[MYG]
A mai matek órán bekell mennünk a 11.esekhez, és velük kell lennünk mivel nincs tanárunk. Egy évvel felettük vagyunk. Egyértelműen nem marad el, neem, bekell menni a kisebbekhez. De szerencsére Tae osztályába megyünk. Ahogy bementünk a terembe, Tae irányába néztem. Van egy padtársa is. Odamentem hozzájuk.
-Bocs, de Taeval akarok lenni. Szóval.... - Biccentettem egyet fejemmel oldalra.
-Miért mi van ha nem megyek el? - néz rám a srác. Oh így játszunk?
-Nem akarod tudni, hidd el - dobtam le matek cuccom az asztalra.
Tae intett neki, mire az megforgatta a szemeit és elment. Leültem Tae mellé, és halvány mosollyal ránéztem.
-Jól aludtál? - simított arcomra, mire bólintottam picit.
-Na és te? Mostanában azt mondtad rosszul alszol. - kérdeztem rá.
-Oh igen, de most valahogy jól aludtam. Pedig nem voltál velem, szóval fura. - vonta meg vállát.
Halkan elkuncogtam magam, majd becsengettek. A tanár bejött és felírt pár feladatot a táblára. Elég könnyű anyag. Láttam hogy Tae kicsit szenved vele.
-Hé drágám, figyelj. - simitottam karjára. Megpróbáltam neki a legérthetőbben elmagyarázni. Mikor megértette, picit tapsikolt halkan. - Nagyon ügyes vagy. - suttogtam és arcára pusziltam, mire teljesen lefagyott. Olyan édes.
-Yoongi... - suttogta halkan. Átkaroltam derekát egyik kezemmel. - Mik vagyunk?
-Szerintem erről beszéljünk otthon inkább. Ne matek órán. - suttogtam, és ránéztem.
Őszintén, én se tudtam mik vagyunk. Féltem ettől az érzéstől. Nem akartam hogy több bántódása essen. Féltettem őt saját magamtól. Hiszen, mi van ha nem tudok megváltozni, és egy lepukkant alkoholista lesz a pasija? Ezt nem engedhetem. Féltem őt saját magamtól. Jobbat érdemel, de annyira szeretem.
Igen, szeretem. Bevallom.
YOU ARE READING
RÉSZEGSÉG | TAEGI
Fanfiction"A részegség kurva undorító, ha belegondol az ember. De ilyenkor legalább nem kell a problémáimmal foglalkozni." "[...] de ahogy ő gondoskodott rólam, az teljesen más volt. Őt tényleg érdekelte, hogy vagyok"
