ajtón. Mögötte hatalmas, foszforeszkáló gombák voltak, amelyek minden színben pompáztak. Értetlenkedve néztem körbe, mégis hová a picsába visz Orbán, de ő ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdéseimre, melyekkel folyamatosan bombáztam őt, maga után húzva vonszolt végig az ösvényen.

Már azon is elgondolkoztam, hogy ez egy nagyon rossz álom, vagy csak eszméletlenre ittam magam a múlt hétvégén és még azóta is másnapos vagyok, ugyanis ezekre a gombákra nem volt jobb magyarázatom, meg amúgy is MI A FASZ FOLYIK ITT?