ꨄ︎ 𝙼𝚎𝚐𝚣𝚜𝚊𝚛𝚘𝚕𝚟𝚊 ꨄ︎ (𝐁𝐚𝐤𝐮𝐠𝐨𝐮 × 𝐑𝐞𝐚𝐝𝐞𝐫) [BEFEJEZETT✔︎]

2. Fejezet - Szégyenletes munka

ꨄ︎ꨄ︎ꨄ︎

Délután, 15:00 óra:

Éppen tartottam haza felé, amikor valaki nekem jött.

- Oi liba. Gyere ha akarod csinálni azt a szaros projektet - morgott Katsuki.

- Hé! Nekem jöttél ezért bocsánatot kéne kérned! - futottam mellé, és meg akartam ütni, de persze nem hagyta.

- Bocsánatot? Tsk... Majd a faszom fog neked bocsánatot kérni! Na most pedig lódulj vagy nem megyünk! Baka liba... - morgott az orra alatt.

Katsuki után mentem. Soha nem értettem, hogy miért tartózkodik ennyire mindenkitől. Talán rossz emlékek fűzik ehhez? Nem tudom, de nem fogok az életébe szólni.

- Oi liba itt vagyunk, állj már meg! - fogta meg a vállam, majd erősen visszarántott a kapuhoz.

- Gomene, gomene - mosolyodtam el kínosan, mire a szőke csak megforgatta a szemeit.

A házra pillantottam. Szép, modern volt, és a kert is rendezett. Biztos Katsuki anyukája rendezi a ház körüli munkát.

Katsukival bementünk, és elindultunk fel a szobájába, amikor valaki kidugta a fejét a nappaliból.

- Oh szia Katsuki. Egy lány? Van már barátnőd? - csodálkozott el a szőke hajú nő, majd elénk sétált.

- Tsk... Álmaidban lehetne ez a liba a barátnőm. Sőt... Azokban sem. Csak egy szaros projekt miatt van itt, aztán takarodik haza. Nem igaz liba? - nézett rám a válla felett.

- I-Igen - mosolyogtam.

Katsuki anyukája jóval magasabb volt nálam. Ugyanolyan haja volt, mint a fiának, de nem annyira tüsis.

Katsuki, csak lányban...

- Akkor mi megyünk is - ragadta meg a csuklóm Bakugou, és felhúzott a szobájába.

- Nem is tudtam, hogy te is szereted All Mightot - akadt meg pár poszteren és figurán a szemem.

- Attól még, hogy felül akarom múlni, azt nem mondtam, hogy nem nézek fel rá - morogta - Inkább kezdjük el bazdmeg! Minél előbb készen leszünk, annál előbb mész el innen.

- R-Rendben - szedtem elő a cuccaim, s elkezdtük csinálni a feladatot.

ꨄ︎ꨄ︎ꨄ︎

Este, 17:00 óra:

Nagyban a munka hevében voltunk, amikor megcsörrent a telefonom.

Jaj ne... Csak ezt ne...

- Ezt fel kell vennem - szaladtam ki.

- Tsk... - ciccegett, majd tovább vázolta a vonalakat.

- Igen? - szóltam a készülékbe.

- [Név], ma előbb gyere be. Elég sokan várnak - mondta a vonal másik végén lévő személy.

- Hai - feleltem, majd letettem, és Katsukihoz siettem - El kell mennem.