A Sharingan ára /deidara x oc/ [completed]

>>19<<

Deidara kicsit kiakadt hogy nem mondtuk el neki min nevetünk de aztán nem volt semmi. Visszamentünk a bázisra és konan segített nekünk összepakolni.

-hiányozni fogsz-ölelt át konan-ha lehet akkor néha látogass meg!

-te meg ne halj meg addig oké?-nevettem

Az éjszaka közepén felkeltettem deidarát, itachi meg már kint volt /akit amúgy nem is vettem észre/. Deidara csinált egy madarat amire felszálltunk.

-hát akkor, viszlát akatsuki!-fordultam vissza a madár hátáról és majdnem leestem de deidara elkapott

-inkább figyelni kéne meg kapaszkodni. Hm-lehet igazad van

-figyu, nekem minden oké csak előttem ne kezdjetek el dugni oké?-kérdezte itachi(akit amúgy eddig észre se vettem)

-he? Te mikor kerültél ide ita?-kérdeztem tőle

-màr egy ideje itt vagyok, csak nem cirkuszolok mint ti-mondta szokásosan unottan

-remek akkor gyere-szóltam rá mire kinyújtotta a nyelvét nekem és felpattant a másik madàrra. Akkor indulás

A madarak minél gyorsabban szálltak mert sietnünk kellett. Természetesen megint kapaszkodnom kellett mert úgy se Itachi se Deidara nem engedett volna el.

-te inari amúgy mi a terved?-kérdezte itachi. Hát jaaa a terv az úgy volt.. hogy,,, ömm. Nem lényeges, gyorsan valamit ki kell találnom. Hmmm... megvan

-hát tudod orochimaru rejtekhelyein biztos vannak adatok amiket fel lehet használni. Akár rábukkanhatunk anya nyomára is.-igen ez remek terv nem?

-és hol találod meg a rejtekhelyet? Csak úgy kérdem-folytatta

-nemtudom majd... valahogy megtaláljuk. A te segítségeddel-mutattam rá

-az enyémmel? Mire akarsz kilyukadni?-nézett rám kérdőn elég jogosan

-hát.. gondoltam mivel Danzohoz volt egy kis közöd neki meg orochimaruhoz...-kezdtem el de nem folytattam

-szó sem lehet róla!-gondoltam hogy ez lesz

-na de itaaaaa. Tudod hogy mit ígértem neked nem?-néztem rá boci szemekkel

-igen, de azt innentől hogy kihoztatok onnan egyedül is meg tudom oldani.-tett pontot a végére na de azért sasukéról is elég sok infóm van

-tudod itachi.. ha sasukét keresed akkor orochimarut is.

-miért is?-sokat tudsz az öcsédről mondhatom

-mert orochimarunál van.-itachi úgy nézett rám mint aki szellemet lát. Gondolom azért volt kiakadva mert amúgy elvileg mindent tud sasukéről és kémkedik utána.

-ch...kotnyeles kölyös-sértődött meg vagy nemtudom mit csinált de elfordult én meg vissza néztem előre.

-nem akarok zavarni de itt most leszállunk éjjelre. Hm-jólvan már deidara. Na

-oké-vontam vállat

A madarak leszálltak, tábort vertünk. Mármint amennyire az annak nevezhető volt. Egy tábortűz semmi több. Azt is elfújta a rohadt hideg szél, itachi meg elaludt.

Remek deidarával ketten maradtunk mert itachi alszik. Mellesleg rohadt hideg van a kibaszott szél miatt. Fasza

Megpróbáltam nem dideregni a hidegtől de nem ment. Ez a köpeny nagyon vékony ès nem véd a széltől. Vagy úgy 30 perc fagyoskodás után hozzám szólt valaki

-tessék-nyújtott még egy szar akatsukis köpenyt-látom hogy fázol. Hm-mondta deidara akin amúgy csak egy póló volt és nem fagyott meg.

-meg fogsz fázni-utasítottam el a köpenyt

-azt is megoldhatjuk. Hm-mire célzol már érzem hogy valamire készülsz..

-csak.. vedd vissza a köpenyed és kész.-mondtam neki de nem hallgatott rám. Inkább...

