A Sharingan ára /deidara x oc/ [completed]

>>7<<

Erre nem szóltam neki semmit csak mérgesen néztem rá és összeszedtem pàr fegyvert. Megvártam amíg kicsit sötét lesz, elmentem a klotyóra (igen azt is kell mit nézel xd). Majd mentem deidarához (mert kiment)

-deidara, mehetünk-szóltam neki mire egy kis madarat csinált agyagból.-ezzel akarunk menni?-kérdeztem

-ne fikázd. Csak nézzed. Hm-mondta majd egy ,,Ha" ordítással nem mondom azt hogy felrobbantotta, inkább megnövesztette a madarat. Wow

-ez, nem is olyan rossz-ismertem el a művét. Tényleg nem is rossz.

Deidara felpattant a madárra én meg csak néztem. Hogy a francba másszak fel oda?! Hee?!

-na nem jössz?-kérdezte. Na igen én is ezen gondolkoztam hogy hogyan másszak fel te okos. Hah

-de mennék, csak tudod fogalmam sincs hogy hogyan másszak fel-közöltem vele mire oda nyújtotta a kezét felém. Megfogtam és felhúzott. Majd leültem mögé. Nem kapaszkodtam.

-jobban járnál ha kapaszkodsz valamibe. Hm-mondta nekem. Tudom mit akar de soha életembe nem fogok a derekába kapaszkodni. De ameddig a kis fejemmel ezt véiggondoltam deidara megfokta két kezemet és derekára tette. Faszom. Oké hogy nem vagyok szerelmes belé, kishíján utálom de azért na. Szóval értitek.

-szemétláda-szidtam le-ha már lesz Mangekyo sharinganom akkor megöllek-nem nyugiii. Vagy mégis? Ki tudja

-vigyázz mit mondasz mert véletlen le foglak ejteni. Hm-meg az anyádat azt

-jólvan jólvan na, nem gondolod hogy kinyírom a saját szobatársam?-nevettem

-már bocs, de te vagy az én szobatársam mivel én előbb voltam itt. Hm!-akadt ki. Tényleg amúgy ez a madár fel tud robbanni? Csak mert akkor most helyben befostam.-egyébként meg ott van konoha-mutatott egy irányba ahol tényleg konoha volt. Huh, oké. Megölni, Hinata, Mangekyo. Ennyi a dolgom. Huh, menni fig.

-Deidara, szálljunk le itt. Egyedül megyek Hinatához-nem jöhet velem más. Ezt egyedül kell elintéznem.

-oké. Hm-deidara leszállt a madárral én pedig besurrantam konohába. Ismerem mint a tenyeremet ki tudom játszani az őröket. Viharfelhők voltak konoha felett. Esni fog.

Egy kis tükör volt a zsebembe, hogyha kell meg tudjam nézni a szemem. De ez még a harcban is hasznomra lesz. Mindenesetre ma nem akarok harcolni. Hinata háza felé vettem az irányt és nemsokára ott is voltam. Ott volt a szobájàban úgyhogy bekopogtam.

-pssszt! Hinata-szóltam be neki mire az ablakhoz szaladt és kinyitotta.

-hát te?-kérdezte-nem elszöktél?-de igen hinata, és szörnyű dolgot fogok tenni.

-de igen, de mivel te vagy az egyetlen és egyben legjobb barátom örökre el akarok búcsúzni tőled, mert nem tettem. Eljössz velem sétálni?-kérdeztem tőle mire kimászott az ablakon.

Elindultunk, egy kissebb erdő felé sétáltunk ahol megálltam.

-hinata, el kell mondanom, hogy köszönök neked mindent. Hogy a barátom voltál, köszönöm. Te mindig kiàlltál mellettem amiért nagyon hálás vagyok. De apám miatt megyek el a faluból, csak hogy tudd. -azt hiszem ennyi a mondandóm. És meg kell tegyem. Ez már ösztön. Ösztönök irányítanak. Ez lenne a bűnöző lét?

-egy ölelést?-kérdezte a naiv Hinata. Te voltál a legjobb barátom.. és most véget vetek ennek, de nem csak a barátságunknak hanem az életednek is.

A kérdésére csak bólintottam majd megöleltem. Most vagy soha.

