Hogyan lettem Magyarország királynője?

V.fejezet

.....hangos kiálltás hallatszódott a gombás tökömtuggyami másik vége felől.

-ORBÁN, ORBÁN HOL A FASZBAN VAGY MÁR? MEDDIG TART MÉG KIMENTENI A BARÁTNŐDET??

Mi a fasz baja van ennek? - gondoltam magamban.
Kit nevez ez ennek a gyásznak a barátnőjének?

-Nem hiszem el. Ennek is most kellett ideérnie.-mondta bosszúsan Orbán és nem sokkal később feltűnt Áder Jankó.

Amikor meglátta Orbánt, mintha átment volna tinipicsába, rávetette magát és elkezdte ölelgetni. Orbántól válaszul egy fintort kapott, majd egy hirtelen mozdulattal megfogta Ádert és leszedte magáról, levágta a földre, ezután nagyképűen leporolta majd megigazította öltönyét és Áderre nézett, aki könnyes szemmel pillantott fel Orbánra.

-Mondtam már, hogy maradj a bázison János, mi a faszt nem értettél ezen? Ha össze-vissza mászkálsz Gyurcsányék még rajtakaphatnak.

-Nagyon sajnálom Viktor, de annyira hiányoztál és aggódtam, amiért olyan sokáig nem tértél vissza.

Orbán nem mutatott semmifajta reakciót e szavak hallatán, még mindig ugyanaz az öntelt nézés volt a ráncos pofáján (ilyenkor legszívesebben úgy hozzábasznék valamit, de nem lehet chill van Y/N, nyugodj meg.)

-Egyébként, ha Y/N nem állt volna le velem veszekedni, akkor már rég ott lennénk.-nézett rám gúnyosan.

A kis buzi mit képzel magáról? Már készen voltam arra, hogy leordítsam a fejét, mikor Orbán csettintett egyet és körbevettek olyan öltönyös vénemberek, mint ő. Az egyik odalépett hozzám, erősen megrántott a karomnál fogva és a tarkómra vágott. Mielőtt minden elsötétült volna körülöttem még Orbánra pillantottam, aki pont engem bámult és tisztán hallottam az utolsó mondatot, ami elhangzott a szájából:

-Ne aggódj Y/N, a bázison majd biztonságban leszel, még nagy terveink vannak veled.

Mikor magamhoz tértem, nem láttam semmit. Na ne szopassatok, megint az a szar halszagú zsák volt a fejemre húzva. A kezeimet hátrakötötték egy szál spagettivel...

Komolyan ezek ilyen hülyék?

Letéptem a fejemről a vászont, és körülnéztem. Orbán nekem háttal ácsorgott egy asztalnál és valamit hevesen magyarázott. Hirtelen rábaszott egyet az asztalra, ami kettétört. Kár, hozzá akartam vágni.

-Orbán...- szóltam neki, mire felém kapta a fejét.

Vizenyős szemei ide-oda ugráltak köztem és a földön levő eltépett spagettitészta között. Fölényesen vigyorogva közelebb léptem hozzá, majd a háta mögé pillantottam. Komolyan mondom ha nem látom a saját szememmel el sem hiszem. Mégis mi a szart keres itt Putyin?

-Oké, mégis mi a szar.... - de nem tudtam befejezni a mondatot, ugyanis Orbán befogta a számat.

Csúnyán néztem rá, de ekkor meghallottam valamit. Valaki visított odakint.

-Ez mégis micsoda? - suttogtam.

Vitya nem válaszolt, csak tarkón legyintett, fogjam már be a pofámat. Ebben a pillanatban valami becsapódott a tetőn keresztül az összetört asztalra.....