XIX. fejezet

7 1 6
                                    

A füzetet forgattam a kezemben, lapozgattam, de teljesen üres volt.
Már előhalásztam egy tollat amikor a csapos levágta elém az italomat. Megköszönve szenteltem újra minden figyelmem a fekete könyvecskének.

Sokáig gondolkoztam mégis mit írhatnék bele, majd végre ihletet kapva leszedtem a tollam kupakját és elkezdtem körmölni. Úgy döntöttem ez a kis könyv teljesen megfelelő lesz a tervem végrehajtásában. Az életem megkeserítői fognak szerepelni a lapokon. Mind a harminckettőn.. IGEN MEGSZÁMOLTAM, BAJOD??

Elmélázva ültem a füzet fölött, az életemen gondolkozva. Vajon hol siklott félre minden?

Talán még az egész óvodában kezdődött Gyurcsánnyal meg a legóvárammal. Aztán ott volt még Pista, az óvodai szerelmem, aki visszautasított Katica miatt. Ebből kifolyólag Katica nevének is szerepelnie kell a lapokon. Valamint a szomszéd Marikanéni kutyája. Sokakban felmerülhet a kérdés, mégis hogyan tehette pokollá az életem egy kutya?

Ez nagyon egyszerű. Mikor 8 éves voltam, anyáéknak el kellett menniük egy hosszabb utazásra, engem pedig a szomszéd nyakába varrtak. Az a kutya már akkor is öreg volt, de hogy még most is él az az őskövület az ezer százalék..

Na de visszatérve a történethez:
Az első két órám eseménytelenül telt. Kaptam sütit meg egy kis teát majd az otthonról áthozott játékaimmal kezdtem el játszani. Ekkor jelent meg az a rohadt kutya. Marika néni éppen a kertben tett-vett azt hiszem, vagy esetleg a pincében főzte a mustot, fogalmam sincsen. A kutyája rám nézett majd elkezdett morogni..

Nem értettem mégis mi baja van ennek a dögnek. Ó bárcsak megmaradtam volna a tudatlanság édes homályában...

Hogyan lettem Magyarország királynője?Where stories live. Discover now