Megfogta a köpenyt, mellém feküdt és a köpenyt rám meg magára terítette. Jajj de jó

-így máris jobb nem? Hm-őszintén szólva nem mert így is hideg van

-nem. Vedd fel a köpenyed, meg fogsz fázni-meg lehet én is

-mióta vagy te ilyen aggódó? Te sokkal keményebb voltál.. elpuhultál. Hm-nevetett

-hát.. azóta mióta...-igen mióta beléd szerettem azért féltelek..-hagyjuk. Csak vedd vissza a köpenyed!

-hát tőlem-vont vállat majd felállt felvette a köpenyt, de nem ment vissza a helyére..

-most mit akarsz?-már kezdek ideges lenni. Csak bámult nèmán majd fogta magát és mellém feküdt. A szemembe nézett

-semmit. Hm-mondta majd közelebb csúszott hozzám. Nem volt köztünk sok, egy rossz mozdulat és.. szóval tudjátok mi lesz.

-d.. de mostmár tényleg kérdezem!-motyogtam idegesen-m.. mit akarsz?-a hangom is remeg, én is remegek

-csak nem akarom hogy megfázz. Hm-mondta álmosabban mint eddig, majd derekamnál fogva magához húzott és átölelt. A kicibzárolt köpenye takaróként szolgált. Olyan jó meleg, tényleg mint egy puha párna. Egyik kezemmel a köpenye alatt én is átöleltem a másik kezemet pedig a feje felett raktam át.

-nem fogok-mosolyogtam zavaromban

Deidara nem mondott semmit. Én csak magamba szívtam illatát és kis idő múlva el aludtam.

✨✨✨

Reggel ahogy felkeltem deidara már nem volt ott. Madarakat készített.

-végre álomszuszék-szólt itachi-vagy nagyon mélyen aludtam, vagy deidara volt olyan nyuszi hogy nem fektetett meg téged.-közölte velem lenézően

-tudod hogy nem vagyunk együtt itachi-szóltam rá-amúgy is, csak fáztam

-ahhaaaa és azért feküdtetek annyira szorosan egymás mellett nem?-kérdezte mire ideges lettem és ez deidarán is látszott

-itachi!-szóltam rá mire csak ennyit válaszolt:

-jó, jó. Nekem mindegy, ha el akarjátok baszni az esélyeket csak nyugodtan. Legalább jót nevetek-mosolygott rám ami nem tartott sokáig

-ch.. nekem mindegy mit mondasz, nekem legalább vannak érzéseim. És nem olyan közömbös arccal bámulok mindig mint te... te is csak azóta vagy ilyen...-felyeztem be mert jól tudjuk mind a ketten hogy mire gondolok

-jobban teszed ha befejezed!-szólt rám

-már megtetted nem?-mondtam halkabban azt remélva nem hallja de hallotta

-fejezd... be-termett elém és megszorította csuklómat.

-mert különben mi lesz?-már nem különösebben érdekel ez az egész amúgy sem

-eltöröm a csuklód-nézett mostmár egyátalán nem közömbös arccal

-az akatsukiban ezt nem mernéd megcsinálni nem igaz?-nemtudom mi van velem de ezt muszály volt. Az akatsuki miatt olyan közömbös a tekintete mindig.. ezt meg kell változtatni

-szerintem elég lesz. Hm-nézett felénk deidara

-te most maradj ki ebből!-szóltunk rá egyszerre

-az akatsuki más!-szorított csuklómon. Ez már tényleg fáj

-miben? Ők el tudnak téged nyomni? Miattuk vagy ilyen...-nem, nem tudják elnyomni..

-te is jól tudod az igazságot.. hogy miért tettem de ők nem tudják, és ha megtudnàk megölnének nagy valószínűséggel-a csuklóm már tényleg nagyon fáj.. ha folytatom valószínűleg tényleg eltörik..

-igen, tudom.. de te csatlakoztál hozzájuk. Sasukét pedig... ott hagytad-mondtam el végre amit akartam egész végig de kár volt. A csuklóm reccsent mire éles fájdalom nyilalt belè aztán itachi elengedte.

-az öcsémről nem beszélhetsz-morogta. Pedig az öccse az én rokonom is

-inari jól vagy?-szaladt oda deidara

-nem... nem is a csuklóm miatt hanem valami egészen más.........ha nem állok ellen, itachi már halott lenne...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~