Pósa Emma élete [Szjg ff] /Befejezett/

Március 20

A szülinapom!

Nos az elmúlt fél év teljesen gyászos volt. Egyszerűen semmi nem tudott kizökkenteni. Járok pszichológushoz. Már kezdem feldolgozni a történteket. Corteznek a legnehezebben, de már látom rajta, hogy jobban van.



Ezt vettem fel. Nem akartam nagyon kiöltözni, de azért meg akartam adni a módját. Ma lettem 17.

Átmásztam a szomszédos házba és ott állt a szerelmem egy ingben és egy csokor rózsával a kezében.

Hát végül később indultunk el khm...

A suliban szinte mindenki felköszöntött. A sulirádióban a kedvenc zenéim szóltak.

Egész jó napom volt. Még meglepetés bulival is készültek. Amit Virág kikotyogott...

Még Patrikék is el jöttek a bulimba. Igazából csak az osztály volt ott meg Patrik és Alice.

Nyolckor jöttünk el Cortezzel.

- Sokat jelentett nekem, hogy mellettem vagy- mondta megtörve a csendet- és remélem ez sokáig így is marad

- Emlékszel a gólyatáboros időkapszulára? Ha felnyitjuk akkor választ kapsz pár kérdésre

- Szeretlek hercegnőm

- Én is téged. Viszont kéne valami jobb becenév.

- Igaz. Mert te már egy igazi nő vagy. Bizonyíték is van rá

- De tuskó vagy

- Jól van na. De tény, hogy ha a szemedbe nézek már nem azt a kislányt látom, akinek minden vágya az volt hogy meglökjem a hintán. Ha rádnézek egy gyönyörű, okos, csinos nő néz vissza rám.

- Ahw

- Csak ennyit tudsz kinyögni?

- Most elakadt a szavam

- Ez volt a célom- mondta- Boldog születésnapot hercegnőm- csókolt meg hosszan