A szerelem nehéz

11. Fejezet

Yora szemszöge

Nem akartam, hogy a fiúk lássák ezt az egészet ami velem történik, de mint már említettem a dolgok sosem úgy történek ahogy én azt gondolom. Ebben az egészben az az egy jó volt, hogy Jimin kicsit megnyílt és ez vacsora közben ki is derült. 

Vacsora után vissza mentem a studióba, hogy tovább csinálhassam. Mikor a polcokat felcsavartam éreztem, hogy le kell ülnöm egy kicsit, mert megint hányingerem volt.  Mikor álltam volna fel megszólalt a telefonom ezzel a szívbajt hozva rám. 

- Halló. szóltam bele.

- Jó estét Kim doktor vagyok

- Jó estét doktor úr .

- Ne haragudj, hogy ilyen későn hívom, de holnap bekéne jönnie, hogy megbeszéljük, hogy azután hogyan tovább. Gondolom már megkapta a levelet.

- Igen megkaptam . sóhajtottam fájdalmasan.

- Ne csüggedjen, még semmi sincsen veszve. 

- Igaza van. 

- Holnap betudna jönni reggel 10 órára . Csinálunk még pár vizsgálatot és megbeszéljük a részleteket és kap gyógyszereket amik lassítani fogják a daganat eltejedését, viszont kérem, hogy ne egyen semmit reggel.

- Rendben holnap reggel tízre ott leszek. 

- Rendben viszhall

- Viszhall

Miután letettem kapcsoltam zenét, hogy ne legyen ilyen folytogató nagy csend. Épp az egyik Blackpink ment mikor elkezdtem táncolni a koreot, de abba hagytam, mert elsírtam magam. Nagyon hiányoznak a lányok. Holnap meghívom őket ha ráérnek. Nem lesz belőle nagy baj, mert nem fognak a Bts-nek esni. Felszereltem a polcokat. Nagy nehezen bevonszoltam a kanapékat is szépen elrendeztem őket. Mindent a helyére tettem a kis kiegészítőkig. Már hajnali háromnegyed kettő volt, de nem érdekelt még be akartam állítani  az elektromos eszközöket. 

Reggel a studió terem keverő pultján keltem. Ránéztem az órára és megnyugodta vettem tudomásul, hogy még csak nyolc óra van. Bőven van időm elkészülni. 

Felmentem a konyhába ahol meglepődve néztem hat komás fejű fiúra csak azért hat, mert Jin sürgőt forgot a tűzhely előtt.

- Hát ti? kérdeztem és kávégéphez léptem, de félbe hagytam, mert nem ehetek semmit a vizsgálatok miatt, így inkább töltöttem magamnak egy pohár vízet és leültem Kook és Nam közé.

- Neked mért van a fél bilentyűzet az arcodon. nevetett fel Nam. fáradtan ránéztem majd elmosolyodtam

- Elaludtam a keverő pulton. kortyoltam bele a poharamba. 

-Kész van a studió? vidult fel Hobi

- Tegnap még csak a fele volt meg.

- Igen, de este befejeztem vagyis inkább hajnalban.

- Mikor aludtál el? fordult hátra Jin egy pillanatra

- Hát egykor még a polcokat csavaroztam utána bevonszoltam azt a kibaszott nehéz kanapét, mindet elrendezkedtem majd behangoltam. ásítottam egy nagyot, majd lehajtottam a fejem a pultra, és azt hittem, hogy elalszok ha nem hallom meg a hét fiú hangos nevetését. Hirtelen felkaptam a fejem, de ezen még jobban elnevették magukat. Pittyent egyet a telefonom.

Este még írtam Lisanak, hogy ha ma tudnak akkor átjöhetnek tíz után, és most jött a válasz, hogy egyre itt lesznek, mert szabad napjuk van és sokáig szeretnének aludni. Felnevettem, hisz én is most meg nem adnék egy jó kis alvásnak.