-sajnálom hinata-suttogtam-meg kell hogy tegyem-mondtam neki tovább-chidori-mondtam ki már félig sírva és hinatába döftem a kezem. Kihúztam, majd megfogtam két vállát. Szinte csak én tartottam. Alig tudott beszéni, de a legutolsó szavai ezek voltak:

-tudtam, hogy ez lesz a vége. Fel voltam rá készülve. Tudtam hogy neked kell megölnöd engem. Te voltál a legjobb barátom-suttogta majd össze esett. Megnéztem a pulzusát, meghalt. Elkezdtem sírni. Majd eszembe jutott, Mangekyo sharingan.

Előkaptam a tükrömet és belenéztem. Valóban, megkaptam a szemet amire vágytam. Hinatát ott hagytam, az eső el kezdett esni. Visszamentem deidarához. A madár ott volt, deidara pedig rajta ült. Egy vágás volt a kezén.

-mi lett a kezeddel?-kérdeztem tőle

-nem lényeges, megtámadtak de elintéztem őket. Gyere.-nyújtotta a kezét és felszálltam mögé-na és mi volt?-kérdezte

-semmi különös. De csak egy kérdésem van tőled!-most lebuksz te féreg

-micsoda? Drága mi a kérdésed?-igen ahogy sejtettem.

-hol van deidara te szemét féreg?-na igen. Deidara vagyis xy nem deidara. Deidara valahol máshol van az tuti.

-hogy érted ezt?-döbbent le

-na előlször is deidara nem ilyen kedves velem másodszor meg hol van a mondat végéről a ,,hm"?-deidarát a hülyeségei megmentették

-pedig már azt hittem hogy elviszel a rejtekhelyre, de látom nem vagy olyan hülye mint gondoltam-nevetett majd rám támadt. Ekkor eszembe jutott az új szemem.

-mangekyo sharingan!-mondtam majd ahogy aktivàltam genjutusuba zártam az ellenséget.-hol van deidara?-kérdeztem tőle

-sosem fogod megtudni-hàt jó, ha nem akkor nem.

-chidori-mondtam majd szívén keresztül szúrtam át a fegyverem. Ez elintézve. Kiléptem a genjutsuból és a sharinganommal megtaláltam deidara chakráját.

Elindulntam felé és egy sziklás helyen volt egy kisebb barlangba. Kiütve feküdt a földön. Remek, akkor ma itt alszunk. Huh, hogy nem jöttél velem. Mondjuk én mondtam.

Mielőtt teljesen besötétedett hoztam tüzifát és tüzet gyújtottam. Elláttam deidara sebeit, és leültem a tűz mellé. Nagy szerencsémre volt itt egy kis folyó ahonann fogtam halat amit aztán meg tudtam enni. Lassan lefeküdtem aludni és reménykedtem abban hogy nem öl meg senki álmomban.

🤍🤍🤍

Reggel amikor felkeltem deidara már fent volt. Ilyen sokáig aludtam volna?!

-Inari végre felkeltél mehetünk? Hm-előlször nem tudtam miről beszél aztán leesett. Vissza az akatsukiba.

-persze, induljunk-mondtam neki majd csinált is egy madarat amire felültünk. A madár elindult ,,haza". Közben deidarának is eszébe jutott egy kérdés

-te, Inari amúgy a sharingannal mi van? Hm-hoppá tenyleg azt nem említettem neked deidara. Bocsika

-sikerült-egy szó de hosszú jelentése van. Ez az egy szó kettőnknek annyit jelent, hogy megöltem egy embert. Hinatát, a legjobb barátomat. De nem szabad sírnom. Szökött ninja vagyok, mostmár hivatalosan is bűnöző.

-na az jó, de légyszi ne nyírj ki oké? Mostmár kedvesebb leszek veled nehogy megölj véletlen. Hm-nevetett. Nem vicces ember. Tegnap nyírtam ki a legjobb barátom.

-most inkább ne viccelődjünk, rossz passzban vagyok-szóltam rá mire abbahagyta a nevetést.

Az út többi részénél hozzám se szólt, szerintem tényleg fél tőlem. Legalább tekintéllyel lesznek rám az akatsukiban. Mostmár én is rendes tag vagyok, és erős is. Csak Itachival kéne edzenem a szemem hogy harcolni is jól tudjak vele.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~