💜Más világ💜 /Dean Winchester ff./

2/7.fejezet - Emily jól vagy?

-Ti meg mit műveltek? -toppant be Sam a szobába.
-Én... mi csak... -dadogtam idegesen.
-Az én hibám... -szólalt fel Gabriel- Lelkisegélynek voltam itt, de nem bírtam magammal...
-Gabe... -próbáltam megszólalni, de nem hagyta.
-Emily, ne. Nem kell megvédened. Vállalom a következményeket... -mondta- De most inkább menjetek vadásszátok le a Dean hasonmást.

Amint ezt kimondta csettintett és a pizsamámból hírtelen utcai ruha lett s a hajam is normálisan állt így nem néztem ki úgy, mint a mosott szar.
Ezután Gabriel eltűnt és mi Sammel csak csendben beültünk a kocsiba és elindultunk. Az uti cél pedig nem más volt, mint Lawrence, Kansas... A két Winchester szülőhelye...

-Mégis mekkora köcsögnek kell lennie egy alakváltónak, hogy egy halott testét vegye fel s ráadásul az illető szülő városában kezdjen gyilkolászni? -néztem rá kissé idegesen Samre.
-Nem tudom, de amennyi ellenségünk van és amilyen hírűnk van, mint a pokolban, mint a mennyben én nem csodálkozom. -mondta.
-Úgy érzem, mintha kissé neheztelnél rám valamiért...
-Emily, most láttalak Gabriellel csókolózni! Ha én nem megyek be lehet sőt biztos, hogy le is fekszel vele! -kezdett kiabálni velem Sam.
-Ne haragudj, de szerintem ehhez semmi közöd... -fontam össze a karomat magam előtt.
-Már megbocsáts, de 2 hónapja még a bátyámmal feküdtél le, most pedig már egy arkangyallal kavarsz? Nem érzed ezt kicsit gáznak? -nézett rám egy pillanatra.
-Gáznak? Sam hallod te miket beszélsz? Ahogy Gabriel elmondta ő csókolt meg... Különben is semmi olyan nem történt... Ez csak egy kis megingás volt... -mondtam a Winchesternek, majd magamban fohászkodtam Gabenek, hogy ne haragudjon amiért ilyeneket mondtam.
-Remélem is... Dean sem örülne neki, ha pont Gabriellel kezdenél, hisz elrabolt. És beismerem azóta sokat változott és sokat segített, de tudod Dean milyen volt... -mondta, majd békülés képpen rám mosolygott.
-Tudom. -válaszoltam, majd megbocsátás képp vissza mosolyogtam rá.

Ezután csak csendben kocsikáztunk, majd megérkeztünk az egyetlen szemtanúhoz, aki látta a fickót.

-Jónapot hölgyem Johnson és Page ügynökök vagyunk FBI. -mutattuk fel a jelvényeket- Feltehetnénk pár kérdést?
-Persze, jöjjenek be. -tessékelt be a nő minket.
-Szóval -kezdtem bele- hogy nézett ki a fickó? Hasonlított rá? -mutattam fel egy képet Deanről.
-Igen. Sőt ezt a férfit láttam. -válaszolta a nő.
-Biztos? -kérdezett rá Sam.
-Teljesen biztos. -mondta a nő határozottan.
-És hol látta? -kérdeztem rá, majd a nő elővette egy cetlit és ráfirkantott valamit.
-Itt ennél a címnél. -válaszolta, majd átadta a cetlit.
-Nos köszönjük a segítséget. Ha újra látná a férfit, akkor szóljon. -mondta Sam, majd odaadott egy névjegy kártyát, rajta a telefon számával.

Miután ott végeztünk elmentünk egy megfizethető motelbe és foglaltunk egy 2 ágyas szobát. A recepciós leakasztott a kulcsok közül egyet és a kezembe adta. A 8-as volt a szobánk ismét. Valamiért minden vadászatnál a 8-as szobát adják nekünk és mindig az én kezembe adják a kulcsot. Ez talán valami jel akar lenni? Vagy valaki szórakozik velem? Miután elhessegettem ezeket a gondolatokat Sammel felmentünk a szobába és bepakoltunk oda. Sam leült az asztalhoz megenni a salátáját, én pedig addig elfeküdtem az ágyon bent a szobában. Bár nyugalmam nem tartott sokáig.

-Szia... -jelent meg a szobában Castiel.
-Cas... Szia. Mi a helyzet? -néztem rá kíváncsian.
-Gabriel mondta, hogy mi történt... -kezdett bele- És csak azért jöttem, hogy megkérdezzem jól vagy?
-Aha... Megvagyok. -vetettem rá egy fél mosolyt.
-Emily... Nekem nem kell hazudnod. -ült le mellém Cas.
-Nem tudom Cas... Hiányzik Dean és érzem, hogy ő volt nekem az igazi... Viszont ott van Gabriel, aki valamiért vonz... Nem tudom miért, de így érzem... -fejtettem ki, majd Cas megölelt.
-Figyelj. Tudom, hogy fáj Dean halála, de sajnos ő nem jön már vissza, vagyis én nem tudom már vissza hozni őt. Gabriel pedig... Annak ellenére, hogy elrabolt nagyon sokat változott és kedvel téged... -próbált segíteni Cas, viszont ez nem igazán jött össze.
-Cas ez nem segít. Inkább csak legyél itt és ölelj meg, mint egy jó barát. -néztem kék szemeibe s ő csak bólintott és megölelt.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mivel ma sikeresen megírtam egy új részt (majdnem 1 hónap kihagyás után) így ma kirakok még egy részt!!❤