💜Más világ💜 /Dean Winchester ff./

2/2.fejezet - Irány Omaha

............
Miközben Dean fürdött én bementem a szobánkba és csodálkozva vettem észre, hogy semmi nem változott s minden ugyanúgy van, mint azelőtt. Még a ruháim is.

-Nem volt szívem kiszedni őket onnan... -szólalt meg egy férfi hang a hátam mögül.
-Dean... -néztem a férfire, akit egy törölközőn kívül semmi sem takart, s egy kis szomorúságot láttam a szemeiben- Nagyon rossz volt ez a másfél hét igaz?....
-Azt hittem soha többé nem látlak... -válaszolta.
-Tudom... De már itt vagyok és soha többé nem hagylak itt. Ezt megígérem... -néztem mélyen a szemeibe, majd odaléptem hozzá s nem érdekelt, hogy éppen egy törölközőnél nincsen rajta több, magamhoz öleltem, amit ő azonnal viszonzott is.

Már így állhattunk egy ideje, mert azt vettem észre, hogy Sam rontott be a szobánkba.

-Oh... Bocsánat, megzavartam valamit? -nézett felváltva rám s bátyjára.
-Nem... Mi csak... -próbálkozott valami kifogást találni Dean, amin én csak felnevettem.
-Nem Sammy, csak megnyugtattam Deant, hogy többet nem fogom itt hagyni. -mosolyogtam rá Deanre, aki nem igazán díjazta, hogy elmondtam ezt az öccsének, mert így azt hiszi gyengének fog tűnni.
-De ez nem baj Dean. -nézett Sam a testvérére- Ettől nem leszel gyenge.
-Inkább azt mond, hogy miért törtél így be. -gorombáskodott Dean, mire a magasabbik Winchester csak felsóhajtott.
-Találtam egy új ügyet. -válaszolta, mire Dean türelmetlenkedni kezdett.
-Na, és kinyögöd ma még vagy harapófogóval húzzam ki belőled? -erre csak felnevettem.
-Omaha. Valószínűleg Wendigo.-válaszolta Sam.
-Akkor menjünk. -mondtam a két férfi tekintetét fürkészve- Bár mondjuk Dean előbb öltözz fel.
-Miért így nem vagyok jó? -kérdezte viccelődve.
-Nekem jó vagy, sőt. De nem hiszem, hogy Sam látni akarja a te meztelen testedet. -nevettem fel.
-Igen, mondjuk azt kihagynám. -szólalt meg Sam- Te öltözz, én addig elpakolom, ami kell. A kocsinál találkozunk 15 perc múlva.

Mondta, majd kiment és magunkra hagyott. Ekkor Dean levette magáról a törölközőt s anyaszült meztelenül vonult végig az ajtótól a szekrényig. Én pedig csak figyeltem.

-De jó feneked van Winchester. -jegyeztem meg egy vigyorral az arcomon.
-Te sem panaszkodhatsz Napsugaram. -mondta, majd felvette az alsónadrágját és a nadrágját.

Ezután pólót kezdett keresgélni. S ki is vett a szekrényből egy szürke pólót, amit fel is vett. Ezt követően magára húzott még egy flanel inget és a dzsekijét.

-Én kész vagyok. -fordult felém- Te?
-Lehet én is inkább átöltözök. -mondtam, majd a szekrényhez léptem s elkezdtem körbe nézni, hogy milyen választékok vannak.

Mivel Deannel egy szekrényen osztozunk ezért kicsit áttértem az ő ruháihoz is. Majd kiis vettem a szekrényből egy fekete AC/DC-s pólót, illetve egy hosszú farmernadrágot és át is vettem, majd még magamra vettem kedvenc piros-fekete kockás flanel ingemet és Dean felé fordultam.

-Emily. Az az én pólóm. -nézett rám a férfi a pólóra mutogatva.
-Tudom. -válaszoltam egy vigyorral az arcomon, majd fogtam magam és elindultam a kocsihoz, Dean pedig szorosan utánam.

............
Sam már a kocsinál várt, amikor meghallotta Deant és Emilyt közeledni s, ha jól hallotta Dean problémázott valamin.

-Én nem azt mondom, hogy ne csak, hogy neked is vannak ruháid. -hallotta meg Sam bátyja hangját.
-Mi a probléma tárgya? -nézte Sam Deant és Emilyt felváltva, majd Emilyn állt meg a szeme- Az Dean pólója?
-Igen. -válaszolta Emily lelkesen- És pont ezen problémázik a bátyád.
-Nem. Én nem problémázok, csak kérdeztem, hogy ha neked is vannak ruháid, akkor miért az enyémet hordod? -erre Sam csak elmosolyodott.
-Azért, mert kényelmes. És ennek Dean illata van. -válaszolta, majd beleszagolt a pólóba.
-Dean, ne ezen problémázz, inkább menjünk. -szólt közbe Sam, majd rám nézett- Emily akarsz te elől ülni?

Kérdezte a fiatalabb Winchester, mire én csak bólintottam, s mind beszálltunk a kocsiba.

-Akkor irány Omaha. -mondta Dean és elindultak.