💜Más világ💜 /Dean Winchester ff./

25.fejezet - Meglepetés! Vagy meglepetések?

............

-Másnap-

Mikor felkeltem már meg sem lepődtem, hogy Dean mellkásán fekszem, mivel már szinte az első éjszakától kezdve minden nap itt ébredtem. De most már hivatalosan együtt is vagyunk szóval amúgy is szabad.

-Jó reggelt Napsugaram! -ölelt magához szorosan a férfi.
-Jó reggelt Dean! -adtam egy csókot szájára.
-Minden rendben? Éjjel rosszat álmodtál... -nézett rám kissé aggódó tekintettel.
-Persze, minden. Hisz az csak egy álom volt. -mosolyogtam rá.
-Igen tudom, de eddig csak forgolódtál mikor valami rosszat almodtál, most pedig azt kiabáltad, hogy ne....
-Tényleg minden rendben. Ez tényleg csak egy rossz álom volt. Semmi jelentősége. A lényeg, hogy itt vagy mellettem és, hogy minden reggel veled kelhetek. -mondtam, majd hosszan megcsókolt.
-És itt is leszek mindig! -válaszolta, ám ekkor valaki berongyolt az ajtón.
-Dean, Emily. Jó reggelt.... Gyertek ezt látnotok kell. -jött oda Sam bezsongva, mint valami 5 éves.
-Mi az Sam? -kérdeztem kissé kómas tekintettel.
-Csak gyertek! -mondta. Ekkor Deanre néztem, aki valószínűleg tudta miről van szó.
-Jó, jó megyek... -adtam meg magam, majd hajamat összekötöttem és felálltam az ágyról, hogy elinduljak kifelé, ám ekkor Dean felkapott- Drágám te mit csinálsz?
-Kiviszlek! -hangzott el a válasz és már el is indult kifelé.

Amikor kiértünk a konyhába ott ült Castiel és Bobby. A konyha pedig kidíszítve.

-Mi folyik itt? -néztem a karjában tartó Winchesterre, aki ekkor letett és szembe fordított magával.
-Boldog Születésnapot Napsugaram! -mondta, majd megcsókolt.
-Mi? De honnan? -bámultam lepődötten Deanre.
-Hát, amikor a cuccaidat pakoltuk megtaláltam az irataidat, ahol ott volt a születésnapod. -válaszolta egy széles mosollyal.
-Akkor tegnap Cas... -mutattam az angyal felé.
-Ezt intézte, igen. -válaszolt Dean.
-Egy csoda vagy Winchester. -néztem rá, majd magamhoz öleltem.
-Mondd csak Emily... -hallottam meg az angyal hangját a hátam mögül így hátra fordultam.
-Hmm? -néztem Castielre.
-Te tényleg most lettél 19 éves? -fürkészte a tekintetem a ballonkabátos.
-Igen, miért?
-De azt tudod, hogy Dean vagy 10 évvel idősebb? -kérdezte, majd én Deanre pillantottam, aki csak állt ott s utána vissza Castielre.
-Igazából 11... De engem nem zavar, én szeretem Deant. És remélem ennek ellenére ő is szeret még engem. -ekkor Dean felé pillantottam.
-Persze, hogy szeretlek. Engem nem érdekel az a 11 év. -mondta, majd megcsókolt.

Ezután leültünk Bobbyval, Sammel, Castiellel és Deannel az asztalhoz, megreggeliztünk és beszélgettünk.

-Na és mi a terv mára? -néztem az idősebbik Winchesterre.
-Hát, mit szeretnél csinálni? Végülis neked van ma születésnapod. -mosolygott rám.
-Nem is tudom... Nekem mindegy, bármit csinálunk sokkal jobb lesz, mint bármelyik szülinapom. -mosolyodtam el én is.

Ekkor hírtelen Gabriel jelent meg a konyhában. Mindenki értetlenül meredt az arkangyalra és várták a magyarázatot, hogy mégis hogyan kerül ide.

-Mit keresel itt Gabriel? -kérdezte meg végül Castiel azt, amire mindenki más is kíváncsi volt.
-Fiúk! -nézett körbe, majd tekintete megakadt rajtam- És gondolom te lennél Emily. Nem is tűnsz olyan veszélyesnek, mint ahogy azt az angyalok hajtogatják. Egyébként -néz át Castielre- Cassie csak felakartam köszönteni a kis szülinaposunkat. Isten Éltessen Emily.
-Öhm... Köszönöm, azt hiszem... De te honnan...? -néztem rá értetlenül.
-Ugyan, arkangyal vagyok. -nézett rám egy vigyorral az arcán. Na viszlát gyerekek. -mondta, majd csettintett egyet és eltűntünk.

.............
Miután Emily és Gabriel csak úgy nyomtalanul eltűntek mindenki teljesen kiakadt. Főleg Dean.

-Hé! Dean! Nyugodj meg, megfogjuk találni Emilyt! -próbálta meg Sam lenyugtatni dühtől és aggódástól fűtött bátyját több-kevesebb sikerrel.
-Igen Dean, megtaláljuk. -kezdett bele Castiel is- Megyek és körbe járom a mennyet!

Ezzel Castiel el is tűnt.

-És én addig mi a francot csináljak? Hogy találjak meg egy nyavajás arkangyalt? -borult ki Dean.
-Ne aggódj, nem kell egyedül keresned, segítünk. Ha kell átnézzük az összes itt lévő rohadt könyvet. De így vagy úgy megtaláljuk Emilyt. -szólalt fel Bobby is.